Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
Lapok egy néprajzkutató noteszából Óföldeák büszkesége, a víztorony Őseim, s elődeim szülőföldje, s szülőfaluja Óföldeák. Hogy hol is van ez a gyöngyszemfalu? — kérdezhetné bárki távollakó —, aki errefelé nem ismerős. Ez a kicsi, mintegy 700 lelket számláló Csongrád megyei település, Földeák és Maroslele között, Makótól tíz kilométerre található. Köves út köti össze a társ-anyaközséggel, Makóval, Hódmezővásárhellyel, s Marosleién keresztül a tápéi kompon át Szegeddel. Ez a település — Aldeákfalva — Feldeákfalva néven már legelőször 1232—'1233-ban jelentkezik írott formában a történelemben ... A Návay-család 1729-ben szerzi meg mixta donatió (vegyes adomány) címén, s uralja egészen a felszabadulásig . . . Víz volt itt bőven; — főleg, amikor a Tisza és a Maros kiöntött; régen gátjuk nem (vagy alig) lévén, e falut többször elöntötte, s romba döntötte. A legnagyobb árvízi pusztítást 1845-ben szenvedte el, amikor e két folyó együttes árja a község házainak zömét összerogyasztotta, s hajléktalanná tette lakóit. A lakosság zöme — a mintegy 2000-ből közel 1500—1600 —, új faluhelyet keresett magának magasabb helyen, s megegyezett a földesurakkal, hogy a karabukai határrészen, Üjföldeák néven alapít új falut, s jobbágytelkeit is elcseréli. Ez az áttelepülés 1846—1847-ben meg is valósult, s lett Földeákból Óföldeák, melyet mi csak Ófalunak nevezünk, s az Újföldeáikból, az Új, mint jelző, lekopott az idők tengerében, s lett belőle, s ma is az; FÖLDEÁK. Óföldeákot a földesurak pusztai rangra süllyesztették. Templomából magtárt, papjakjából uradalmi szolgálati lakásokat csináltak. Templomát (Návay László első világháborús fogadalmához híven) 1924-ben újra szentelték. 1950- től 1975-ig önálló községi rangra emelkedett. Majd ezt követően lett Földeák társközsége. Földterületének — zömén — a Földeáki Egyetértés Tsz, a Makói József Attila Tsz és a hódmezővásárhelyi székhelyű Gorzsai Állami Gazdaság osztozik. A munkaképes korú lakosság egy része helyben, többsége pedig a környező helységekben dolgozik, s estére hazatér kedves lakófalujába, ahová 1988 szeptemberének utolján „betört” a magasnyomású ártézi víz. A szomszéd községben, Maroslelén víztornyot cseréltek, e 100 köbméter vízbefogadó képességűt kicserélték 200 ezer literesre. A marosiéiért 1989. szeptember 23-án leemelték alapzatáról, s a csőoszlopot és magát a vízgömböt is egy külön útvonalengedéllyel rendelkező, hátul is kormányozható — nyerges vontató szállította a helyszínre. Az emelési munkálatokat a budapesti ÉGV GROVE TM 14 típusú óriásdaruja végezte el, s egy hét múlva — a javítási munkák elvégzése után —, állították a talpára, hatalmas kiváncsi tömeg jelenlétében, a volt Návay „Gyuri-major" közepén levő vízműtelepen. A mintegy 5 méter mélységű, tojáshoz hasonló gödörbe ágyazott hatalmas tömeget képviselő víztoronyalapot — melybe előre beszerelték a csatlakozó vezetékeket is — a vízügyi szakemberek készítették el. A munkálatokat Mali József — a víztorony javítását is végző, lajosmizsei székhelyű Vízgépészeti III. Számú Gyáregység víztoronyépítészeti vezetője — irányította tudása legjavát adva. Amint elmondotta, ez a 151. víztorony, amit a „talpára állított”. Elmondotta Mali József azt is, hogy ez a víztorony 29 méter magas, s gravitációs úton szolgáltatja a magasnyomású, jó ivóvizet Óföldeák lakosságának. Régen, még a majori időben e víztoronyhoz nem messzire levő, sárga színű vizet adó, úgynevezett „Sárgakút,rT a „Laci-majori kút”, s az iskola sarkán levő „Kiskút” csorgatta kantába, korsóba, bodonkába, lajtba életadó vizét. E víztorony felállításával, szolgálatba állításával nagyot lépett felfelé Óföldeák az urbanizáció lépcsőfokán. A lakosságmegtartó erőhöz, kapocshoz nagyban hozzájárulj) e gyöngyszemfalu földgázprogramba való bekapcsolása is. Rácz Sándor néprajzkutató, Makó A 29 méter magas óföldeáki víztorony Megalakult a Szovjet Ökológiai Szövetség A Szovjetunió 17 városának 95 szervezetét képviselő 109 küldött vett részt a Szovjet ökológiai Szövetség — egy új, független, társadalmi szervezet — alakulógyűlésén. — A szövetség feladata az, hogy az ökológiai egyensúly megőrzésének, létrehozásának és javításának helyi, köztársasági és országos érdekeit képviselve tevékenykedjen a Szovjetunióban és külföldön egyaránt — mondta Nyikolaj Reiszmersz, a biológiai tudományok doktora, az alapító konferencia szervezőbizottságának elnöke. A szövetség arra készül, hogy szoros kapcsolatot tartson fenn a jelenlegi ökológiai helyzetért aggódó nemzetközi és nemzeti, állami és társadalmi szervezetekkel, s felkarolja az állampolgári kezdeményezéseket. Az új szervezet fő feladata az, hogy pozitív ökológiai döntéseket dolgozzon ki. A szövetség ennek érdekében támogatni fogja az azokkal a tervekkel kapcsolatos kutatásokat és szakvizsgálatokat, amelyek kellemetlen ökológiai következményekhez vezethetnek, valamint konzultációs segítséget fog nyújtani a Szovjetunió és a világ azon körzeteiben, ahol az ökológiai egyensúlyt természetes folyamatok vagy az ember tevékenysége veszélyezteti. A szövetség ezenkívül kész konzultációs-koordinációs segítséget nyújtani azoknak a vállalatoknak és gazdaságoknak, amelyek ökológiai szempontból tiszta termelést szeretnének folytatni. A Szovjet ökológiai Szövetség szoros kapcsolatot tart fenn a szovjet és a külföldi független, társadalmi szervezetekkel, s mindenekelőtt a Szovjetunió ökológiai Alapjával. 4
