Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 1. szám
Fehér fűz, bokorként nevelve, 3 éves korban es vízfelületen mintegy 210 cm vesszősűrűségű állománynál 30 m (körüli fűz hullámtörő pászta esetén a hullámzás energiájának nagy részét elveszti. Ez azt a gyakorlati előírást támasztja alá, hogy a hullámé,nergia elnyelésére a 30 m szélesség elegendő. Itt meg kell jegyezni a mérési szakvélemény azon megállapítását, hogy a különböző nagyságú hullámsor azonos távon, azonos amplitúdóra csökken le. A nagyobb amplitúdójú hullámok a csillapításra érzékenyebbek, mint a kisebbek. A hullámtéri véderdőkkezelése az idők folyamán változott a változó körülményeikkel. A régi gyakorlat szerint a fejesfa üzemmódban kezelték és még ma is helyenként így kezelik a hullámtéri véderdő hullámtörő pásztáját. Afejesfa az LNV alatt 1—1,5 m-inél elvágott törzsrészen kialakult koronával, illetve vesszőivel a legnagyobb vízszintnél végzi hullámicsillapító hatását. Itt közben meg kell említeni 1898-ból Vadas Jenő erdőtanácsosnak, az Erdészeti Akadémia r. tanárának azon javaslatát, mely szerint nem nyakaim, hanem a fa teljes magasságában a vesszőket hosszú csapra kell metszeni. így a fűzfa a töltés teljes magasságában új hajtásokat nevel, és azt teljes magasságában védi még a (kis víznél is, ami a leghosszabb időtartamú. Sajnos, ez munikaerőlh'iány miatt ma már megoldhatatlan, de a védelem szempontjából ez lenne a legmegfelelőbb. Hibbey Albert és Bokor Mihály a földig ágasan nevelt füzest vezették be, ami a Vadas J. féle kezelésnek és a fejesfa üzemmódnak, mint sok élőmunkát igénylő kezelési módnak a'helyettesítésére kialakított módszer. Ez nem igényel sok élőmunkaerőt és még a vágásifordulója is hosszabb, mint a fejesfa üzemmódban kezelt füzesé, 35 év helyett 50—-60 év. Ez azt jelenti, hogy a fejesfa üzemmódnál 100 év alatt 3-szor, földig ágasnál csak 2-szer kell az erdőt felújítani és így jóval rövidebb az az intervallum amíg a töltés védelem nélkül marad. A Közép-Tiszavidiéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jelenleg egy új módszer kialakításával kísérletezik. Ez a módszer abban áll, hogy a fehér füzet 3 évenként közvetlenül a talaj színe felett gépi úton vágja le. A fűzbokorként nevelt fehérfüzet viszonylag sűrű hálózatban ültetik: a tőtávolságot 50—200 cm között, a sortávolságot a rendelkezésre álló ápológéptől függően 2,5 m-nek választják meg. A legjobban bevált az 1 m-es tőtávolság, soronként fél tőtávolsággal eltolva. Ez a módszer a természetes úton kelt suhás hatását kelti, ami kétségtelenül sűrű vékony vesszőivel tán a legjobb hullámcsillapítást eredményezi a töltés teljes magasságában. Itt sajnos a gyakori árhullámok miatt ő befulladós veszélyével kell számolni. Bár a szolnokiak azt vallják, hogy az eddigi tapasztalatuk szerint, már volt rajta víz és nem fulladt be. Természetesen ez a levegő és a víz hőmérsékletétől is függ. Befulladós esetén jóval nagyobb lehet 100 év alatt az az idő, amikor a töltés védelem nélkül, szabadon marad. Mindezek előre bocsátása után a hullámtéri véderdő hullámtörő pásztájának a véderdő szélesség 60—70%-ának kell lennie, ami a Dunán 36 m-t, a Tiszán 48 m-t, a mellékfolyókon 30 m-t jelent. A 210 em/10 m2 vesszősűrűség mellett a 30 m mint minimális szélesség szükséges. A véderdő felújításának viszonylag a legrövidebb idő alatti teljes vádképességet elérő állomány kialakítására két igazgatóság tett eredményes kísérletet. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a fajszi gátőrház környékén a Fájsz 32/A erdőrészletben, 1978-ban 1,2 ha-on, nyers folyami homók talajon cca 5—6 q/ha vegyes műtrágyával pótolva a hiányzó tápanyagot, OP 229 jelű olasz nyárral ültette be. Ennek következtében az első 3—4 évben olyan növekedést ért el, hogy az teljes védképességű biológiai falat produkált a hasonló növekedésű fehér fűz és szomorú fűz hullámtörő pásztával együtt. A próbatörzs 1 m magasságánál átvágott korongjáról vett évgyűrűk körlapterületéből visszaszámolt átlagátmérők a következők: 3 éves korban дз=83,1 cm2; d3= Ki,273X83,1=10,28 cm 4 éves korban g4=127,0 cm2 d4= У Ь273Х127=12,71 cm A Közép-Duna-.völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Makód község határában bemutatott egy 3 éves felújítást, amelynek egy mellmagasságban kifű részelt korongjáról da-j-db 10,5+10,2 di.3=— —= — -=10,3 cm-es 2 2 átlagátmérőt kaptunk. Ezen a területen talajvizsgálat alapján történt a hiányzó tápanyag visszapótlása szerves és szervetlen trágyával és BUVIPLANT tablettával. Itt 3 éves korra teljes védképességű hullámtéri véderdő nőtt fel. Ezek a kísérletek arra nyújtanak bizonyítékot, hogy 3—4 év alatt teljes védképességű hullámtéri véderdőt lehet nevelni. A KVM Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztálya egy 1973-as felmérést most 1988-ban megismételtetett, mely szerint a 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az ABKSZ-iszel együtt felülvizsgálta a fokozott hullámverésnek kitett védvonali szakaszainak helyzetét. Ennék során az ott lévő hullámtéri véderdők minősítésre kerültek. A hullámtéri véderdők minősítésénél a következő feltételek lettek figyelembe véve: 15
