Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)

1989 / 6. szám

(forgalomszervezés, üzemeltetési intéz­kedések, vasútra való átterhelés, stb.). Amennyiben a Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségek teljesítése a közlekedés területén tervezett intézkedésekkel ma­radéktalanul nem biztosítható, akkor a hőerőművi, ipari és lakossági haszná­latú berendezéseknél kell megfelelő NOx-kibocsátást csökkentő intézkedé­seket foganatosítani. A Genfi Egyezmény következő lépé­seként várhatóan 1991-re készítik elő az illékony szénhidrogének kibocsátá­sának korlátozásáról szóló megállapo­dást. A levegőtisztaság-védelem téma­körébe tartoznak a légkör védelmét célzó globális, az ENSZ Környezetvé­delmi Program (UNEP) által kidolgo­zott, illetve tervezett egyezmények is. A sztratoszférikus ózonréteg védelmére kötött 1985. évi Bécsi Alapegyezmény­hez hazánk 1988 elején csatlakozott. Az ennek végrehajtását célzó, az ózonréteget lebontó, káros freonok és halonok felhasználását korlátozó 1987. évi Montreáli Jegyzőkönyvhöz a Mi­nisztertanács 1989. február 20-i dönté­se alapján csatlakozunk. Az utóbbi időben több ország sürgeti a légkör üvegházhatását fokozó, éghajlati vál­tozásokat eredményező kibocsátások korlátozására globális egyezmény elő­készítését. Holland—francia—norvég kezdeményezésre 1989. márciusában állam- és kormányfői találkozón fogad­ták el a légkör fokozott védelmére irá­nyuló Hágai Nyilatkozatot, amelyet az MNK Minisztertanácsának elnöke is aláírt. V. TOVÁBBI FELADATOK ÉS EZEK MEG VALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI Az eddig tett erőfeszítések ellenére az ország területének jelentős részén a levegő minősége nem megfelelő. A lég­szennyezettség csökkentése érdekében legfontosabb további feladataink a kö­vetkezők szerint csoportosíthatók. a) Az energiatermelés területén az energiastruktúra változása, a szénfel­használás alakulása meghatározza a települések légszennyezettségét ülepe­dő por és kén-dioxid szempontjából. Indokolt, hogy a nemzetközi kötele­zettségekkel összhangban megállapí­tott S02-csökkentés úgy valósuljon meg, hogy az minél nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a hazai szennye­zettség mérsékléséhez. Ehhez kis kén- és hamutartalmú lakossági tüzelőanya­gokat kell biztosítani. Ennek megoldá­sa a szén és a lignit esetében a szén­dúsítás (szénmosás) további növelése, a fűtőolajok kéntartalmának további csökkentése. Meg kell teremteni a kén­szegény brikettnek, az erdő- és mező­­gazdasági hulladékokból előállítható tüzelőanyagoknak és az ezekhez szük­séges, jó hatásfokú tüzelőberendezé­seknek a gyártását. Számolni kell a kén-dioxid-kibocsá­­tásokra vonatkozó nemzetközi követel­mények szigorodásával. Ezért intézke­déseket kell tervezni az ipari kén­dioxid-emissziók csökkentésére, első­sorban a kombinált fluidágyas kazánok alkalmazásával. Ha csak a legnagyobb erőműveknél meg akarjuk oldani a füstgáz kénmentesítését, ez 30—60 Mrd Ft beruházást kíván, továbbá gondos­kodni kell a keletkező hulladék elhe­lyezéséről is. A porleválasztó berendezések jó ré­sze több mint 10 éve üzemel. Ezek a karbantartások ellenére hatásfokban már nem felelnek meg a jelen és még inkább a jövő követelményeinek, így rekonstrukciójuk az elkövetkező 5—10 évben elkerülhetetlen. Néhány erőmű­ben ez a munka már el is kezdődött. A levegőtisztaság-védelem feladata ösztönözni a rekonstrukcióknál a leg­korszerűbb műszaki megoldások kivá­lasztását. Az energiatermelés bővítésének hosz­­szú távú tervezésénél a levegőtisztaság­védelem szempontjait érvényesíteni kell. A megoldások kiválasztásánál rö­vid távú előnyök reményében nem sza­bad olyan kompromisszumokat vállalni, amelyek hosszabb távon súlyosabb problémákhoz vezethetnek. Ebből a nézőpontból kell értékelni a lignit-bá­zisú erőmű építését, az atomerőmű-bő­vítést, illetve az energiatakarékosság lehetőségét. A nemzetközi törekvésekkel össz­hangban gazdaságilag is ösztönözni kell a kis fajlagos energiafogyasztású, ezáltal kedvezőbb környezetvédelmi tu­lajdonságokkal rendelkező berendezé­sek fejlesztését, gyártását és elterjesz­tését. Becslések szerint ezáltal a jelen­leg felhasznált energia 5—10%-ban megtakarítható. b) Az ipari technológiák légszennye­zésének területén feltétlen megoldást kell találni a szerves szennyező anyagok (gyógyszer-, festék-, gépipar stb.), a bűzkibocsátások (bőripar, szennyvíztisz­tító, állattartó telepek stb.), különféle szervetlen anyagok (alumíniumkohók, műtrágya- és növényvédőszer-gyártás stb.) kibocsátásainak mérséklésére. Az ezekhez szükséges műszaki megoldá­sok hazai hiánya miatt a háttéripar fejlesztése is elengedhetetlen feladat. c) A környezetvédelmi célú beruházá­sok elősegítése érdekében a vállalatok­ra háruló terhek csökkentése miatt kor­mányzati intézkedések, jogszabály-mó­dosítások is szükségesek. Meg kell szüntetni a környezetvédelmi beruhá­zásokat a termelőberendezésekkel azonos módon kezelő gazdasági sza­bályozást, adó- és hitelkedvezmények­kel kell támogatni a környezetvédele­mért tenni akarókat. A korszerűbb, kör­nyezetkímélő termékek kedvező árával célszerű a lakossági keresletet minél szélesebb körben kielégíteni. Ehhez a kormányzatnak megfelelő preferenciá­kat, ártámogatást vagy adókedvez­ményt kell biztosítani. A ma alkalma­zott árpolitika, a környezetvédelem és a népgazdaság hosszú távú céljaival teljesen ellentétes hatású. d) A levegőminőség romlásában, illet­ve stagnálásában, igen nagy szerepe van a gépjármű-közlekedésnek. Ennek okai között első helyen szerepel a nagy fajlagos üzemanyag-fogyasztású és el­öregedett gépkocsiállomány. A kibo­csátott szén-monoxid fajlagosan jelen­tősen felülmúlja, a szén-hidrogén­­emisszió pedig sokszorosa a korszerű gépjárműparkkal rendelkező országok emissziós értékeinek. A korszerű gépjárműállomány kiala­kítása népgazdasági érdek, amelynek realizálásában döntő szerepe a külke­reskedelemnek van a gépjárműimport révén. El kell érni azt, hogy az új szo­cialista autótípusok kedvezőbb környe­zetvédelmi jellemzőkkel kerüljenek for­galomba. A gépjárművek szén-mono­­xid-, nitrogén-oxid- és elégetlen szén­hidrogén-emissziójának csökkentése ér­dekében biztosítani kell azt, hogy a be­szerzésre kerülő gépjárműveket szabá­lyozatlan katalizátorral szállítsák, illet­ve ezeket az értékesítés előtt hazánk­ban szereljék fel. A katalizátorok al­kalmazásának előfeltétele az ólom­mentes benzin, amelynek széles körű felhasználására (a gyártókapacitás megteremtését követően) 1991-től lesz lehetőség. El kell érni azt, hogy az ólommentes benzin olcsóbb legyen, mint az ólommal adalékolt. Indokolt, hogy a katalizátorok felszerelése adó­vagy egyéb kedvezménnyel járjon együtt. A motorbenzinek ólomadalékolása terén már történtek kedvező lépések, de a megkezdett csökkentést folytatni kell. Az üzemanyag-összetétel kedvező változása révén — az általános szin­­tentartási törekvéseken belül — várha­tóan csökkenő tendenciájú lesz az ólomemisszió az 1990-es években. Nagyvárosainkban a legrövidebb időn belül biztosítani kell a kis ólomtartal­mú benzin (0,15 gPb/liter benzin) for­galmazását. További légszennyezés-csökkentést lehet elérni az egyéni és a tömegköz­lekedés arányának megváltoztatásával, a személygépkocsik éves futásteljesít­ményének csökkentésével (a jelenlegi 9500 km/év). A járműkarbantartási fel­adatok maradéktalan teljesítése ellen­súlyozhatja az állomány öregedéséből adódó romlást. A gépjárművek által okozott légszennyezés csökkentésének fontos területe még az üzemeltetés színvonalának javítása. Az üzemeltetés javítása terén az iparnak és a kereskedelemnek is ko­moly feladatai vannak. Biztosítani kell a mérőműszerek, diagnosztikai eszkö­zök választékát. Az utóbbi években a hazai ipar korszerű és jó minőségű műszereket, eszközöket fejlesztett ki és gyárt, a vállalatok exportérdekeltsége miatt azonban a hazai ellátás nem megfelelő. Jelentősen javítani kell az alkatrészellátást és -elosztást, illetve a külkereskedelmi úton nem biztosítható alkatrészek hazai g yá rtá sá na к -felúj ítá - sónak hatékonyságát. e) A levegő minőségének javításában, kibocsátások mérséklésében igen fon­tos feladat hárul a levegőtisztaság-vé­delemért felelős hatóságokra. A jog­szabályok megteremtették a káros lég­­szennyezés megszüntetésének alapjait. A feladat az, hogy a hatóságok ezek­nek minél előbb érvényt szerezzenek. A Környezetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztérium eredményesebbé kí­vánja tenni együttműködését más kor­mányzati szervekkel, szervezeti keretein belül pedig további intézkedéseket tesz a levegőtisztaság-védelem eredményes­sége érdekében. 12

Next

/
Thumbnails
Contents