Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 7. szám

— A környezetvédelmi célkitűzések érvényesítése a tervezési és fejlesztési munkák során.

— Víztakarékosságra való törekvés és a vízveszteség csökkentése.

— Szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának szélesítése.

— Az ökonómia szigorú érvényesítése a beruházás, fenntartás, üzemelés területén.

Alain Calaud, a Provence Csatorna Társaság fejlesztő mérnöke, a felszíni csörgedeztető öntözés automatizálásának új módszereiről és lehetőségeiről tartott előadást. Ebben bemutatta1, hogy Franciaország délkeleti részén néhány 100 ezer hektáron folyik hagyományos felszíni öntözés, amely közösségi vízszállító és elosztó műveken alapszik. Ezek némely esetben több száz évesek. Manapság ennek az öntözéses mezőgazdaságnak a fenntartása, a termelékenységnek a fokozása igényli az öntözővezetékek gépi berendezéseinek az automatizálását, amely enyhíti a munkaerőhiányt, miközben olyan agronómiái feltételeket garantál, amelyek nem akadályozzák a fejlődés egyéb formáit.

A barázdás öntözés gépesítése rugalmas elosztóvezetékek, vagy kis szelepekkel ellátott csövek ailkaJmazásával történik. Ezek a berendezések egyenletesen osztják el az öntözővizét a különböző üzemben lévő barázdák között. A vízhozamelosztás szabályozása az öntözési idényben egy pontbeli beavatkozást igényel; a berendezés vízzel való ellátásának beindítását és leállítását. A barázdás öntözések automatizálásánál kiváló eredményeket ad a Transirrigation rendszer.

Emberi beavatkozás nélkül, felvíz felől az alvíz felé haladva az összes öntözőbarázda vízzel való elárasztásával történik az öntözés.

A francia—magyar öntözésügyi Kerekasztal Konferencia záróelőadását Éhn József, a VIZITERV vezérigazgatója tartotta. Elsősorban az öntözés kereskedelmi és üzletpolitikai kérdéseiről adott nagyívű áttekintést. Az előadó felvázolta a gyártás és a forgalmazás területén kínálkozó kooperációs lehetőségeket. Az eddigi tapasztalatok alapjai ezek iétező és célszerű formáit; közös fejlesztés és gyártás licenc alapján, lízing (hagyományos lízing, vagy terményért gépet, berendezést adnak). A VIZITERV vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözési technika és technológia fejlesztésében, illetve térhódításálban érdekelt üzemek költségérzékenysége fokozódik. A fejlesztőknek ezen túlmenően számolni kell egy további lényeges korlátozó tényezővel: az öntövízbázisok fokozódó elszennyeződésével.

A jól sikerült nemzetközi Kerekasztal Konferencián elhangzott előadások és a záporozó kérdések arra az időszakra emlékeztettek, mint amikor a csendes eső időszakában indítják be az esőztető öntözőberendezéseket. Hosszú aszályos évek után az „áldások" egymásra halmozódása talán nem felesleges. A gond majd akkor kezdődik, ha az együttműködés hiánya még az aszályos években sem válik mozgósító erővé.

Déri Józsel

Ouagadougoutól Riverside-ig

Beszélgetés Dr. Kienitz Gáborral

— Dr. Kienitz Gábor, a VITUKI tudományos tanácsadója, a budapesti Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam igazgatója, az utóbbi hónapokban hatalmas utat tett meg és jelentős nemzetközi rendezvényeken vett részt Afrikában és az Amerikai Egyesült Államokban. Magyarországról, sőt a környező államokból egyedül ön vett részt Burkina Faso fővárosában rendezett nemzetközi szemináriumon. Minek köszönhető ez a részvétel?

— Az UNESCO és a CIEH (Afrika-közi Vízügyi Tanulmányi Bizottság) közös szervezésében nemzetközi szemináriumot rendeztek Ouagadougouban (Burkina Faso, Afrika). Az UNESCO felkérésére javaslatot tettem előadás tartására a hidrológiai oktatás jelentőségéről. Javaslatomat elfogadták és felkértek az előadás megtartására. Ennek köszönhetően a CIEH meghívására és költségére részt vettem az Afrika arid és fél-arid zónáinak hidrológiai és hidrogeológiai kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szemináriumon, ahol a beküldött tanulmányomat előadtam és részt vettem a szeminárium munkájában. Elsődleges célnak tekintettem a VITUKI által szervezett Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam széles körű ismertetését és megfelelő kapcsolatok keresését a tanfolyam kibővítése és színvonalának emelése céljából.

A szemináriumot az UNESCO, a CIEH, az IWRA (International Water Resources Association), valamint Burkina Faso kormánya közösen rendezte. Az anyagi fedezetet a norvég kormány biztosította.

— Mi volt a célja az Ouagadougouban tartott szemináriumnak és magyar szempontból mi a jelentősége az ön részvételének?

— A szemináriumon 17 afrikai és néhány európai állam, valamint nagyszámú nemzetközi szervezet kutatója és vezetője vett részt. Átfogó felmérés készült az afrikai arid és félarid övezetekre vonatkozó hidrológia és hidrogeológia helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Az érdeklődés egyik középpontját képezte a kataszrofális száraz évek sorozata: és a regionális afrikai aszály.

A szemináriumot Burkina Faso vízügyi minisztere nyitotta meg, majd a súlypontinak minősített témakörökben hangzott el egy-egy előadás. Ezek közé tartozott az én, ,,A vízgazdálkodási fejlesztés megvalósítása hidrológiai képzéssel és oktatással" című előadásom is. Ebben erőteljesen kidomborítottam a hidrológiai továbbképző tanfolyamok alapvető fontosságát az afrikai egyetemeken csak alapismereteket szerző szakemberek magasszintű továbbképzése szempontjából. Példaként a VITUKI által szervezett tanfolyamot hoztam fel, részletezve annak múltját, az ott végzettek számát, valamint tantárgyait. Megemlítettem, hogy az eddig csak angol nyelven tartott tanfolyam francia nyelvű megfelelőjét — kellő érdeklődés esetén — 1990 második felében ugyancsak megindítjuk. Jellemző, hogy a magammal vitt nagyszámú angol és francia nyelvű ismertető anyagot elkapkodták.

A szeminárium összességében nagyon értékes munkát végzett Afrika arid- és fél-arid zónái hidrológiai és hidrogeológiai problémáinak feltárása és jobb megismerése szempontjából. Magyarország szempontjából is feltétlenül jelentős volt, mert a szemináriumon, annak napi munkájában, eredményeinek összegezésében egyaránt részt vehettem előadásommal, több hozzászólásommal, és végiül egy határozati javaslatban érvényesíthettem javaslatomat. A VITUKI Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamának jövője szempontjából pedig különösen értékesnek Ítélem meg azt, amit az afrikai vízügyi mérnökök, kutatók és vezetők tudomására sikerült adnom.

— A vezetőkkel folytatott megbeszélései közül melyik a legemlékezetesebb?

— Mindenképpen Zabré úrral, Burkina Faso Hidrológiai Szolgálatának vezetőjével folytatott megbeszélés a legjelentősebb és legemlékezetesebb, mert ez felidézi a korábbi afrikai szakértői munkámat is.

Zabré úr meghívásáira szolgálatukhoz is ellátogattam, ahol alkalmam volt megismerni a nagy felkészültségű adatfeldolgozó központjukat. Ez abból a műholdkövető központból nőtt ki, melyet Burkina Faso a HYDRONIGER project keretében kapott. Ez utóbbira UNDP/WHO project létrehozására, felépítésének megtervezésére és kiviteli munkáinak megindítására a WMO szakértőjeként én kaptam megbízást 1978-ban. A projectet 1983 végéig vezettem, és közben Zabré úrral is igen jó munkakapcsolatot tartottam fenn. Jelenleg ez a központ újabb távérzékelő berendezéssel bővülve (amelyet a WHO onchocerchiosis elleni project je keretében kaptak), gyakorlatilag az egész ország hidrometriai megfigyelő hálózatát korszerű műholdas távmérő rendszerbe kapcsolta be, amely igen jól működik. Mindezek kialakításában az ORSTOM-tól kapott segítségnek is nagy szerepe volt.

26