Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
tendenciát mutat, az 1976. évi 1,2°/oJkal szemben 1980-ban 2,5, míg 1987-ben 4.8%-ot tett ki. Kérdés, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben tudjuik-e legalább tartani ezt az arányt? A közelmúltban napvilágot láttak olyan vélemények, melyek például az anyag- és energiatakarékossággal, továbbá a melléktermék-hasznosítással kapcsolatos kedvezmények megvonását helyezték kilátásba. Fontos és izgalmas kérdés annak eldöntése, hogy vajon a környezetvédelmi beruházások rendelkezésre álló összegét racionálisan osztjuk-e meg a különböző célkitűzések, illetve régiók között? Lássuk például a vízvédelem területét. A vízgazdálkodás 1975—1987. közötti eredményei elismerésre méltóak, a folyóáras nettó termelési értéke megháromszorozódott. A fenti eredmény mögött meghúzódó céltudatos és eredményes szakmai munka képezte nyilvánvaló alapját annak a széles körűen elismert ténynek, hogy a környezetvédelem e területén tudtunk leginkább előre lépni. Szennyvíztisztítás tekintetében például figyelemre méltóak a 2. táblázat adatai. Szennyvíztisztítás 2. táblázat 1975 1980 1987 Tisztítást igénylő szennyvíz Ebből: 100 О о 100 kellően tisztított 7 15 24 részlegesen tisztított 49 66 64 nem tisztított 44 19 12 Forrás: 26 alapján saját számítások A 2. táblázat adatai kétségtelenül előrelépésről tanúskodnak, noha az elért eredményekkel csak más területeikhez viszonyítva lehetünk elégedettek. A vízvédelem területén is meglévő súlyos gondokat példázza ugyanakkor a közegészségügyileg nem megfelelő ivóvizű települések helyzete. önmagában véve elgondolkoztató, hogy azon települések száma, ahol nincs közüzemi vízellátás és a kutak vize egészségre ártalmas, 1981 és 1986 között 264-ről 676-ra nőtt. 1987-ben ezen települések száma 40-nel csökkent, de még így is az ország településeinek 1/5-én csupán vízszállítás revén lehet egészséges ivóvízhez jutni. Nyilvánvaló, hogy e probléma megoldása különösen az aprófalvas megyékben okoz gondot. (26) A vízvédelem terén elért eredményeket elismerve és a meglévő problémákat figyelembe véve hipotézisszerűen felvetjük, hogy a környezetvédelmi beruházásokon belül a vízvédelem súlya aránytalanul nagy volt a hulladékok káros hatásaival kapcsolatos létesítményék szükségleteinek kielégítésével szemben. A szocialista szervek 1987. évi környezetvédelmi beruházásait (30) keresztmetszetszerűen elemezve az alábbi főbb következtetésekre jutottunk. Először: a vízvédelem túlnyomó részesedése (58%) mellett a termőfölddel kapcsolatos befektetések súlya a legnagyobb (17%), ezt követi a levegőtisztaság-védelem (11%), valamint a hulladékgazdálkodás (10%) közel azonos részaránya, míg az élővilág- és természetvédelem együttes részesedése (4%) is csupán minimális. Másodszor: az egyes megyék mind az abszolútértékek, mind az összes beruházásokból való részesedés, mind pedig az egyes környezetvédelmi területek prioritásait illetően igen eltérő képet mutatnak. Az abszolút értékek tekintetében kiemelendő: Budapestre, valamint Veszprém megyére egyaránt jellemző, hogy a vízvédelem, a levegőtisztaság-védelem, valamint a hulladékgazdálkodás egyaránt jelentős össszegeket igényelt. 2. A beruházásokkal összefüggő környezetvédelmi jog: szabályozás egyes kérdései A környezetvédelmi célokat szolgáló beruházások napjainkig megnyilvánuló mennyiségi és minőségi elégtelenségét illetően tanulságos annak rövid áttekintése, hogy a jogi szabályozás miként próbálta elősegíteni a társadalom környezetbarát magatartását a beruházások vonatkozásában. Elsőként az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény néhány gondolatát tartjuk célszerűnek idézni. A vizek védelmével összefüggésben a 18. paragrafusban a következők olvashatók: „üzemet, létesítményt csak olyan szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését kizárja. A szennyvíz előzetes tisztításáról jogszabályiban meghatározott más esetekben is gondoskodni kell.” (2:27) A továbbiakban a beruházások problematikája nevesített módon csupán a levegő védelmével kapcsolatosan merül fel a törvény 24. paragrafusában: „üzemet, létesítményt csak olyan tisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, mely a levegő káros szennyezését megakadályozza. Már meglévő üzem, létesítmény káros légszennyezését a megállapított mértékre kell csökkenteni, illetőleg meg kell szüntetni.” (2:27) Az 1980-ban nyilvánosságra hozott Országos Környezetvédelmi Koncepció és Követelményrendszer IV. fejezetében, amely a „követelmények teljesítéséinek stratégiáját" tartalmazza, a következőket olvashatjuk: „...az szükséges, hogy új beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók ne valósuljanak meg a környezeti hatások vizsgálata nélkül és az alapvetően szükséges környezetkímélő feltételek elhagyásával." (18:7) Tanulságos rövid pillantást vetni a beruházások rendjéről intézkedő 46/1984. (XI. 6.) MT. számú rendeletre. (16) A különböző döntési jogkörökbe tartozó beruházási kategóriák közül egyedül a nagyberuházások esetében kerül kiemelésre, hogy: „A fejlesztési cél jóváhagyására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének (kiemelés a szerzőktől) állásfoglalását. (16:882) Az Országos Tervhivatal elnökének és a pénzügyminiszternek 3/1984. (XI. 6.) ОТ—PM számú együttes rendelete intézkedik a fent említett MT rendelet végrehajtásáról. (22) Az első észrevétel arra vonatkozik, hogy a környezeti hatásvizsgálat költségei a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek szerves részét alkotják, mint „...egyéb hasznos beruházási ráfordítások”. (22:887) A Vhr. nem hagy kétséget afelől, hogy a nagyberuházások, valamint a célcsoportos beruházások előkészítése és jóváhagyása során ki kell kérni az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének az állásfoglalását is. (KVM) Az egyéb központi beruházásoknál 50 millió forintot meghaladó költség-irányzat esetén kötelező csak beruházási programot készíteni, amelynek tartalmaznia keli a beruházás környezetre gyakorolt várható hatásának értékelését is. A tanácsi beruházások, valamint a vállalati beruházások előkészítése és jóváhagyása során sajnos környezeti hatástanulmány készítése nincs előírva. Ezen sürgősen változtatni kellene. Az alábbiakban az említett ОТ—PM együttes rendelet mellékleteiben fellelhető egyes környezetvédelmi vonatkozások jelzésszerű felsorolására vállalkozunk. Ad. 1. számú melléklet. Tartalmi követelmények a nagyberuházások fejlesztési céljának kidolgozásához: „Be kell mutatni a beruházás, illetve az egyes változatok környezeti hatásait, a várható környezetvédelmi ráfordítások becsült értékét." (22:896) A fenti előírások a termelő jellegű nagyberuházásokra vonatkoznak, a nem termelő nagyberuházások esetében a következők olvashatók: „6. A várható környezeti hatások.'' (22:897) Ad. 3. számú melléklet. Az egyeztetett beruházási javaslatnak az Állami Tervbizottság elé terjesztendő fejezetei közül a 6. címe: „A környezeti hatásvizsgálat eredménye." (22:903) Ad. 5. számú melléklet. Tartalmi követelmények a célcsoportos beruházások összevont beruházási javaslatának kidolgozásához: „3. Be kell mutatni a várható környezeti hatásokat a környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján." (22:905) A jogszabályok áttekintése során, „A népgazdaság hetedik ötéves tervéről" szóló 1985. évi VII. törvény „Környezetés természetvédelem" с. XI. fejezetéből két gondolatot tartunk kiemelendőnek. Először: „A környezet és a természet fokozott védelmét növekvő fontosságának megfelelően jelentős társadalmi feladatnak kell tekinteni. Célja a környezet romlási folyamatónak mérséklése, ezen belül a lakosság életkörülményeit befolyásoló környezeti állapot javítása. Kiemelt feladat a ve24
