Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 8. szám
Bemutatkozik a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az Igazgatóság működése Baranya egész és Somogy megye területének egy részére terjed. A terület nagysága 9832 km2. Az itt található települések száma 533 (1988. XII. 31.), ezekre főként Baranyában az alacsony lakossági arány — az apró failvasság jellemző. A lakosság vízellátottsága Baranyában 86 — Somogybá n 87%-os, a csatorna - hálózattad ellátott lakosság aránya 47 —, illetve 34%-os, mindezek mögött figyelembe kell venni a városok Pécs, Komló, Kaposvár, Balaton-környék magasabb szintű és a falvaik alacsony szintű és színvonalú ellátását. A térségben 13 927 km a kezelt vízfolyások hossza, ebből 755 km az állami kezelésű vízfolyás. Az árvízvédelmi fővonalak 105 krn-t tesznek ki, 109 többszörös hasznosítású víztározó és 306 halastó van a működési területen, közel 5400 ha vízfelülettel. A térségre termelési struktúrát illetően jelenleg fejlettebb agrár- és az élelmiszer-, valamint feldolgozó iparágakat kivéve, stagnáló nehéz- és könnyűipari termelés a jellemző. Az 1988-as adatokat figyelembe véve évente 1 millió m3 mennyiséget meghaladó települési hulladék, és 116 000 t üzemi hulladék, ebből 80 000 t a veszélyesnek minősülő, keletkezik itt. A hulfadékbejelentésre kötelezettek száma 450. A szilárd települési hulladék összegyűjtése a városokban a kiemelt üdülőhelyeken és a nagyobb falvaikban biztosított, de a hasznosításra jelenleg még próbálkozások sem folynak — így az összegyűjtött hulladék lerakása jelentős környezetrombolással jár. Az ipari hulladékok feldolgozása is alacsony fokú, bár néhány üzemnek a megoldásokra megnyugtató és gazdaságos elképzelései vonnak, ezek kimunkálása folyamatban van. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a működési területen belül a két miegye állapota jelentősen eltér. Somogy megye az ország legtisztább levegőjű területei közé tartozik, míg Baranyára ugyanez nem jellemző, elsősorban az ipartelepek és a sűrűbben lakott városok (Komló, Pécs, Benemend) körül vannak gondolk. A helyhez kötött légszennyező források emisszióinak döntő többségié a fosszibifis energiaihordozók eltüzeléséből adódik. Mind a két megyében jelentős a közlekedési eredetű tégszenynyezés. Ez elsősorban annak a következménye, hogy Budapest után Pécsett, illetve Baranyáiban a legnagyobb a járni űsűrűség. A zaj- és rezgésvédelmi helyzetet az országos átlagtól eltérően elsősorban az bonyolítja, hogy viszonylag sok az üdülő- és idegenforgalmi terület, ahoi igényesebb helyzetet kellene teremteni. A zajforrások között a közlekedés a lényegesebb (balatoni vasút), míg az ipari létesítmények által kibocsátott zaj a lakosság kisebb részeit érinti. Egyébként a zajterhelés a lakosság arányában 50%-os. A sugárszennyezettségi helyzetet illetően még viszonylag kevesebb konkrétummal rendelkezünk, de az bizonyos, hogy Baranya általában az országos átlag felett van a háttérsugárzás szempontjából. A két megyében közel 25 000 ha országos jelentőségű természetvédelmi terület van. Ilyen szempontból elmondhatjuk, Ihogy a természeti értékekben ez az ország egyik leggazdagabb területe. Ezek közül is kiemelkedik természeti különlegességeivel a barcsi Ősborókás, a „Pintér”-kent, a Szársomlyó hegy és a zsiíici táj. Turisztikai és üdülési szempontból a Kelet-Mecsek és települései. Rendkívül gazdagok a történelmi hagyományokkal is rendelkező védett területek, például a babócsai Basálk-Deseda tározó (Fotó: Széles István) Zsilip a Dráva árvízvédelmi töltésében (Fotó: Széles István) 9
