Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
és a széles alkalmazási tartomány (gépkocsi-mosói, alkatrész-mosói, élelmiszeripari, textilipari zsíros-olajos szennyvizek, hűtő-kenő emulzió kezelése). A berendezés hidraulikus terhelhetősége 3,5 m3/óra. — VIBESZ: Környezetvédelmi és vízgazdálkodási berendezések fejlesztése és forgalmazása. A VIBESZ tagvállalataival együttműködve (VIZIG-ek, vízitársulatok, közművállalatok) évek óta kiemelkedően eredményes munkát folytat a vízi és szárazföldi földműfenntartó gépcsalád fejlesztése során. E tevékenység nagymértékben bővült a korszerű, importberendezések forgalmazásával. II. dijat kapott: — Tiszamenti Regionális Vízmű: Járva üzemelő esőztető, automata öntözőberendezés. A kifejlesztett berendezés a legkülönfélébb talajtípusok, táblaalakok, táblaméretek, klimatikus viszonyok és növénykultúrák esetén is hatékonyan üzemeltethető. Alkalmas hígtrágyával kevert vagy darabos anyagoktól megszűrt szennyvizek kiöntözésére is. Szerkezeti megoldásai az egyszerű és olcsó üzemeltetési követelményeknek megfelelnek. Működtetése energia- és élőmunka-takarékos. Vízszállító képessége 18— 120 m3/óra, működési nyomás 5—10 bar, beállítható vízborítás 7—100 mm. — Fejér Megyei Vízművek: NaLAN— PC Folyamatirányító modulrendszer. A kifejlesztett rendszer kedvező árfekvésű, kis fajlagos beruházási költségű berendezéssel bővíti a hazai folyamatirányító választékot. Elsősorban vízművek és szennyvíztisztító telepek automatizálásánál alkalmazható. A zsűri a díjazásnál figyelembe vette még, hogy a rendszer alkalmazásával importkiváltás érhető el. III. díjat kapott: — VÍZGÉP: Merülőtestes forgórész. Merülőtestek továbbfejlesztett változata a szennyvizek biológiai tisztítására alkalmas, alacsony fajlagos energiafelhasználás mellett. Egyszerű szerkezetű, kis kezelési igényű berendezés. A működtetésből eredő környezeti ártalom — zaj, csepp, szag — minimális. Javítása, karbantartása könnyű. Szennyvíztisztító kisberendezésekbe, oxidációs árkokba építhető be a teljesítőképesség növelésére. — Környezetgazdálkodási Intézet: A folyó évi BNV környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Szakkiállításának színvonalas megrendezéséért, valamint a pályázat zökkenőmentes lebonyolításáért a Bíráló Bizottság III. díj adományozását javasolta. Elismerő oklevelet kapott: — MÉLYÉPTERV: Hegesztett házú segédenergiával működtethető tömlőszelep. A tömlőszelep a poranyagokat (pl. cement, mész, gipsz, korom, homok, stb.) zagyokat (pl. érc- és széniszap), különféle szemes takarmányokat, szirupot szállító csővezetékben alkalmazható záró, illetve nyitó szelepként. A szelepházba belépő szabályozó közeg hatására a beépített tömlő összenyomásával megbízhatóan képes az átfolyást megszüntetni. Alkalmazási méretek NA40—NA300 mm. A berendezés importkiváltást tesz lehetővé, automatizálható, alacsony fajlagos költségű, javítása, karbantartása minimális élőmunkát igényel. Környezetvédelem a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya ülésének programján A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya — az MTA 1989. évi közgyűléséhez kapcsolódóan — „Az intenzív mezőgazdaság környezetgazdálkodási kérdései" címmel, folyó év május 11-én nyilvános osztályülést tartott. Kovács Ferenc, Láng István, valamint Stefanovits Pál, az MTA rendes tagjainak közös bevezető előadását követően öt korreferátumra került sor, ezek közül a gazdaságtudományokat képviselő Szabó Gábor hozzászólását közöljük. A környezetbarát mezőgazdasági termelés ökonómiai feltételei* A környezetbarát termelés fogalmát a harmonikus fejlesztés szinonimájaként használom. Utóbbi definícióját a Környezet és Fejlesztés Világbizottság közelmúltban közreadott jelentése a következőképpen adja meg: „Lényegét tekintve a harmonikus fejlesztés olyan változások folyamata, amelyben az erőforrások felhasználása, a beruházások, a technológiai fejlesztés irányultsága és az intézményes változtatás mind összhangban van egymással, az emberi szükségletek és igények kielégítésére mind most, mind a jövőben.” Sajátosságaiból adódóan éppen a mezőgazdaság az a népgazdasági ág, amelynek lehetőségeit és teljesítményeit az ökológiai változások a legközvetlenebbül befolyásolják. A mezőgazdasági termelők környezetbarát magatartásra való késztetése ezért agrár- és szövetkezetpolitikánk szerves részét kellene, hogy képezze. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítani, hogy az ökológiai kérdések — a nemzetközi tendenciákkal szöges ellentétben — továbbra sem kapnak prioritást a társadalmi-gazdasági fejlődésünk jövőjére vonatkozó tervezetekben. Ez a körülmény — párosulva a mezőgazdasági nagyüzemek jelentős részének anyagi-műszaki, valamint pénzügyi szempontból egyaránt megnyilvánuló válsághelyzetével — jelentős mértékben kérdésessé teszi a „harmonikus gazdasági fejlődés” előtérbe helyezését mezőgazdaságunkban. * Dr. Szabó Gábor tanszékvezető egyetemi docens a közgazdaság-tudomány kandidátusa. 1. táblázat Támogatások és elvonások alakulása a mezőgazdasági nagyüzemeknél Év összes támogatás összes elvonás Egyenleg 1975 28 793 16 849 + 11 944 1980 30 324 26 139 + 4 185 1985 27 892 51 696 —23 804 1986 37 953 51 498 —13 545 1987 50 243 56 397 — 6 154 Forrás = Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyvek (KSH) adatai alapján saját számítások Kétségtelen az is, hogy az ökológiai követelményeket figyelembe vevő stratégiai szemléletmód, valamint a gazdasági, illetve politikai túlélésre törekvő rövid távú, taktikai meggondolások közötti ellentmondások a világ számos más országában is súlyos gondokat okoznak. Azonban úgy tűnik, hogy hazánkban egy viszonylag szűk értelmiségi réteg kivételével a gazdasági növekedés és a környezeti problémák közötti ellentmondások feltárása és feloldása, senki számára sem jelent érdemi gondot. E tekintetben — egyes személyek és szervek tiszteletreméltó erőfeszítéseitől eltekintve — a legelmaradottabb fejlődő országok szemléletét tettük magunkévá. A bevezető előadásban felvetett problémák megoldását keresve, összességében úgy vélem, hogy a környezetbarát magatartást — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően — a kényszerítés, valamint ösztönzés eszközeivel egyaránt elő kell segítenünk, mégpedig a piacgazdasággal nyilvánvalóan konformabb utóbbi eszközök eddiginél fokozottabb előtérbe állítása mellett. Az idő rövidségére való tekintettel a továbbiakban csupán két témakörre kívánok koncentrálni. 2