Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 6. szám
hordozók mennyisége és minősége határozza meg. A népgazdaság egyes területein keletkező kén-dioxid-kibocsátásokat az 5. táblázat mutatja, amelyben az energiahordozók emisszióban való részesedését is feltüntettük. A nitrogén-oxidemissziókat a 6. táblázat, a szilárd anyagok kibocsátását a 7. táblázat mutatja. Az ipari eredetű légszennyezést a legnagyobb mértékben a vilíamosenergia-ipar, a kohászat és a cementipar okozza. Kibocsátott légszennyező anyagaik: a kén-dioxid, a szilárd anyag, a szén-monoxid és a nitrogénoxidok. A jégszennyezés szempontjából hátrányos, hogy ezen iparágak zöme más szennyező vállalatokkal együtt egy településen belül (Leninváros, Várpalota, Ajka stb.) vagy több településen, de összefüggő régióban (Sajó-völgye, Komárom megye stb.) található. A villcmosenergia-ipar 27 hőerőművének (ebből 14 a nagyobb erőmű) kibocsátásait az 5., 6. és a 7. táblázatok tartalmazzák. Ezen belül a legnagyobb széntüzelésű erőmű a Gagarin Hőerőmű, amelynek kén-dioxid-kibocsátása 120 E t/év (az országos kibocsátás 9,3%-a), porkibocsátása pedig 14,1 E t/év (az országos kibocsátás 3,2%-a) volt 1987. évben. A cementipar vállalatai által kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét a 8. táblázat mutatja. Meghatározó a lábatlani és a váci gyár porkibocsátása, ez az országos emissziónak mintegy 7%-a. A kohászat légszennyező-anyag kibocsátásának zömét okozó három nagyvállalat adatait a 9. táblázat tartalmazza. A kohászati szerkezetátalakítás, illetve a termelő kapacitások leállítása következtében a kibocsátások csökkennek. A többi légszennyező ipari ágazat közül jelentősebb kibocsátása a szervetlen és szerves vegyiparnak (különböző szervetlen anyagok és szénhidrogének) van. A lakossági és a kommunális eredetű légszennyezés a felhasznált tüzelőanyagok mennyiségéből és minőségéből számítható. 1980-hoz viszonyítva a gázfelhasználás 74%-kal, a szilárd tüzelőanyagok felhasználása 15%-kal nőtt, míg a fűtőolaj felhasználása több, mint 30%-kal csökkent. A lakossági tüzelésnek a helyi (kis térségi) légszennyezettség kialakulásában meghatározó szerepe van az alacsony kibocsátási magasságok miatt és ez a fűtési időszakban okoz levegőminőségromlást. A fűtőművek levegőtisztaságvédelmi szempontból előnyösebbek, mivel nagy számú egyedi fűtés kiváltását teszik lehetővé kisebb fajlagos légszennyezéssel, és a tüzeléstechnika jobban kézben tartható. A közlekedés az utóbbi 15 évben az ország egyik legjelentősebb légszenynyezőjévé vált. A levegőbe került szénmonoxid 45—50%-a, a nitrogén-oxidok 43%-a, az ólom 90%-a a közlekedésből származik. A kibocsátott anyagok mennyiségét és hatását tekintve a közúti gépjármű-közlekedés szerepe a legnagyobb, több mint 85%-kal, míg 12— 13%-ot a vasúti vontatás, 1—2%-ot a vízi és a légi közlekedés bocsát ki. A közlekedési ágazat (beleértve a mezőgazdasági erőgépeket is) légszennyezését a 10. táblázat tartalmazza. Az országos tendenciát vizsgálva 1980 és 1987 között, a következők állapíthatók meg: — a kén-dioxid-emisszió — az ipari termelés visszafogottsága miatt — folyamatosan csökken, — a nitrogén-oxid- és a szén-monoxid-emisszió — a korszerűtlen típusú, elöregedő, rosszul karbantartott és növekvő gépjárműállomány miatt — folyamatosan nő, — a szilárd anyag emissziója a központilag támogatott poremissziócsökkentő beruházások hatására jelentősen csökken, — az ólomemisszió 1985 óta a benzin ólomtartalmának mérséklése miatt (0,6 gPb/liter benzin értékről 0,4 gPb/Iiterre) csökkent. 5. táblázat Kén-dioxid-kibocsátások a népgazdaság egyes területein E t/év 1980 1985 1986 1987 Hőerőművek MVMT-n kívüli 654,1 503,5 529,5 532,8 hőszolgáltatás 52,5 50,4 50,3 50,1 Ipar 523,8 470,6 454,0 382,1 Szolgáltatás 45,0 36,8 28,3 25,6 Lakosság 290,5 303,5 273,0 265,2 Közlekedés 49,0 21,1 18,5 18,1 Összesen 1 614,9 1 385,9 1 353,6 1 273,9 Technológiai folyamatok 18,0 18,0 18,0 18,0 Mindösszesen 1 632,9 1 403,9 1 371,6 1 291,9 Az energiahordozók részesedése a kén-dioxid emisszióban E t/év 1980 1985 1986 1987 Szilárd 1 178,0 998,9 1 007,8 967,2 Folyékony 435,2 384,9 343,5 304,3 Gáz 1,7 2,1 2,3 2,4 összesen 1 614,9 1 385,9 1 353,6 1 273,9 6. táblázat Nitrogén-oxid kibocsátások a népgazdaság egyes területein E t/év 1980 1985 1987 Hőerőművek 69 62 62 Fosszilis energiahordozók felhasználása (a hőerőművek és a közlekedés kivételével) 73 80 80 Közlekedés 100 110 120 Technológiai folyamatok 18 18 18 összesen 260 270 280 7. táblázat Szilárdanyag-kibocsátások a népgazdaság egyes területein E t/év 1980 1985 1987 Hőerőművek 220 129 98 Fosszilis energiahordozók felhasználása (a hőerőművek és a kö telével) zlekedés kivé-276 287 266 Közlekedés 29 28 28 Technológiai folyamatok 52 48 42 összesen 577 492 434 8
