Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
AZ EMBERERT, A HOLNAPÉRT Kivált Vállalat lett az É KÖVIZIG A KVM felügyelete alá tartozó KÖVIZIG-ek és költségvetési szervek közötti — ez évben utoljára meghirdetett — munkaversenyben az elmúlt évi teljesítmények alapján az Északmagyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyerte el a „Kiváló Vállalat" címet. Az ebből az alkalomból rendezett vállalati ünnepségre május 11-én került sor Miskolcon a Technika Házában. Újhelyi György szb-titkár köszöntötte az ünnepség vendégeit, közöttük dr. Perczel Györgyöt, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium miniszterhelyettesét, Tarró Pétert, a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagját, Maróthi Sándort, a Heves Megyei Tanács általános elnökhelyettesét és dr. Kovács Lászlót, a Miskolc Megyei Városi Tanács elnökét. Az ünnepségen dr. Pados Imre, az É KÖVIZIG igazgatója beszámolt az Igazgatóság munkájáról, azokról a gondokról és eredményekről, amelyek a Kiváló Vállalat kitüntető címhez vezették. ünnepi beszédében elmondta, hogy az elmúlt 35 évben az Igazgatóság dolgozói arra törekedtek, hogy a régió vízgazdálkodással, környezetgazdálkodással szemben támasztott jogos igényeit minél előbb és minél maradéktalanabbul ki tudják elégíteni. Énnek bizonyítására megemlítette, hogy 1960-ban a területen ivóvízzel ellátott lakosság összes aránya 21% volt, jelenleg pedig 82%. A program további terveiben 1995-re ezt az arányt 95%-ra szeretnék emelni. Észak-Magyarország vízgazdálkodásában az egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat a vízbázisok hatékony védelmének megvalósítása. Miskolcon és körzetében például a jelenlegi 250 ezer m3/d kapacitással üzemelő, illetve a későbbiekben mintegy 350 ezer m3/d kapacitásra fejlődő regionális vízbázist kell megbízható védelem alá helyezni. Városaink és falvaink vízbázisainaik védelmére csatornázási és szennyvíztisztítási programot dolgoztak ki, amelynek jelentős bázisa lesz a hosszú vajúdás után a közeljövőben megépülő 70 ezer m3 kapacitású Miskolc városi szennyvíztisztító telep. Az ipari szerkezetváltásnál rendkívül fontos, hogy az a víz- és környezetgazdálkodási igények érvényesítésével történjen meg. A vízgazdálkodás és a környezetvédelem ezeken a szakterületeken teljes egészében összefonódott, egységes egészként képviseli a térség, a társadalom, ezen belül az itt lakók érdekeit. Régóta tudjuk, hogy a jó minőségű vizet a nemzeti vagyon dinamikus részeként kell kezelni és aszerint kell vele gazdálkodni. Csak szigorú vízgazdálkodási rend teszi lehetővé, hogy az elmúlt időszakban a frissvízigényt többszörösen meghaladó vízforgalmat az ipar és a mezőgazdaság számára biztosítani tudják. Az elmúlt 20 év folyamán 61 víztározó épült 56 millió m3 térfogattal és 697 ha vízfelülettel. A folyószabályozás, ármentesítés és belvízrendezési munka garantálja az itt élő lakosság életbiztonságát, az itt felhalmozott nemzeti vagyon megőrzését, illetve a mezőgazdasági termelés feltételeit. Sajnos e szakterületen megvalósuló munkát elsősorban az időjárási és vízjárási viszonyok vezénylik. Az elmúlt évtizedben részben a határon túli vízi munkák, részben a szélsőséges időjárási viszonyok hatására rendkívüli árvizek alakultak ki. A védekezésben részt vevők lelkiismeretes munkáját, szakmai tudását, szervezettségét ezévben is próbára tette a tavaszi áradás. A távlati fejlesztési koncepcióban ez a tendencia csak egy közös nagy tározóépítési programmal, illetve egy összehangolt árvíz- és vízgazdálkodási fejlesztéssel fordítható meg. Az Ózd—Miskolc—Leninváros térség ipari övezetben, ahol évente mintegy 200 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik, egyre nagyobb gondot okoz a kommunális és ipari hulladékok elhelyezése. A légszennyezésért alapvetően az energiaipar, a kohászat, a vegyipar és a bányászat felelős. A közlekedési, társadalmi és földrajzi viszonyok meghatározzák a térség zajhelyzetét. A településeket a városokba épült gyárak terhelik. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 4/1988. sz. rendelete megteremtette a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok egységes és hatékonyabb területi ellátásának feltételeit, a szellemi és anyagi erőforrások koncentrálásának lehetőségét. A két korábbi szervezet összevonásával a minisztérium egy teljes körű és egységes feladatrendszer ellátására alkalmas szervezeti formát hozott létre, amely a társadalmi-gazdasági fejlődés igényeinek megfelelő, egységes és hatékony területi ellátást biztosítja. Dr. Pados Imre ünnepi tájékoztatója után dr. Perczel György miniszterhelyettes üdvözölte az ünnepi gyűlés résztvevőit, elismeréssel szólt a végzett munkáról: „Olyan munkát végez az Igazgatóság minden dolgozója, amely a társadalom számára az eredményességét tekintve nem nyilvánvaló, de a hiány, a rosszul végzett munka azonnal feltűnik és azonnal érzékelhetővé válik a társadalom számára. Mert tudjuk jól, itt a munka akkor tűnik fel csak a társadalomnak, ha nem folyik a csapból a víz, ha a töltést áthágja az ár, ha az elviselhetőnél szennyezettebb a levegő... a gondolkodó, a mérlegelő ember az ilyen tevékenységet, a közszolgáltatást, a közért végzett tevékenységet messzemenően értékeli és méltányolja." Ezt követően dr. Perczel György elmondta, hogy az átalakuló társadalmi mechanizmus új típusú együttműködés kialakítását kívánja az egész társadalom viszonyában. A váltásnak arra kell irányulnia, hogy egy korábbi struktúra, egy korábbi mechanizmusra épülő rendszer, amely napjainkra végső tartalékait éli fel, szükségszerűen át kell, hogy alakuljon, mégpedig egy teljesen eredményorientált rendszerre. Természetesen egy új út kitaposása, új módszerek keresése, új formák kialakítása és azok tartalommal megtöltése nem megy fájdalom, áldozatok és veszteség nélkül. A jövőbeni munka rengeteg energiát, időt, fáradságot, okos, ugrásra kész szellemet és szervezőkészséget igényel. Dr. Perczel György miniszterhelyettes az Igazgatóság személyi állományát képesnek ítélte meg erre az emberi tisztességre és helytállásra. A miniszterhelyettes szellemes hasonlattal beszélt a Vízügyi Igazgatóság és az OKTH Észak-magyarországi Felügyelősége egyesüléséről. „. . . egy „házasság" révén .. . nem szégyen, hogy a vőlegény rendelkezik nagyobb hagyományokkal, százados múlttal, kiválóan felkészült szakemberekkel, jól kiépített infrastruktúrával és egy nemzet által elismert szakmai eredményekkel ... de a vőlegénynek sem kell szégyenkeznie, hogy ilyen menyasszonyt kapott, mert a tendenciákat nézve néhány évtized múlva az Igazgatóság húzó ágazatát kapta menyasszonyul." Végül a jelenlévők tevékenységének és gondolkodásának középpontjába ajánlotta az értékteremtő munkát, amely egy nemzet létének alapja, gyermekeink jövője, azt hogy hogyan gazdálkodunk természeti erőforrásainkkal, azt milyen minőségben hagyjuk utódainkra és tudunk-e egy felemelkedett magyar társadalomban magas anyagi ellátottság mellett egy ép, egészséges, vonzó környezetet biztosítani. A miniszterhelyettes gratulált az elért eredményekhez az Igazgatóság valamennyi dolgozójának és átadta a „Kiváló Vállalat” címet tanúsító kitüntető oklevelet. „Kiváló Munkáért" kitüntetésben részesült dr. Pados Imre igazgató, Dr. Zsebe János gazdasági igazgatóhelyettes, és Rabóczy József gépkocsivezető. Ezután az Igazgatóság kitüntetéseit adta át dr. Pados Imre, majd ismét a miniszterhelyettes kért szót: Az élet diktálta versenyben az Igazgatóság dolgozói szaktudásának, szorgalmának és rátermettségének eredménye a kiérdemelt Élüzem kitüntetés. Ennek a jelentősége az itt dolgozók szemében nem devalválódott, hanem fokozottan felértékelődött. Továbbra is bízva a kollektíva erejében a szolidaritásban, az összetartásban egymás munkájának a segítésében, kérte e jövő feladatainak maradéktalan ellátására az igazgatóság dolgozóit. 28
