Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
A légszennyezés csökkentése érdekében tett intézkedések Hazánkban a levegőszennyezettség az ülepedő por szempontjából az 1970- es évek elején igen kedvezőtlen volt, ezért az első, országos érdekeket szolgáló központi levegőtisztaság-védelmi program a legnagyobb porkibocsátó vállalatok szennyezésének csökkentését célozta. Ebben az ún. filteresitési programban a széntüzelésű hőerőművek, a kohászat és a cementipar vettek részt. Ennek eredményeként öt erőműbe elektrosztatikus porleválasztó berendezéseket építettek be, az utolsókat jelenleg szerelik az ajkai és az inotai erőműben. Ezzel mind a 14 nagy erőmű korszerű porleválasztó berendezéssel fog üzemelni. Az erőművi porkibocsátás az 1975-ös 230 E t/év értékről 1987-re 98 E t/év értékre csökkent, de a vállalatoknak 132 E t/év leválasztott pernye elhelyezéséről is gondoskodni kell. A viílamosenergia-ipar — ezen 5 erőműre vonatkozó — filteresitési programja 1975-től 1990-ig mintegy 1,2 Mrd Ft-ba kerül és ehhez 335 M Ft támogatást biztosított a környezetvédelem. Több vállalatnál ugyancsak jó hatékonyságú, korszerű porleválasztó berendezéseket építettek be, pl. a Salgótarjáni ötvözetgyárban, Beremenden és Vácott a cementgyárakban, számos öntödében. Műszaki lehetőségek hiányában egyes üzemek leállításával oldották meg a súlyos levegőtisztaságvédelmi problémát, (pl. Tatabányán a cementgyár klinkerégetőit és az ötvözetgyárat állították le). Kisebb lehetőségek voltak a gázemissziók csökkentésében. Ezen a területen elsősorban technológiai módosításokat végeztek, nedves leválasztó, oídószer-visszanyerő, bűztelenítő berendezéseket építettek. A települések kén-dioxid-szennyezettségének csökkentését, elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban a távhőellátás bővítésével és a gázprogram megvalósításával értük el. így Budapesten 1980-hoz viszonyítva a távfűtéses lakások száma 49,5%-kal, a gázfűtéses lakások száma 47,7%-kal növekedett 1988-ra. A fővárosból 235 ipari telephely kitelepítése (néhány áttelepítése) valósult meg 1983-ig, elsősorban városrendezési és egészségügyi okok miatt. Jelenleg a további iparkiteiepítési döntéseknél a fő szempont a környezetvédelmi indokoltság. A közlekedési eredetű légszennyezést Budapesten és több nagyforgalmú városban szervezési intézkedésekkel mérsékelték. Említést érdemel a fővárosban a Budai Várban és a belvárosban bevezetett forgalomcsillapítás, Debrecenben, Kecskeméten, Kalocsán a közlekedési korlátozásokkal járó lakó-pihenő övezetek kijelölése. A levegőtisztaság-védelmi beruházások megvalósításának elősegítésére a légszennyezési bírság egy részéből 1973-tól Levegőtisztaságvédelmi Alap, 1982 óta Központi Környezetvédelmi Alap képzésére van lehetőség. E pénzügyi alap egyre csökkenő része szolgál a pótlólagos levegőtisztaság-védelmi beruházások viszsza nem térítendő támogatására. B. A. Z., Komárom, Baranya, Veszprém megyékben és Budapesten, ahol a legtöbb nagy légszennyező vállalat van, Tanácsi Környezetvédelmi Alapot is képeztek. 1973—1985 között 73 pótlólagos levegőtisztaság-védelmi beruházáshoz összesen 828 M Ft-ot tudtunk biztosítani a Tanácsi és a Központi Környezetvédelmi Alapból. A beavatkozások ellenére 1985 végére nem javult a levegő minősége az ipari területeken, ezért a környezetvédelem a VII. ötéves tervidőszakban prioritásként kezeli ezen térségek levegőminőségének javítását. Ágazatközi akcióprogram készült a beavatkozásokra és koordinálásukra. Célja a súlyosan szennyezett térségekben a levegőminőség további romlásának megállítása az ipari jellegű légszennyezés csökkentésével, valamint a kommunális és a közlekedési légszenynyezés növekedésének mérséklésével, illetve tényleges csökkentésével. Az akcióprogram a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével készült, így számos jelentős légszennyező forrás kibocsátásának mérséklését nem tartalmazza. A program bebizonyította, hogy a kedvezőtlen helyzetet előidéző szennyezések felszámolhatók, azonban ez jelentős költségekkel jár. A szűkös központi és vállalati források nem elégségesek a helyzet javításához. Az ipari jellegű légszennyezés csökkentését mintegy 60 vállalat vette tervbe a VII. ötéves tervidőszakra. Az akcióprogramnak a tervidőszak első felében elért eredményeit 1988 első félévében értékeltük, a légszennyezéscsökkentést a 11. táblázat, az eredmények eléréséhez felhasznált támogatást a 12. táblázat tartalmazza. Az akcióprogram időarányos teljesítésének értékelése során megállapítottuk, hogy az ipari jellegű légszennyezés csökkentését a vállalatok zöme ütem szerint teljesíti, az egyes szenynyező anyagok közül csak nitrogénoxid esetében van a tervezetthez képest elmaradás. A közlekedés által okozott légszennyezés csökkentésére tervezett feladatok nagyobb része időarányosan teljesült, de pénzügyi nehézségek miatt a településeket elkerülő utak építésében határidő-eltolódások vannak, illetve az M1-es autópálya további építése nem folytatódik. A kommunális légszennyezés csökkentésében — távhőellátás bővítése, a gázprogram folytatása — a tervidőszak második felére lassulás vagy teljes leállás várható a pénzügyi fedezet hiányában. Megállapítható, hogy a nagyobb pénzeszközöket igénylő beruházások megvalósításában lassulás, illetve az 1990 utáni időszakra történő áthúzódás várható. Ezzel összefüggésben a Környezetvédelmi Alap támogatás iránt jelentősen növekvő igénnyel kell számolnunk, amit várhatóan nem tudunk kielégíteni és ez az akcióprogram végrehajtását is veszélyeztetheti. III. A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGENEK HATÁSAI A légszennyezés káros hatásai szinte minden védendő elemnél valamilyen módon kimutathatók, de a kártétel a legtöbb esetben nem, vagy csak nagy 8. táblázat A cementipar gyárai által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége t/év Gyárak Szilárd anyag СО S02 NO, 1980 1985 1985 1985 1985 Vác 13 700 10 882 10 520 9 1 023 Lábatlan 25 100 23 512 8 592 2 632 34 Tatabánya 26 000 252 212 200 nincs adat Hejőcsaba 400 485 3 405 11 105 Bélapátfalva 1 100 824 5 074 1 nincs adat Beremend 3 003 1 417 229 255 8 összesen: 69 300 37 372 28 032 3 108 1 170 A kohászati nagyvállalatok által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége 9. táblázat t/év Vállalat Szilárd anyag СО S02 NO, 1985 1987 1985 1987 1985 1987 1985 Dunai Vasmű 48 916 46 449 77 437 50 262 6 605 4 536 1 937 Lenin Kohászati Művek 6 134 5 444 51 143 38 643 170 170 86 Ózdi Kohászati üzemek 5 508 4 007 34 967 17 695 2 410 2 094 448 összesen: 60 560 55 900 163 547 106 600 9 185 6 800 2 471 9
