Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 3. szám
ф ségek és munkák értékelő áttekintéséből, nem is beszélve a bevezetőben hangsúlyozottan megcélzott érdeklődő és gondolkodó tömegekről. Az ő érdeklődésüket kívánják kiváltani és kielégíteni az igazán szemléltető ábrák, mint pl. — a hajózóút kialakítását szolgáló folyószabályozási művek, — egy városi vízmű magassági és helyszínrajzi elrendezése, — a felszíni víz tisztítástechnológiájának folyamata, A sok tanulságos adatot tartalmazó táblázatokat még azok is haszonnal olvassák, akik különben nem szeretik a számokat. Kit ne érdekelne, hogy — hol a helyünk a művelt világban az ármentesítés vonatkozásában, — melyek és milyenek az ország víziútjai, — mennyi és milyen vizet kívánnak a különféle vízhasználatok, — melyek az európai nagyvárosok vízellátásában szokásos hibák, mekkorák a veszteségek, — milyen az öntözhető és az öntözött területek alakulása Magyarországon és a világon stb. A könyv legfőbb értéke, hogy a vízügyi problémákat és beavatkozásokat nem egyoldalúan, egymástól elszigetelten, hanem összefüggéseiben egymásra hatásaikkal együtt tárgyalja. Ezt a szemléletet átvéve, ki-ki alighanem másképpen értékeli majd az újságban, a rádióban megjelenő probléma néha (gyakran?) közel sem teljes körű bemutatását vagy megkerülését. Csermák Béla Dr. Kovács György (1925-1988) Szomorú jel, ha a név alatt már két évszám szerepeli. Különösen fájdalmas akkor, ha ez a jel egyidejűleg a tanító, a főnök, a kolléga, a barát távozására figyelmeztet. Gazdag munkásságát nehéz szívvel tekintjük át. Mérnöki oklevelének megszerzését követően, 1947-től a Műegyetem Vízépítési Tanszékén dolgozott. A tanársegédi, majd adjunktusi munkát 1950-ben a MÉLYÉPTERV tervezői beosztásával cserélte fel. A vízügyi szolgálatot 1951-ben kezdte. Előbb a VITI, majd a VIZITERV irányító tervezője, később itt az Előmunkálati Osztály vezetője llett. 1963-ben Dégen Imre kinevezte az OVF osztályvezetőjévé, majd 1970-ben a VITUKI igazgató-helyettesévé. Közben 1968— 1970-ben Kenyában UNESCO szakértőként dolgozott. 1976-ban Gergely István az OVH Vízgazdálkodási Főosztály vezetőjévé nevezte ki. 1980-ban újabb megbízást kapott: a VITUKI főigazgatója lett. E beosztását Kovács Antal 1985-ben adott engedélye alapján a kutató professzori székkel, majd 1986— 87-ben — (sőt még 88-ban is) az MASA program igazgatói feladatkörrel váltotta fel. Ez a sikeres életutat szemléltető adatsor azonban nem elég Kovács György munkatársunk, barátunk bemutatásához. Az áttekintést újra kell kezdeni. Szakmai, közéleti tevékenysége a Magyar Hidrológiai Társaságban 1950- ben kezdődött. 1952-ig mint a Társaság titkára, 1958-ig pedig mint a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője működött. 1964-től a Társaság elnökségi tagja, 1968-tól pedig a MTESZ elnökségi tagja. Elismerésként 1963-ban a Péch József emléklapot, 1974-ben pedig a Schafarzik emlékérmet kapta. Tudományos munkásságának hazai elismerését jelentette, hogy 1955-ben a műszaki tudományok kandidátusa lett, 1960-ban egyetemi doktor, 1961-ben pedig megszerezte a műszaki tudományok doktora fokozatot, majd 1979-ben a MTA levelező tagjává választotta. 1981-ben az OMFB Plénuma tagjává nevezte ki Aczél György miniszterelnökhelyettes, s ugyanez évben kapta meg a művelődési minisztertől a c. egyetemi tanári címet. Sokoldalú szakmai érdeklődéséről, kiemelkedő tudományos eredményéről külön kell szólni. A vízépítési és hidraulikai oktatás mellett munkásságának egyre nagyobb jelentőségű területévé vált a műtárgytervezéssel kapcsolatos hidrológia és hidraulika, a talajmechanika és a mérnök-geológia. Kiterjedt érdeklődését, sokrétű tudományos tevékenységét jelzi az a több száz publikáció, amit a felszíni vizek hidrológiájával, az általános vízgazdálkodás kérdéseivel, a vízjoggal, a vízépítéssel, a nemzetközi kutatási és oktatási kérdésekkel kapcsolatban írt. Szivéhez azonban igazán a szivárgó vízmozgás tanulmányozása, a jelenség teljes körű bemutatása és az összefüggések szabatos megjelenítése állt. Ezirányú munkájának egyik fontos állomása volt „A szivárgás hidraulikája" c. könyve, melyet az Akadémiai Kiadó 1972-ben jelentetett meg. A természeti környezetbe illeszkedő hidraulikai folyamatok hidromechanikai művelésében szerzett kutatási eredményei tovább növelték hazai és nemzetközi tekintélyét. A részlet kérdésekben szabatos matematikai módszerekkel dolgozó tudós, az átfogó szintetizáló munkát végző kritikus szakember körül a felszín alatti vizekkel foglalkozó kutatók tudományos műhelye, új iskolája alakult ki. Felkérték a MTA Vízgazdálkodási Bizottsága alelnöki feladatainak ellátására, a MTA Hidraulikai Bizottság elnöki tisztére. Kinevezték a MTA Tudományos Minősítő Bizottság tagjává. Eredményesen működött számos nemzetközi szervezet magyar Nemzeti Bizottságában (Nagygátak Nemzetközi Bizottsága ICOLD, Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség IAHR, Nemzetközi öntözési és Lecsapolási Bizottság ICID, melynek elnöke is volt). Nemzetközi hírnevét fémjelezte, hogy a Nemzetközi Hidraulikai Szövetség IAHS főtitkárává, majd elnökévé választották. Hírét, rangját, megbecsülését tovább fokozta az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnöke tiszte. A Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója, Árvízi Emlékérem, Munka Érdemrend, Eötvös Loránd díj, Kiváló Munkáért kitüntetései a hazai elismerést tükrözték. Kitüntetést többet nem vehet át, a tudomány földi műhelyeiben nem szorgoskodhat már. Korszakot meghatározó alakja, tudományos eredményeivel együtt azonban velünk él. Dr. Nagy László főosztályvezető MEDOSZ tanácskozás A MEDOSZ székházában ülésezett IV. 14-én a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A testület Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter tájékoztatóját hallgatta meg az új minisztérium létrehozásáról. — Az egész világon felértékelődött a környezetvédelem szerepe, helye, s ennek megfelelően alakult ki hazánkban is az ágazat irányító szerve — mondotta a miniszter. Hangoztatta: napjaikban már nem annyira környezetvédelemről, hanem inkább környezetgazdálkodásról kell beszélni. így az új minisztérium feladata, hogy ösztönözze az egészségesebb életkörülményeket teremtő ipari, mezőgazdasági technológiák elterjesztését, az új gondolkodásmód, a szemléletváltozás elérését. Dr. Maróthy László szólt az ágazati szakszervezetet közvetlenül! érintő kérdésekről is. Ezután a MEDOSZ tavalyi gazdálkodásáról tárgyalt a központi vezetőség. 27
