Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
Tervszerűen halod az építkezés Az építkezés megtekintése A Bősi Vízlépcső, az üzemvízcsatorna és a Dunakiliti Tározó nagyobb része csehszlovák területen, a Dunakiliti Duzzasztómű, a tározó kisebb része, valamint a Nagymarosi Vízlépcső magyar területen épül. A Dunakiliti Tározó teljes víztérfogata 200 millió m3, hasznos térfogata a felvízcsatornával együtt 60 millió m3, ezzel a Duna napi vízhozamát kiegyenlítve szolgálja a Bősi Vízerőmű csúcsüzemét. A Dunakiliti Duzzasztómű szabályozza a tározó vízszintjét, az üzemvízcsatornába, illetve az öreg-Duna-mederbe lebocsátásra kerülő vízhozamokat. A Duna 1842 fkm szelvényében épülő Duzzasztómű 7X24 m széles nyílásból áll, elzárásuk elektro-olajhidrauliikus működtetésű billenő szegmenstábláival történik. A jobb parti nyílásba 24X125 m hasznos méretű segéd hajózsilip épül, amely az üzembe helyezés időszakában biztosítja a folyamatos hajózást. A tározóból kiágazó 25 km hosszú üzemvízcsatorna 17 km hosszú felvízi szakasza töltések között vezet a Bős (Gabcikovo) község közelében épülő vízlépcsőhöz, majd innen 8 krn-es szakaszon Szap (Palkovicovo) község mellett torkollik a Dunába. A fő hajóút a csehszlovák területen húzódó üzemvízcsatorna lesz, itt a Magyar Népköztársaságot ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a Duna jelenlegi hajóútján. Az erőművet és a hajózsilipet magában foglaló Bősi Vízlépcső a Duna 1825,0 fkm vonalában, az üzemvízcsatorna 17 km szelvényében épül. Az erőműbe 8 db 90 MW-os teljesítményű kapjon turbinát helyeznek el, mindegyikük 650 m3/s maximális víznyelésre és 23,4 m legnagyobb üzemi esésre szerkesztve. A 8 hidrogenerátor névleges teljesítménye egyenként 100 MVA. A bal parton kap helyet a 2X34X275 m-es iker hajózsilip. Elzárását a felső főnél a küszöb alá süllyeszthető szegmens tábla, az alsó főnél pedig tám'kapu oldja meg. A felvízbe nyúló hajózsilip felett 800 m, alatta az alvízben pedig 1000 m hosszú várakozó teret alakítanak ki. A Dunakiliti és Szap közötti régi Duna-meder továbbra is állandó vízfolyás marad, részt vesz az üzemvízcsatorna kapacitását (4200 m3/s) meghaladó nagyvizek levezetésében és a jéglebocsátásban. A duzzasztáművön állandóan átbocsátott frissítő víz, a duzzasztott mellékágrendszer, és ebből a régi meder felé szivárgó víz, valamint az évente többször levonuló árhullám lehetővé teszi ezen a szakaszon is a jelenlegi környezeti és természeti viszonyok fenntartását. Ezt a feladatot a szigetközi vízpótló rendszer látja el. A Nagymarosi Vízlépcső a Duna 1696,25 fkm szelvényében, a névadó község felett mintegy fél km-rel (Visegrád község felett mintegy 2 km-rel) épül. A duzzasztás szintje Esztergomnál a jelenlegi árvízszintet éri el, Komárom felett pedig a középvizek szintjén marad. Árvíz idején a duzzasztás megszűnik, az árvizek az eddigi szinteken, de lényegesen nagyobb biztonságot nyújtó tározótöltések között vonulnak le. A bal parton épül a 2X34X275 m-es iker hajózsilip, a bősi zsiliphez hasonló műszaki megoldással. Jobb parton létesül a 7X24 m-es nyílású, billenő szegmens táblákkal működő duzzasztómű. A hajózsilip és a duzzasztó között helyezkedik el a 6 vízszintes tengelyű, csőturbinával felszerelt erőtelep. A turbinák viznyelőképessége 466 m3/s, eséstartománya 9,4—3,0 m, maximális teljesítményük pedig egyenként 27,4 MW. A vízlépcső feletti duzzasztott folyószakaszon mind a magyar, mind a csehszlovák oldalon védelmi létesítmények épülnek, amelyek részben a jelenlegi környezeti viszonyok fenntartását, részben azok javítását szolgálják. A vízlépcső alatt, a Szentendrei-sziget déli csúcsáig mederrendezési munkákra kerül sor. A vízlépcső megvalósítása tehát sem a Nagymaros alatti Duna-szakasz vízjárására, sem Budapest vízellátására káros hatást nem gyakorol, hazai természeti erőforrásaink fokozott, komplex hasznosításának célkitűzéséhez igazodóan a Vízlépcsőrendszer megvalósítása révén hasznosul a Duna Pozsonytól Nagymarosig terjedő szakaszának természetes vízenergiája: a két vízerőtelep évi átlagos energiatermelése 3,6 milliárd kWh lesz, amelynek 40%-a naipi öt órán keresztül szolgáltatható csúcsenergia. Magyarországot a beépített teljesítőképesség és a termelt villamos energia 50%-a, azaz 440 MW, illetve évi kereken 1,8 milliárd kWh villamos energia illeti meg. Ez a 90-es évek elején az országos villamos energia felhasználásának kb. 2
