Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
népgazdasági tervekben e fejlesztések, a mű által nyújtott gazdasági Hasznak mielőbb jelenjenek meg. 6. A mű építésének hátralevő időszakára és az üzemelés figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére társadalmi bizottságot indokolt szervezni. A bizottságot a kormány kérje fel és bízza meg. 7. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter mellett kutatási és fejlesztési bizottságot indokolt szervezni, mely segíti a kutatási munka koordinálását és a kutatási munkák értékelését, 8. A Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről a társadalom tájékoztatását folytatni kell, hogy népünk előtt teljes mértékben ismert legyen a mű rendeltetése, működése, társadalmi és gazdasági haszna. A képviselők keréken 7 órán keresztül vitatkoztak a több mint 1 órás beszámoló felett és a 17 felszólaló képviselő közül öten fejtették ki véleményüket és érveltek a vízerőműrendszer megépítése ellen. Beszédeikben tolmácsolták az alternatív mozgalmaknak a szeptemben 12-i tüntetésen és különböző fórumokon hangoztatott vízlépcsőellenes követeléseit, köztük a nagymarosi építkezés azonnali leállítására vonatkozót is. Más képviselők az építkezés folytatása mellett érveltek, ismét mások aggodalmaiknak adtak hangot. A parlamenti vita végül is azzal zárult, hogy 317 képviselő szavazott a vízlépcsőrendszer eredetileg tervezett formában és ütemben történő megvalósítása mellett, 19 képviselő szavazott ellene és 31-en tartózkodtak a szavazástól. Az Országgyűlés határozata értelmében a Minisztertanács december 14-i ülése intézkedési tervet fogadott el a Vízlépcsőrendszer építési feltételeiről. December 15-én megtartotta alakuló ülését a GNV munkáit ellenőrző parlamenti bizottság, december 19-én pedig a kormány által felkért társadalmi bizottság fejtette ki véleményét az építési körülményekről és feltételekről. Január közepén — az MTA főtitkárának vezetésével — megkezdte munkáját a GNV kutatási bizottság is. A képviselők helyszíni tapasztalatai, az ülést előkészítő parlamenti bizottságok munkája, a vízlépcsőrendszer főbb adatait és összefüggéseit tartalmazó — és az ülésszak előtt egy hónappal előbb mindenkinek megküldött — több száz oldalas ismertető —, a kormány beszámolója, a nagy érdeklődést tükröző vita, valamint a bizottságok állásfoglalásai arról tanúskodtak, hogy a vízlépcsőrendszer jó ügyet szolgál, gondos megépítése és mielőbbi használatba vétele nemcsak a Dunát használó országoknak, hanem nekünk magyaroknak is alapvető érdekünk. Nehéz gazdasági helyzetünkből a kiutat akkor érjük el leghamarabb, ha a beruházás gyors — de ugyanakkor környezetkímélő — megvalósítására törekszünk, s közben máglyára tesszük a reális tájékoztatás akadályait. Dr. Nagy László HÍREK Bős—Nagymaros: A szlovák kormány növeli az ökológiai beruházások összegét Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter Csehszlovákiában, január 19. és 21. között tárgyalásokat folytatott Vladimir Margetinnal, a Szlovák Szocialista Köztársaság erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozó-ipari miniszterével — a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő vízminőségi és szennyvíztisztítási kérdésekről, A miniszterek egyetértettek abban: mind a magyar, mind a csehszlovák oldalon szükség van olyan intézkedésekre, amelyek segítik, hogy a vízerőművek üzemelése következtében a Duna vizének minősége ne romolják. Az erről szóló megállapodást a közeljövőben köti meg a két kormány. A kormányközi megállapodásban rögzítik majd a vízlépcső építésével és üzemeltetésével összefüggő vízminőség-védelmi alapelveket és követelményeket. A miniszterek fontosnak tartották azt is, hogy a vízerőművel kapcsolatos ökológiai feltételek megteremtésének kérdéseiről a közvéleményt közösen és rendszeresen tájékoztassák. A két fél áttekintette a magyar—csehszlovák határvízi bizottság vízminőségi albizottsága legutóbbi tárgyalásának eredményeit, s egyetértettek azzal, hogy a Duna vízgyűjtőjén levő meghatározó szennyezőforrásokat meg kell szüntetni, s erre fel kell kérni a Duna felső folyásánál lévő két országot is. Maróthy László tárgyalt Stefan Murinnal, a szlovák kormány elnökhelyettesével is, aki kifejtette kormánya álláspontját, mely szerint a vízlépcsőrendszer működése csakis akkor engedélyezhető, ha már adottak a környezetvédelmi felttéelek. Szólt arról is, hogy a szlovák kormány a vízlépcsővel összefüggő ökológiai beruházások összegét a korábbi tervtől eltérve, tíz százalékkal növelte. Maróthy Lászlót fogadta Ivan Knotek, a szlovák kormány elnöke. KORMÁNYFŐI KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSKOZÁS PRÁGÁBAN Március elején Prágában környezetvédelmi tanácskozást tartanak, amire Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök meghívta a Csehszlovákiával szomszédos országok kormányfőit. A Szovjetunió, Lengyelország, az NSZK és Ausztria nagy érdeklődéssel fogadta a javaslatot, a tanácskozás előkészítéseként február 9—,10-én szakértők tartottak megbeszélést Prágában, közölte Miroslav Pavel, a csehszlovák kormány szóvivője. Hazánk és az NDK részt vesz a tanácskozáson. Prága az élő környezet állapotát folyamatosan rögzítő közös monitorrendszer létesítését a környezetkímélő technológiákkal kapcsolatos kutatási eredmények cseréjét, valamint olyan fontos kérdések megvitatását indítványozza, mint az iparfejlesztés ökológiai határai. Megalakult a Környezetpolitikai Tanács Január 25-én tartotta alakuló ülését az MTA kongresszusi termében dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter elnökletével a Környezetpolitikai Tanács, mely a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium döntéselőkészítő, konzultatív testületé. A Tanács elsődlegesen a környezetvédelem átfogó, stratégiai jellegű ügyeinek előkészítésével foglalkozik, de esetenként napirendjére tűzheti egy-egy fontos részkérdés megvitatását is. Az alakuló ülésen kialakult vitában igen erőteljesen fogalmazódott meg az az álláspont, hogy a környezetvédelmet az egész politika szerves részeként kell kezelni, nem pedig különválasztva a gazdaságtól. A Tanács tagjainak sorában tudósok, kutatók, jeles közéleti személyiségek, öntevékeny környezetvédelmi egyesületek, különböző alternatív csoportok képviselői foglalnak helyet a témában érintett tárcák vezető munkatársai mellett. Ez az összetétel lehetővé teszi a napirendre tűzött témák sokoldalú megvilágítását és kizárja az egysíkú szakmai szempontok mindenáron történő érvényesítését. Egyébként — amint ezt bevezetőjében Maróthy László hangsúlyozta — a Környezetpolitikai Tanács valamennyi tagja kezdeményezhet előterjesztést, ami azt jelenti, hogy nemcsak az ún. hivatali előterjesztések kerülnek a Tanács ülésein megvitatásra, hanem a tagok által fontosnak minősített egyéb témák is. A Környezetpolitikai Tanács ülései a sajtó számára nyilvánosak, ami lehetővé teszi a közvélemény széles körű tájékoztatását a napirendre tűzött témákról, az ezekkel kapcsolatos vitáról, állásfoglalásról. A Tanács első ülésének napirendjén szerepelt a hazánk környezeti állapotáról összeállított anyag megvitatása is, melynek kapcsán az az álláspont alakult ki, hogy az előterjesztett írásos anyag nem tekinthető teljesnek, azt még további kiegészítésekkel kell teljessé tenni. 4
