Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 3. szám

Környezeti perspektíva 2000-ig és azon túl

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának gondozásában rendkívül hasznos kiadvány jelent meg a közelmúltban „Környezeti perspektíva 2000-ig és azon túl” címmel, mely az ENSZ Környezeti Program által készített dokumentum.

A kiadvány közreadása igen időszerű, mivel eligazítást nyújt számos olyan kérdésben, melyek a megoldásra váró környezetvédelmi feladatainkkal vannak összefüggésben.

Megszívlelendő a kiadványnak a következők szerint megfogalmazott alapgondolata: „legfőbb célkitűzésünk a tartós fejlődés kell, hogy legyen éspedig a következő alapon:

a) körültekintő gazdálkodás a rendelkezésre álló globális forrásokkal és környezeti kapacitásokkal;

b) a korábban károsodott és helytelenül használt környezet rehabilitációja.

A fejlődés akkor tartós, ha úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy eközben nem csökkenti a jövő nemzedékek lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére.”

Megtalálható a kiadványban a kormányok által kifejezésre juttatott olyan közös felismeréseknek a felsorolása, melyek a környezeti kérdések jellegére és azoknak más nemzetközi problémákkal fennálló kölcsönviszonyára, valamint a kezelésére irányuló erőfeszítésekre vonatkoznak. Tekintsünk át ezek közül itt néhányat:

— A környezet korlátokat és lehetőségeket egyaránt jelent a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét szempontjából. A különböző formában jelentkező környezetkárosodás már olyan méreteket öltött, amely visszafordíthatatlan változásokat idézhet elő az ökoszisztémában, ami az emberi jólétet fenyegeti. Ugyanakkor a környezeti korlátok általában azokkal a technológiai és társadalmi-gazdasági feltételekkel vannak összefüggésben, amelyek javíthatók, s amelyeket javítani is kell és amelyeket úgy kell kezelni, hogy megvalósuljon a világgazdaság tartós növekedése.

— A környezeti kérdések szoros összefüggésben vannak a fejlesztési politikával és gyakorlattal. Következésképpen a környezeti célkitűzéseket és programokat a fejlesztési célokkal és politikával összhangban kell meghatározni.

— Noha fontos a közvetlen környezeti problémákkal foglalkozni, a környezetileg harmonikus fejlesztés leghatékonyabb és leggazdaságosabb módja a megelőzés politikája.

— Egy-egy ágazat tevékenységének környezeti hatása gyakran más ágazatokban érezteti hatását, ezért a tartós fejlődés elérése szempontjából alapvető az ágazati politikán és programokon belül a környezeti meggondolások figyelembe vétele, illetve ezek koordinálása.

— Mivel a lakossági csoportok vagy az egyes országok érdekei közötti konfliktusok gyakran a környezeti problémákból adódnak, alapvető az érintett felek részvétele a hatékony környezetgazdálkodási politika kialakításában.

—- A környezetkárosodás csak akkor korlátozható és fordítható vissza, ha biztosított, hogy a kárt okozó felek felelősségre vonhatók tevékenységükért, és ha — a rendelkezésre álló ismeretekhez való teljes hozzájutás alapján — részt vesznek a környezeti feltételek megjavításában.

— A megújuló erőforrások, mint a komplex és egymással kölcsönviszonyban lévő ökológiai rendszerek részei, csak úgy adhatnak tartósan hozamokat, ha felhasználásuk során figyelembe veszik kiaknázásuk hatásait az egész ökológiai rendszerre vonatkozóan.

— A fajok védelme az emberiség erkölcsi kötelessége, ami hozzájárul az emberi jólét fenntartásához és emeléséhez.

— A környezet védelme és javítása szempontjából lényeges a környezeti feltételeknek és környezetgazdálkodásnak a tudatosítása a különböző szinteken, az információszolgáltatás, az oktatás és a képzés segítségével.

— A környezeti kihívások kezelésére kidolgozott stratégiáknak rugalmasaknak kell lenniük, olyanoknak, amelyek lehetővé teszik a felmerülő problémákhoz való igazodást és elősegítik a környezetgazdálkodási technológiák kifejlesztését.

— A mind nagyobb számban és változatosságban jelentkező nemzetközi környezeti vitákat békés eszközökkel kell rendezni.

A kiadványban közzétett dokumentum kormányközi konszenzust tükröz arra vonatkozóan, hogy 2000-ig és azon túl fokozódó környezeti kihívással kell szembenézni hat fő ágazattal összefüggésben (népesség, élelmiszer és mezőgazdaság, energia, ipar, egészség és település, nemzetközi gazdasági kapcsolatok).

Ezen túlmenően a dokumentum röviden érint más, globális gondot jelentő kérdéseket, amelyeket nem lehet könynyen beilleszteni egyik ágazati témakörbe sem, továbbá áttekinti a környezettel kapcsolatos tevékenység eszköztárát, beleértve a környezeti kérdésekkel foglalkozó intézmények szerepét is. Az egyes ágazati fejezetek felépítése a következő: a kérdés; a kilátások; a kérdés kezelése során kitűzött cél; az ajánlott cselekvési program.

HÍREK

Az Északi-sarkvidék a tudomány kísérleti terepe

Az Északi-sarkvidékkel határos államok képviselői Leningrádban nemzetközi konferenciát tartottak, amelyen az Arktiszon folyó tudományos kutatások összehangolását vitatták meg.

A konferencia 500 résztvevője között nemcsak az Északi-Jeges-tenger medencéjének országai képviseltették magukat, hanem az NSZK-ból, Japánból, Lengyelországból, az NDK-ból és Franciaországból is érkeztek küldöttek ...

— Az északi-sarkvidéki területek problémáival kapcsolatos ilyen tudományos fórum még sohasem volt —jelentette ki B. Krutszkih, az Arktisszal és az Antarktisszal foglalkozó szovjet tudományos kutatóintézet igazgatója. —

A tudósok ilyen együttműködésére azért van szükség, hogy megérthessük a Földön végbemenő globális folyamatokat, hogy az Északi-sarkvidék természeti sajátosságaival, a természetre gyakorolt antropogén hatásaival kapcsolatos ismereteink, valamint hogy ezzel elősegítsük az ott élő őslakosság társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődését.

Szovjet—olasz környezetvédelmi együttműködés

Prima néven szovjet—olasz vegyes vállalat alakult környezetvédelmi tervek megvalósítására. A közös cég alapító tagjai: a Moszkvai Lakásgazdálkodási és Műszaki Karbantartási Főhivatal, valamint az olasz Aqua konszern — 51, illetve 49 százalékos induló tőkével. Fő

profiljuk a közös tevékenység első időszakában a moszkvai és a Moszkva környéki monitoring, szennyvíztisztítás, valamint az ipari hulladékok hasznosítása. A későbbiekben a tevékenységi kör bővülhet, az említett három fő terület azonban továbbra is prioritást élvez.

Az átfogó városi terveket állami költségvetésből finanszírozzák, a helyreállítás anyagi terhein azonban a kialakult ökológiai helyzetért felelős környezetszennyező vállalatok is osztoznak. Vegyesvállalati nyereségét a szovjet fél a fővárosi ökológiai tervek megvalósítására fordítja.

A Prima szakemberei a későbbiekben megosztják tapasztalataikat a Szovjetunió más városaival, valamint a külfölddel is.

13