Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 7. szám
1. A Zalaapóti burkolt mérőszelvény 2. A balatonhídvégi méröszelvény 3. A fenékpusztai mérőszelvény (Venturi) 4. Mederelzárás töltéssel 5. A víz kiterelése a régi jobbparti töltések megszaggatásával. I—XXVIII. vízminőség mintavételi hely 6. Zala balparti töltéserősítés 7. Zala jobbparti töltéserősítés 8. Kazettatöltés 9. Terelőtöltés 10. I. ütem = Hídvégi-tó völgyelzárás és leeresztő műtárgy (4T) 11. Major-tó 12. Kazetta 13. Zalavár—Zalaszabar új közút -jhíd -j- áteresz 14. Kazetta beeresztő zsilip (2T) 15. Kazetta kieresztő (3T) 16. Meglevő szivattyútelep 17. A keletkező belvízöblözetek új (automata) szivattyútelepei 18. A II. ütem Fenéki-tó terelő töltése 19. A II. ütem = Fenéki-tó töltéserősítései 20. MÁV vasútvonal vízvédelme 21. A II. ütem völgyelzárása a 21 T jelű leeresztő műtárggyal 22. Szegélyező 23. Géptelep 24. üzemirányitási épület 25. A régi természetvédelmi terület határa 26. A jelenlegi (új) természetvédelmi terület határa 4. ábra. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer helyszínrajza szót is van! A vegetáció változását évenként vizsgáljuk. Az elárasztás előtt ténylegesen a következő volt a növényzet: szántó, parlag 190 ha erdő, fűzliget, fűzláp 384 ha nádas 25 ha magas sásos 886 ha ártéri, v. ecsetpázsitos, v. sédbúzás mocsárrét 492 ha arainyvesszős gyomtársulás 255 ha egyéb 144 ha 2376 ha Az adatok jól mutatják, hogy sem szántó, sem rét-legelő gazdálkodás a területen valójában nem, vagy csak nyomokban folyt. A mocsári-vízi növényzet hiányzott. Az elárasztás hatására a mélyebb vizű területeken a bairmatkása-pántlikafű, békailemcse-rence hínár, végül a tócsagaz terjedt el. Utóbbit napjainkban a nitrogénkötő kékalgák szorítják ki, mélyebb vizeken sok a vidrakeserűfű. A sekély vizű területeken ma a gyékényfajok uralkodnak. A vegetációt évente a FÖMI infravörös légi fényképeivel térképezzük. Elkezdődött a térképezés a II. ütem 51 km2-es területén iis. £ terület nagyobb részét ma is víz borítja. Növényzete főleg nád-gyékény-sás-hínár. Ha majd megépül és üzemelni kezd, tiszta vizet bocsát ki. Megkérdezhető, miért nem ez a Fenéki-tó épült meg először? A válasz: invert lényegesen költségesebb. És főként: ez esetben a Hídvégi-tó létesítményeit vízzel borított területen kellett volna megépíteni! Mi a hatása az 1985. óta üzemelő Hídvégi-tónak? Vizsgáljuk meg ezt 5. ábránkon. Itt napi méréseink alapján Zalaapáti — egyenlő a Hídvégi-tó befolyó szelvényével — és Fenékpuszta — a Balatonba tomkollás adatai — szerepelnek 1976—88 között. 1985 óta a Zala vízszállítása átlag fölötti. 1987-ben nagy, — augusztusban NQi« — árvíz, 1988 őszén aszály volt. Az ábrák jól mutatják a lebegő- és tápanyagok csökkentését a Hídvégi-tó hatására. Végül azokat a kutatás-fejlesztési feladatokat vázoljuk, amelyek során választ keresünk a következő főbb kérdésekre : — Milyen a rendszer anyagforgalma? Mennyi és milyen vízminőségrontó anyagokat tart vissza? — Hogyan történik a víz tisztulása? Mik ennek főbb tényezői, mértéke? — Hogyan lehet a víztisztítást, a vízgazdálkodást, vízháztartást optimálni? — Hogyan kell az üzemirányítást korszerűsíteni? Mik ennek a tudományos alapjai, korszerű eszközei? — Milyen hatása van a Hídvégi-tónak a környezetre, az alsóbb szakaszokra, különösen a Balatonra? — Az üzemi tapasztalatok alapján milyen következtetések adódnak a második ütem — esetleg más hasonló víztisztító beavatkozások — tervezésére, építésére, használatára ? — A térség nagy tömegű mocsári-vízi növényzetét hogyan lehet gazdaságosan hasznosítani, elhelyezni? A körvonallá zott eredmények pontosítása, az épülő távjelzés, a bevezetés alatt álló előrejelzés, üzemirányító modell, 22
