Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
A hajószerencsétlenségek és a tengerszennyeződés Rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a hajózás biztonságára. Ugyanakkor természetesen nem kerülhetők el a balesetek a tengeren sem. A Balti-tengeren az 1980—1983 közötti balesetek és hajószerencsétlenségek statisztikájának elemzése megmutatta, hogy melyek a leggyakoribb balesetfajták: a hajók egymással való összeütközése (20%), illetve a sziklához ütődés vagy zátonyrafutás (43%). Mi okozza a hajószerencsétlenségeket? Az első helyen az emberi tényezők állnak (30%), az egyén hibája, vagy sokszor a nem megfelelő időjárási körülmények. A baleseteknek csak 14 százaléka következik be műszaki okok miatt. Bár a hajókat ma is duplafenekűre építik és a műszaki jellemzőik is napról napra javulnak, a tartályhajók komoly sérülései még mindig eléggé gyakoriak. A Finn-öbölben többször fordult elő komoly olajszennyeződés, például amikor az Esso Nordia hajó járt szerencsétlenül 1970-ben. Tartályaiban szerencsére nem nyersolajat tároltak, hanem könnyen égő, finomított olajat, ezért a kár minimális volt. Az Antonio Gramsci tanker zátonyra futásakor viszont jelentős kár keletkezett, mivel 600 tonna nyersolaj folyt ki a tengerbe. Hogy pontosan mennyi olaj maradt a Balti-tenger vizében ez után a katasztrófa után, gyakorlatilag senki sem tudja megmondani. Az adatok ellentmondásosak, ami az elemző-értékelő technika hiányával magyarázható. A tengerszennyezést figyelő helsinki bizottság legutóbbi jelentéseiben 36 000 tonna olajról tesz említést, ami évente a Balti-tengerbe kerül. Az olaj a kiömléskor elsősorban a kövekre, a part menti sziklákra folyik és ott évekig megmarad. Ezek a szennyeződések a madarak pusztulásához vezetnek. Még a legkisebb mennyiségű olaj is, ami a tollazatra kerül, megsemmisítheti a madarak melegvédő rétegét és az állat egyszerűen megfagy. A vízbe jutó olaj szétfolyik, emuigái, vagy reakcióba lép azokkal az anyagokkal, amit ellene bevetettek. Elpusztítja a planktonokat is, ami a halállományban okoz károkat, mivel elsősorban ez a halivadékok tápláléka. A plankton, a növények és egyéb, fenéklakó élő szervezetek kémiai elemzése megmutatta, hogy az olaj hatásszférája az esetek túlnyomó többségében sokkal szélessebb körű, mint maga a kiömiési terület. Általában legalább egy év kell ahhoz, hogy megszüntessék a szennyeződés következményeit. A szennyező anyagok közül a legsúlyosabb a nyersolaj, illetve a nehéz olajszármazékok kiömlése. Ezek ugyanis oldható és nem oldható komponenseket egyaránt tartalmaznak, így sokkal könnyebben alkotnak olaj-víz emulziót, mint a könnyű szénhidrogének. Éppen ezért a víz sűrűsége megnő, az olaj csomókba tapad össze, lesüllyed a tenger fenekére és ezzel már nem olyan könnyű megbirkózni. A Finn-öbölben 1980 és 1983 között végzett mérések nagy szénhidrogéntartalom ingadozást mutatnak 0,2—2,1 mg/dm3 (az átlag 0,6 mg/dm3). Úgy tűnik, a magas olajtartalom, melyet a vízterület különböző részein figyeltek meg, mégsem nyújt áttekintést az öböl egész területéről. A legnagyobb oiajkiömlések a Finn-öbölben az elmúlt 20 évben Év A hajó neve Hely Olajmennyiség (t) Minőség 1969 Rafael Eliamiasalo 250 nyers 1970 Esso Nordia Pellinki 600 könnyű 1980 Lloyd Helsinki 130 tüzelőolaj 1987 Antonio Gramsci Porwo mellett 670 nyers Eeva-Liisa Poutanen, a filozófia tudományok doktora, a Tengerkutató Intézet (Helsinki) munkatársa 89 magvar 4 vízgazdálkodás A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI MINISZTÉRIUM LAPJA TARTALOM Környezetvédelem és vízgazdálkodás az 1989. évi tavaszi BNV-n 1 Környezetvédelem az MTA Agrártudományok Osztálya ülésének programján 2 Öföldeák büszkesége, a víztorony 4 A hulladékok káros hatása élleni védelem szerepe a környezetvédelemben II. 5 A nyíltság és a vitakultúra 7 A távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában 8 ökológia a glasznoszty tükrében 12 Nekrológ 13 Korszerű hazai mélylégbefúvásos finombuborékos levegőztető irendszer (TEXAIR) alkalmazása 14 Ideje visszafizetni adósságainkat a természetnek 19 Gondolatok a területi vízgazdálkodási technikusok képzésével kapcsolatban 20 Szennyvízi rá nyú ol dósze rveszteségek csökkentése speciális kondenzátorokkal 22 Mit csinálnak a Szovjetunióban a radioaktív és a toxikus hulladékokkal 24 25 éves az Alsó-Tisza-vidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése 25 A környezetvédelmi politika, mint az állami és a piacpolitika komplett egysége 26 Kiváló vállalat lett az É KÖVIZIG 28 Cikkeink szerzői: Dr. Szabó Gábor, Rácz Sándor, dr. Árvái József, Georgij Afanaszjev, Fekete Balázs—Licskó Béla—Vekerdy Zoltán, Fejér László, Kovács Károly— Nagy Zoltán—dr. Várnai Iván, Borisz Paton, dr. Stéfán Márton, Bosits Gyula—Gulyás Endre—Békés Imréné— Szontagh Tamás, Igor Szobolev—Oleg Polszkij, dr. Szlávik János. Cimkép: A víz puszta látványa is felüdit Hátsó borítón: A miniszter megtekinti a kiállítást Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztőség címe: Budapest. 1051 Arany János u. 25. Bp., Pf. 351. 1394. Telefon: 327-73». KIADJA A PALLAS LAP- ES KÖNYVKIADÓ VALLALAT. Budapest Vtt.. Lenin körút 9—11. 1073. Felelős khjdó: NÉMETH JENŐ vezérigozgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KH1 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám óra: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MEDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Teles: 226207). Anzeigen—Anvertisements—Publlcité MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest. Postafiák 279. Telex: 226207). Kéziratot nem önünk meg és nőm küldünk vissza. Készült a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat nyomdájában, Budapest VII., Kazinczy u. 3/b 89/1126 — Felelős vezető: Vórvédy Gábor HU ISSN 0139—1372
