Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

tendenciát mutat, az 1976. évi 1,2°/oJkal szemben 1980-ban 2,5, míg 1987-ben 4.8%-ot tett ki. Kérdés, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben tudjuik-e legalább tartani ezt az arányt? A közelmúltban napvilágot láttak olyan vélemények, melyek például az anyag- és ener­giatakarékossággal, továbbá a melléktermék-hasznosítással kapcsolatos kedvezmények megvonását helyezték kilátásba. Fontos és izgalmas kérdés annak eldöntése, hogy vajon a környezetvédelmi beruházások rendelkezésre álló összegét racionálisan osztjuk-e meg a különböző célkitűzések, illetve régiók között? Lássuk például a vízvédelem területét. A vízgazdálkodás 1975—1987. közötti eredményei elisme­résre méltóak, a folyóáras nettó termelési értéke meghárom­szorozódott. A fenti eredmény mögött meghúzódó céltudatos és ered­ményes szakmai munka képezte nyilvánvaló alapját annak a széles körűen elismert ténynek, hogy a környezetvédelem e területén tudtunk leginkább előre lépni. Szennyvíztisztítás tekintetében például figyelemre méltóak a 2. táblázat adatai. Szennyvíztisztítás 2. táblázat 1975 1980 1987 Tisztítást igénylő szennyvíz Ebből: 100 О о 100 kellően tisztított 7 15 24 részlegesen tisztított 49 66 64 nem tisztított 44 19 12 Forrás: 26 alapján saját számítások A 2. táblázat adatai kétségtelenül előrelépésről tanúskod­nak, noha az elért eredményekkel csak más területeikhez vi­szonyítva lehetünk elégedettek. A vízvédelem területén is meglévő súlyos gondokat pél­dázza ugyanakkor a közegészségügyileg nem megfelelő ivó­­vizű települések helyzete. önmagában véve elgondolkoztató, hogy azon települések száma, ahol nincs közüzemi vízellátás és a kutak vize egész­ségre ártalmas, 1981 és 1986 között 264-ről 676-ra nőtt. 1987-ben ezen települések száma 40-nel csökkent, de még így is az ország településeinek 1/5-én csupán vízszállítás re­vén lehet egészséges ivóvízhez jutni. Nyilvánvaló, hogy e probléma megoldása különösen az aprófalvas megyékben okoz gondot. (26) A vízvédelem terén elért eredményeket elismerve és a meglévő problémákat figyelembe véve hipotézisszerűen fel­vetjük, hogy a környezetvédelmi beruházásokon belül a víz­védelem súlya aránytalanul nagy volt a hulladékok káros hatásaival kapcsolatos létesítményék szükségleteinek kielé­gítésével szemben. A szocialista szervek 1987. évi környezetvédelmi beruházá­sait (30) keresztmetszetszerűen elemezve az alábbi főbb kö­vetkeztetésekre jutottunk. Először: a vízvédelem túlnyomó részesedése (58%) mel­lett a termőfölddel kapcsolatos befektetések súlya a legna­gyobb (17%), ezt követi a levegőtisztaság-védelem (11%), valamint a hulladékgazdálkodás (10%) közel azonos rész­aránya, míg az élővilág- és természetvédelem együttes ré­szesedése (4%) is csupán minimális. Másodszor: az egyes megyék mind az abszolútértékek, mind az összes beruházásokból való részesedés, mind pedig az egyes környezetvédelmi területek prioritásait illetően igen eltérő képet mutatnak. Az abszolút értékek tekintetében kiemelendő: Budapest­re, valamint Veszprém megyére egyaránt jellemző, hogy a vízvédelem, a levegőtisztaság-védelem, valamint a hulladék­­gazdálkodás egyaránt jelentős össszegeket igényelt. 2. A beruházásokkal összefüggő környezetvédelmi jog: sza­bályozás egyes kérdései A környezetvédelmi célokat szolgáló beruházások napja­inkig megnyilvánuló mennyiségi és minőségi elégtelenségét illetően tanulságos annak rövid áttekintése, hogy a jogi sza­bályozás miként próbálta elősegíteni a társadalom környe­zetbarát magatartását a beruházások vonatkozásában. Elsőként az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény néhány gondolatát tartjuk célszerűnek idézni. A vizek védelmével összefüggésben a 18. paragrafusban a következők olvashatók: „üzemet, létesítményt csak olyan szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani, amely a vizek fertőzését vagy káros szennyezését ki­zárja. A szennyvíz előzetes tisztításáról jogszabályiban meg­határozott más esetekben is gondoskodni kell.” (2:27) A továbbiakban a beruházások problematikája nevesített módon csupán a levegő védelmével kapcsolatosan merül fel a törvény 24. paragrafusában: „üzemet, létesítményt csak olyan tisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tar­tani, mely a levegő káros szennyezését megakadályozza. Már meglévő üzem, létesítmény káros légszennyezését a megállapított mértékre kell csökkenteni, illetőleg meg kell szüntetni.” (2:27) Az 1980-ban nyilvánosságra hozott Országos Környezetvé­delmi Koncepció és Követelményrendszer IV. fejezetében, amely a „követelmények teljesítéséinek stratégiáját" tartal­mazza, a következőket olvashatjuk: „...az szükséges, hogy új beruházások, fejlesztések, rekonstrukciók ne valósuljanak meg a környezeti hatások vizsgálata nélkül és az alapvetően szükséges környezetkímélő feltételek elhagyásával." (18:7) Tanulságos rövid pillantást vetni a beruházások rendjéről intézkedő 46/1984. (XI. 6.) MT. számú rendeletre. (16) A különböző döntési jogkörökbe tartozó beruházási kate­góriák közül egyedül a nagyberuházások esetében kerül ki­emelésre, hogy: „A fejlesztési cél jóváhagyására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter, valamint az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének (kiemelés a szerzőktől) állásfoglalását. (16:882) Az Országos Tervhivatal elnökének és a pénzügyminisz­ternek 3/1984. (XI. 6.) ОТ—PM számú együttes rendelete in­tézkedik a fent említett MT rendelet végrehajtásáról. (22) Az első észrevétel arra vonatkozik, hogy a környezeti ha­tásvizsgálat költségei a beruházás előkészítésével kapcsola­tos költségek szerves részét alkotják, mint „...egyéb hasz­nos beruházási ráfordítások”. (22:887) A Vhr. nem hagy kétséget afelől, hogy a nagyberuházá­sok, valamint a célcsoportos beruházások előkészítése és jóváhagyása során ki kell kérni az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének az állásfoglalását is. (KVM) Az egyéb központi beruházásoknál 50 millió forintot meg­haladó költség-irányzat esetén kötelező csak beruházási programot készíteni, amelynek tartalmaznia keli a beruhá­zás környezetre gyakorolt várható hatásának értékelését is. A tanácsi beruházások, valamint a vállalati beruházások előkészítése és jóváhagyása során sajnos környezeti hatás­­tanulmány készítése nincs előírva. Ezen sürgősen változtat­ni kellene. Az alábbiakban az említett ОТ—PM együttes rendelet mellékleteiben fellelhető egyes környezetvédelmi vonatkozá­sok jelzésszerű felsorolására vállalkozunk. Ad. 1. számú melléklet. Tartalmi követelmények a nagybe­ruházások fejlesztési céljának kidolgozásához: „Be kell mu­tatni a beruházás, illetve az egyes változatok környezeti ha­tásait, a várható környezetvédelmi ráfordítások becsült érté­két." (22:896) A fenti előírások a termelő jellegű nagyberuházásokra vo­natkoznak, a nem termelő nagyberuházások esetében a kö­vetkezők olvashatók: „6. A várható környezeti hatások.'' (22:897) Ad. 3. számú melléklet. Az egyeztetett beruházási javaslat­nak az Állami Tervbizottság elé terjesztendő fejezetei közül a 6. címe: „A környezeti hatásvizsgálat eredménye." (22:903) Ad. 5. számú melléklet. Tartalmi követelmények a célcso­portos beruházások összevont beruházási javaslatának kidol­gozásához: „3. Be kell mutatni a várható környezeti hatá­sokat a környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján." (22:905) A jogszabályok áttekintése során, „A népgazdaság hete­dik ötéves tervéről" szóló 1985. évi VII. törvény „Környezet­és természetvédelem" с. XI. fejezetéből két gondolatot tar­tunk kiemelendőnek. Először: „A környezet és a természet fokozott védelmét növekvő fontosságának megfelelően jelentős társadalmi fel­adatnak kell tekinteni. Célja a környezet romlási folyamató­nak mérséklése, ezen belül a lakosság életkörülményeit be­folyásoló környezeti állapot javítása. Kiemelt feladat a ve­24

Next

/
Thumbnails
Contents