Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 7. szám
gusztus hónapban napi 21—24 órában üzemeltek, itt azonban a technikai feltételek biztosítva voltak. A mezőgazdasági üzemek az 5/1979 (XII. 14.) sz. OVH—AH, valamint az ezt módosító 6/1982 (VII. 13.) sz. OVH—AH rendelet alapján fizetnek vízdíjat. A vízdíj egy adott érték, mely az engedélyezett terület és a felhasznált vízmennyiség után fizetendő. A rendelet megjelenése óta a díj mértéke nem változott, de a vízszolgáltatás költsége azóta már többször is jelentős mértékben növekedett. Pl.: villamos energia, üzemanyag ára, szállítás díja, bériköltségek stb. Ennek következménye, hogy a főműves vízszolgáltatás költsége évről évre emelkedik, míg a bevételek közel azonos szinten alakulnak. 1987-ben a ráfordítás, bevétel egyenlege — 155 millió Ft volt, ami várhatóan 1988-ban már — 210 millió Ft lesz. Ezért egyre inkább szükségszerű olyan ár- és díjrendszer kialakítása, aminek alapján a főművi vízszolgáltatást végző vállalatainknak, társulatainknak a költsége — minimális nyereség mellett — megtérül. Korszerű öntözőberendezés Kovács Józsefné—Dr. Szilárd György Korszerű öntözőberendezés A DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KORSZERŰSÍTÉSE Másfél millió dolláros világbanki hitelből a múlt évben kezdődött meg, és 1989 elején fejeződik be a dél-pesti szennyvíztisztító telep korszerűsítése. A próbaüzem indítása az év végén várható. Az átépítés lényege, hogy a szennyvíztelep kezelésénél keletkező biogáz ezentúl nem vész el, hanem hő- és elektromos energia nyerésére hasznosul a további technológiai folyamatoknál. A telep így szinte teljesen önállóvá válik energiából. A munkát — fokozatos átépítéssel — úgy szervezték meg, hogy a telep változatlanul megtisztítsa a naponkénti mintegy 72 000 köbméternyi szennyvizet. Az osztrák Puratpr cég fővállalkozásában megvalósuló korszerűsítés a napokban kezdődik meg az új gépészeti egységek szerelésével. 368,5 millió m3, már meghaladja az éves tervünkben megfogalmazott teljesítményt. Tervszioten — amely átlagos csapadéké évre készült — az 1988. év öntözővíz-felhasználása 338,5 millió m3 volt. Várhatóan, a szeptember havi teljesítményt is figyelembe véve, a főművi vízszolgáltatás teljesítménye eléri a 390 millió m3-t. A terven felüli vízigények biztosítása nem okozott gondot, mert vízszolgáltató szervezeteink felkészültek a megnövekedett vízigények kielégítésére, a váratlan meghibásodások gyors elhárítására. A július-augusztus havi felszíni vízkészletek jelentős csökkenése ellenére sehol sem kellett vízkorlátozást elrendelni. A magas hőmérséklet következtében jelentkező robbanásszerű vegetáció növekedése néhol komoly feladat elé állította a vízügyi szervezeteket, de a gyors beavatkozások, az év elején elvégzett szakszerű fenntartások (növényevő halasítás) hatására a vízszolgáltatásban fennakadás nem volt. A megöntözött terület — július 31-ig 157 ezer ha volt (MÉM-adat) — amivel nem lehetünk elégedettek, hiszen messze elmarad a lehetőségektől. Jellemző erre az évre is, hogy a kiemelkedő vízfelhasználás nem az öntözésre berendezett teljes területre vonatkozik, hanem a mezőgazdasági üzemek öntözési tevékenységét is a szélső értékek jellemzik. Van olyan üzem, ahol a meglévő öntözési lehetőség hasznosítása 10—30%-os, és szerencsére, növekvő számban, olyan üzemekkel találkozunk, ahol a berendezett terület hasznosítása 800—100%-os. Ez utóbbi üzemekre jellemző volt, hogy július-au-FIATALOK A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT Sajtótájékoztatót tartott az Ifjúsági és Környezetvédelmi Szövetség, amely 1988 októberében alakult meg. A sajtótájékoztatón a fiatalok nagy hangsúlyt helyeztek a hulladékok termelődésének és elhelyezésüknek, éppen ezért két bizottságot hoztak létre, amelyek ezt", illetve a légszennyezés forrásait vizsgálják. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára, Ábrahám Kálmán a tájékoztatót követően találkozott az IKSZ vezetőivel, akik ismertették céljaikat és elképzeléseiket. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a minisztérium üdvözli a fiatalokat a környezetvédelembe bevonó egyesület megalakulását. 27
