Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 2. szám

Д Hajdúsági Iparművek ipari szennyvíztisztítója

1. A Hajdúsági Iparművek és vízgazdálkodási adottságai

A Hajdúsági I pair mű vek nagyobb tömegben gyárt tartós fogyasztási cikkeket (mosógépek, forróvíztárolók, lapradiátorok stb.).

Alkalmazott létszáma: 3000 fő 1987-ben.

Éves termelési értéke 3,4 milliárd Ft. (Termelési értékének időbeni alakulását az 1. sz. ábra szemlélteti.)

Termékeinek előállítása során alkalmazott technológiák között jelentős helyet foglal el a víziigényes felületkikészítés (8 millió m2 lemezfelület/év). A vállalat vízgazdálkodási szempontból kedvezőtlen helyre, egy vízgyűjtő terület peremére települt. A vízellátási lehetőségek korlátozottak. Felszíni vízkivételi lehetőség nincs, a gyártelep vízszegény területen fekszik, mélyfúrású kútjaínak vízhozama igen alacsony. A gyár kútjtai a vízigényt csak 1977-ig tudták kielégíteni. A gyártelep befogadója a Vílil/7-es mellékág, mely a gyártelep szelvényében gyakorlatilag időszakos vízfolyás (Q95«=0).

Ennek következtében a gyári befogadó alatt — többféle hasznosítási célra — tároló és arra támaszkodva több öntöző telep létesült. A vízfolyás Nyíregyházán, a megyeszékhelyen is átfolyik.

Ezen adottságok és a növekvő termelési volumen arra késztette a gyárat, hogy a növekvő ipari vízigényének kielégítését a felületkezelő üzemi szennyvíztisztítással és egyéb környezetvédelmi igényekkel együtt oldja meg.

2. A céi

A leírt üzemi és vízgazdálkodási adottságok figyelembevételével az elérendő cél megfogalmazása és a végrehajtás biztosítása érdekében a gyár szaktervezői kapcsolatokat keresett.

Előbb 1973-ban a MÉLYÉP.TERV vázolt fel olyan elképzelést, mely hosszabb kísérleteket irányozott elő.

Később az OVH, az illetékes VÍZIG és a HIM hazai megbízható technológia és ipari háttér hiányában, külföldi technológia és technológiai berendezés behozatalát tűzte ki célul. A tőkés relációból beszerzett ajánlatokra dolgozta ki a KEVITERV a megvalósított beruházási programot 1977-ben.

Az elérendő cél úgy fogalmazódott meg, hogy a felületkezelő üzemben keletkező napi, mintegy 2000—2500 m3 króm, nikkel, réz, cink, vas fémionokat, ciánt, valamint de-1. kép. A központi átemelő gépterme

2. kép. Szűrők, anion- és kationcserélők

3. kép. Átmeneti tároló

14