Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 4. szám

és a széles alkalmazási tartomány (gépkocsi-mosói, alkatrész-mosói, élelmiszeripari, textilipari zsíros-ola­jos szennyvizek, hűtő-kenő emulzió kezelése). A berendezés hidraulikus terhelhetősége 3,5 m3/óra. — VIBESZ: Környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási berendezések fejlesztése és forgalmazása. A VIBESZ tagvállalataival együttműködve (VIZIG-ek, vízitársu­latok, közművállalatok) évek óta ki­emelkedően eredményes munkát folytat a vízi és szárazföldi földmű­fenntartó gépcsalád fejlesztése so­rán. E tevékenység nagymértékben bővült a korszerű, importberendezé­sek forgalmazásával. II. dijat kapott: — Tiszamenti Regionális Vízmű: Járva üzemelő esőztető, automata öntöző­­berendezés. A kifejlesztett berendezés a leg­különfélébb talajtípusok, táblaala­kok, táblaméretek, klimatikus viszo­nyok és növénykultúrák esetén is hatékonyan üzemeltethető. Alkalmas hígtrágyával kevert vagy darabos anyagoktól megszűrt szennyvizek ki­öntözésére is. Szerkezeti megoldásai az egyszerű és olcsó üzemeltetési követelményeknek megfelelnek. Mű­ködtetése energia- és élőmunka-ta­karékos. Vízszállító képessége 18— 120 m3/óra, működési nyomás 5—10 bar, beállítható vízborítás 7—100 mm. — Fejér Megyei Vízművek: NaLAN— PC Folyamatirányító modulrendszer. A kifejlesztett rendszer kedvező árfekvésű, kis fajlagos beruházási költségű berendezéssel bővíti a ha­zai folyamatirányító választékot. El­sősorban vízművek és szennyvíztisz­tító telepek automatizálásánál al­kalmazható. A zsűri a díjazásnál fi­gyelembe vette még, hogy a rend­szer alkalmazásával importkiváltás érhető el. III. díjat kapott: — VÍZGÉP: Merülőtestes forgórész. Merülőtestek továbbfejlesztett vál­tozata a szennyvizek biológiai tisz­títására alkalmas, alacsony fajlagos energiafelhasználás mellett. Egysze­rű szerkezetű, kis kezelési igényű be­rendezés. A működtetésből eredő környezeti ártalom — zaj, csepp, szag — minimális. Javítása, karban­tartása könnyű. Szennyvíztisztító kis­berendezésekbe, oxidációs árkokba építhető be a teljesítőképesség nö­velésére. — Környezetgazdálkodási Intézet: A folyó évi BNV környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szakkiállításá­nak színvonalas megrendezéséért, valamint a pályázat zökkenőmentes lebonyolításáért a Bíráló Bizottság III. díj adományozását javasolta. Elismerő oklevelet kapott: — MÉLYÉPTERV: Hegesztett házú se­gédenergiával működtethető töm­lőszelep. A tömlőszelep a poranyagokat (pl. cement, mész, gipsz, korom, ho­mok, stb.) zagyokat (pl. érc- és széniszap), különféle szemes takar­mányokat, szirupot szállító csőveze­tékben alkalmazható záró, illetve nyitó szelepként. A szelepházba be­lépő szabályozó közeg hatására a beépített tömlő összenyomásával megbízhatóan képes az átfolyást megszüntetni. Alkalmazási méretek NA40—NA300 mm. A berendezés importkiváltást tesz lehetővé, auto­matizálható, alacsony fajlagos költ­ségű, javítása, karbantartása mi­nimális élőmunkát igényel. Környezetvédelem a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya ülésének programján A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osz­tálya — az MTA 1989. évi közgyűléséhez kapcsolódóan — „Az intenzív mezőgazdaság környezetgazdálkodási kérdései" címmel, folyó év május 11-én nyilvános osztályülést tartott. Kovács Ferenc, Láng István, valamint Stefanovits Pál, az MTA rendes tagjainak közös bevezető előadását követően öt korreferátumra került sor, ezek közül a gazdaságtudomá­nyokat képviselő Szabó Gábor hozzászólását közöljük. A környezetbarát mezőgazdasági termelés ökonómiai feltételei* A környezetbarát termelés fogalmát a harmonikus fejlesz­tés szinonimájaként használom. Utóbbi definícióját a Kör­nyezet és Fejlesztés Világbizottság közelmúltban közreadott jelentése a következőképpen adja meg: „Lényegét tekintve a harmonikus fejlesztés olyan változások folyamata, amely­ben az erőforrások felhasználása, a beruházások, a techno­lógiai fejlesztés irányultsága és az intézményes változtatás mind összhangban van egymással, az emberi szükségletek és igények kielégítésére mind most, mind a jövőben.” Sajátosságaiból adódóan éppen a mezőgazdaság az a népgazdasági ág, amelynek lehetőségeit és teljesítményeit az ökológiai változások a legközvetlenebbül befolyásolják. A mezőgazdasági termelők környezetbarát magatartásra való késztetése ezért agrár- és szövetkezetpolitikánk szerves részét kellene, hogy képezze. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítani, hogy az öko­lógiai kérdések — a nemzetközi tendenciákkal szöges ellen­tétben — továbbra sem kapnak prioritást a társadalmi-gaz­dasági fejlődésünk jövőjére vonatkozó tervezetekben. Ez a körülmény — párosulva a mezőgazdasági nagyüze­mek jelentős részének anyagi-műszaki, valamint pénzügyi szempontból egyaránt megnyilvánuló válsághelyzetével — jelentős mértékben kérdésessé teszi a „harmonikus gazda­sági fejlődés” előtérbe helyezését mezőgazdaságunkban. * Dr. Szabó Gábor tanszékvezető egyetemi docens a köz­gazdaság-tudomány kandidátusa. 1. táblázat Támogatások és elvonások alakulása a mezőgazdasági nagyüzemeknél Év összes támogatás összes elvonás Egyenleg 1975 28 793 16 849 + 11 944 1980 30 324 26 139 + 4 185 1985 27 892 51 696 —23 804 1986 37 953 51 498 —13 545 1987 50 243 56 397 — 6 154 Forrás = Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek (KSH) adatai alapján saját számítások Kétségtelen az is, hogy az ökológiai követelményeket fi­gyelembe vevő stratégiai szemléletmód, valamint a gazda­sági, illetve politikai túlélésre törekvő rövid távú, taktikai meggondolások közötti ellentmondások a világ számos más országában is súlyos gondokat okoznak. Azonban úgy tűnik, hogy hazánkban egy viszonylag szűk értelmiségi réteg kivételével a gazdasági növekedés és a környezeti problémák közötti ellentmondások feltárása és feloldása, senki számára sem jelent érdemi gondot. E te­kintetben — egyes személyek és szervek tiszteletreméltó erő­feszítéseitől eltekintve — a legelmaradottabb fejlődő orszá­gok szemléletét tettük magunkévá. A bevezető előadásban felvetett problémák megoldását keresve, összességében úgy vélem, hogy a környezetbarát magatartást — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — a kényszerítés, valamint ösztönzés eszközeivel egyaránt elő kell segítenünk, mégpedig a piacgazdasággal nyilvánvalóan konformabb utóbbi eszközök eddiginél fokozottabb előtérbe állítása mellett. Az idő rövidségére való tekintettel a továbbiakban csu­pán két témakörre kívánok koncentrálni. 2

Next

/
Thumbnails
Contents