Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 2. szám
Envirotech Vienna 1989. A Nemzetközi Környezetvédelmi Társaság (IGU) 1989. február 20—23. között Becsben о patinás Hofburg dísztermeiben nagyszabású konferenciát szervezett jeles hazai és külföldi szakemberek részvételével. A konferencia fővédnöke dr. Franz Vranitzky kancellár volt. A megnyitó előadást dr. Marilies Fleming asszony, Ausztria család-, ifjúság-és környezetvédelmi minisztere tartotta. Beszédében körvonalazta országa környezetvédelem terén eddig elért eredményeit, s ismertette azokat a tennivalókat, mely a hulladékkezelés, a levegővédelem, a zaj és a szennyvízkezelés területén az elkövetkező időben megoldásra várnak. Rendkívül figyelemreméltó volt az 1989. január 1-jével életbe léptetett vegyianyag-törvényre vonatkozó tájékoztatója, mely a — hazánkat is foglalkoztató — „hulladékturizmus” leállítását jelenti. E rendelet értelmében Ausztria nem szállít lerakás vagy feldolgozás céljából hulladékot külföldre, ugyanakkor megtiltja minden hasonló veszélyes anyag beszállítását is. Rámutatott a továbbiakban, hogy különösen a levegőszennyezés nem ismer határokat, azaz az egyes országoktól távolabb keletkező és levegőbe jutó szennyezések potenciális veszélyeztető hatása más, távolabb eső országra is mindenkor fennáll. Azoknak az országoknak a támogatására, melyek környezetvédelmi feladatok beruházásához kellő fedezettel nem rendelkeznek, a technológiai fejlesztés ösztönzésére, javasolja Nemzetközi Pénzügyi Alap létrehozását. Ügy véli, ezzel szélesebb körben válik kiterjeszthetővé egy térség ökológiai biztonsága. A miniszter asszony meghívására a konferencia megnyitó plenáris ülésén az elnökségben helyet foglalt, majd előadást tartott dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterünk is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormányzat alapvető feladatának tekinti a környezet romlási folyamatának megállítását, a környezetgazdálkodás és a közgazdasági rendszer összhangjának megteremtését. A középtávú oél egyes környezeti elem jelenlegi állapotának minimális javítása, melynek keretében az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére, a kevésbé energiaigényes ágazatok fejlesztésére, a szennyező és „energiafaló” ágazatok visszaszorítására káli törekedni. Jelenlegi feladataink 'közül súlypontot képez a levegőszennyeződés csökkentése, a veszélyes hulladékok kezelése, valamint az ivóvízbázisok védelme. A magyar gazdasági szerkezetátalakítással a környezetkímélő technológiák fejlesztése és alkalmazásuk elterjesztése feltétlen együtt kell hogy haladjon. Kifejezte álláspontját arról, hogy sikeres, preventív környezetpolitika csak a társadalom támogatásával, annak érdekeit képviselve alakítható ki. A beszéde további részében részletezte a már folyamatban lévő kormány- és ágazatközi akcióprogramokat, s beszámolt az erőfeszítések hatására a veszélyeshulladék-kezelés, a levegővédelem, a természetvédelem a vízminőségvédelem területén idáig elért eredményekről. Végezetül hangsúlyozta, hogy Magyarország eddig is és ezután is támogatni fogja az érdekeivel összhangban álló regionális és globális környezetvédelmi programokat és egyezményeket. Megállapította, hogy az együttműködés új távlatát nyitja az „Európai Közös Ház” eszméje, mely az embert és a fejlődést szolgáló ökológiai feltételek megteremtésére felelősséggel járó kötelezettséget igényel. A plenáris ülésen a továbbiakban az Európai Közösség Környezet- és Természetvédelem és Reaktorbiztonság Bizottságának vezérigazgatója, L. J. Brinkhort, a „Vegyi anyagok és mérgek okozta károsító hatások EG. politikájának fejlődése” címmel, továbbá G. Hintenegger, az EGB végrehajtó bizottságának titkára „Környezetpolitika, stratégia és nemzetközi együttműködés" címmel tartott előadást. A plenáris ülést követő sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire a magyar környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter egyebek mellett kifejtette, hogy rendkívül figyelemreméltónak tekinti a Nemzetközi Környezetvédelmi Alap létrehozásának gondolatát, és feltétlen támogatja. Kiemelte továbbá, hogy az eredményes együttműködés záloga az összehangolt jogi-műszaki szabályozás megteremtése. A gazdasági kapcsolatok kiszélesítésével kapcsolatban feltett kérdésekre kifejtette, hogy — a kölcsönös előnyök elvének betartása mellett — nem látja akadályát, sőt hasznosnak is tekinti fejlett technológiával rendelkező vállalatok országunkba történő tőkebeáramoltatási szándékát. Az osztrák televízió esti adásában mintegy 1 órás műsor keretében foglalkozott a konferencián elhangzottakkal, s egyben értékelte a kelet-európai kapcsolatteremtés környezetvédelem által kiszélesíthető lehetőségeit. Bécs város polgármestere a konferencia valamennyi résztvevőjének tiszteletére a Városháza dísztermében fogadást tartott. A konferencia „Vegyianyagok, technológiák, veszélyes hulladékok" mottójának jegyében három szekcióban folytatta munkáját. — az első szekcióban = veszélyes anyagok ökotoxikus hatásai = veszélyes anyagokkal kapcsolatos szabályozások és értékelések = a veszélyes anyagok vizsgálati módszereinek fejlődési tendenciái = nagyobb környezetkárosító esetek = veszélyes anyagok (határterületek) — a második szekcióban = szennyezett levegő és gázok tisztítási technológiái = szennyvíztisztítási folyamatok = hulladékkezelési technológiák = új trendek a „tiszta technológiák” területén — a harmadik szekcióban = új szemétkezelési módszerek - fertőzött területek felderítése és értékelési módszerei = a feltöltések és fertőzött területekkel kapcsolatos technológiai módszerek új fejlődési irányai = talajfertőtlenítési eljárások témakörei kerültek megtárgyalásra. A világ minden tájáról összesereglett több mint ötszáz résztvevő összesen 116 előadást hallgatott a jelzett szakterületekből. A szekcióelőadások mellett, több mint 200 poszter előadásra is sor került. Valamennyi szekció és poszter előadás kivonatát a konferencia kiadványa keretében közreadták. A konferenciát követő nápon a környezetvédelem és a közigazgatás számítógépes információrendszerei címmel workshop-ot rendeztek. A konferenciával párhuzamosan a földszinti termekben környezettechnológiai kiállítást rendezték, melyen a 80 hazai kiállító mellett 19 nyugat-német, egy francia és öt magyar cég kínálta fél megismerésre termékeit és eljárásait. A magyar kiállítókat a NIKEX, a Chemokomplex, a VIZITERV, a Pannonplast és az Április 4. Gépgyár Hidroplasztik nagykanizsai leányvállalata képviselte. A bemutatott technológiai rendszerek és berendezések igen élesen rávilágítottak hazai ipari hátterünk szerényebb fejlettségére, mely elsősorban a műszertechnika területén volt tapasztalható. A színes nemzetközi előadói gárda között megtalálhattuk az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársát, dr. Horváth Amandát, aki a „Határértékek a hulladékok veszélyességének meghatározására és osztályozására" címmel tartott előadást. Magyarországot köze! 20 fő képviselte, akik között tudományos kutatók, környezetvédelemmel foglalkozó iparvállalati szakemberek voltak megtalálhatók. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium csaknem valamennyi érintett szakágazatban képviseltette magát. A konferencia igen hasznosan mutatta be a környezetvédelemmel kapcsolatos eddig elért elméleti ismeretanyagokat, a gyakorlatban alkalmazható berendezéseket és technológiai rendszereket. Utalt a kutatás-fejlesztés távlati irányaira, s az azonos gondolkodásmód fejlesztésével hozzájárult a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséhez. dr. Juhász Endre 3