Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 1. szám
Peszticidek és kemikáliák alkalmazási lehetőségei a vízügyi földmüveken A vízgazdálkodási érdekek biológiai módszerekkel való biztosítása Hozta létre a vízi biotechnika tudományos technikai és technológiai rendszerét, amely önmagában ötvözi az agrotechnológiák és környezetvédelmi megfontolások, szabályok rendszerét, a vízépítési és vízgazdálkodási előírásokkal öszhangban. 1. A modern agronómia és erdészet az erőteljes kemizálás útjára lépett az elmúlt ötven évben az egész világon. Ezt, a technikai védelmi igények, minimum költségszint tartás, és időegység alatti eredmény biztosítás céljainak elérése, biztosítása érdekében a vízi biotechnika sem nélkülözheti. Azonban a körültekintő, környezetkímélő, biológiai összhangot nem romboló eljárásokat szabad csak alkalmazni, a felhasználási területek helyismeretében és a „fertőzések” lehetőségének kizárásával. A peszticidek és kemikáliák alkalmazhatóságát nemzetközi és hazai rendeletek, szabványok szabályozzák. 2. Vegyipari termékek alkalmazását szabályozó nemzetközi és magyar rendelet rendszer tartalmi lényege vízi biotechnikai szempontból, és hiányosságaik. Magyarországon ismert és alkalmazott jogi szabályozása a vegyszerek alkalmazásának a „Növényvédelmi Kódex”, amely több rendeletet foglal magában. Elsősorban a 26/1982. (XII. 13.) MÉM rendelet, amelynek 5. sz. melléklete szabályozza a peszticidek alkalmazását a vizek és vízfolyások partján. Ehhez csatlakozik az MSZ—10, KGST 3077—81 számú több országban is alkalmazott „Természetvédelem, vízvédelem, felszíni és felszín alatti vizek peszticid-szennyeződés elleni védelmének követelményei” című szabvány. A tőkés országok szabályozása előírja, hogy a felszíni vizek partjától számított 500 m-en belül semmiféle vegyszer nem használható fel (Svájc, NSZK). A svájci szabályozás írja elő egyedül, hogy a karsztos területeken a felszín alatti vízbázisok védelme céljából semmilyen vegyszer nem alkalmazható. A magyar és KGST szabályozás toleráns, vegyszertől függő védőhatások előírásával szabályozza vizeink partján a kemikáliák alkalmazását. Azonban elsődleges felszíni víz megjelenési pontjaink (karszt forrásaink) feletti vízgyűjtők, fedett karsztos területek, szenynyező hatásának csökkentését nem írja elő. így, a karsztos nyelők a mezőgazdasági művelés hatására csökkenő természetes védő sávjait sem részesítjük védelemben. Az agrár szennyezett talajrészeket a vízgyűjtők folyamatosan akkumulálják és karsztvizeinket több évtizedre előre elszennyezik. (Lásd 1986. évi vizsgálataink a Bakony fennsíkon.) Legfontosabb előírásunk: a 26/1982. (XII. 13.) MÉM rend. 5. sz. mell. MÉM Értesítő 1982. 7. száma). Jogi, műszaki szabályozásunk h iá - nyossságai: — A védősávok túl mechanikus előírásúak, és nem tolerálják a határeseteket. — A jogszabály csak a peszticidek felhasználásáról intézkedik, míg a biokemikáliák és egyéb vegyi termékek alkalmazási lehetőségeit jogszabály nem, vagy csak mellékesen említi. — összefoglaló: a naprakész alkalmazható, szer-, és terület meghatározás szerinti vízminőségvédelmi célú segédlet nem létezik, amely az innovációs folyamatot gyorsítaná. — Jogi előírásaink a karsztos vízgyűjtő területek védelmével nem foglalkozik, míg élő vízfolyásaink alapszenynyezettségét a mezőgazdasági hulladékok karsztvizeinkbe jutása okozza elsősorban. — Jogszabályaink a vízminőség védelme érdekében csak előírnak és tiltanak, míg a műszakilag és környezetvédelmileg is megfelelő kemikáliák fejlesztését még elvi állásfoglalásban sem segítik elő. 3. Vízügyi földművek biológiai védelménél felhasználható vegyi termékek csoportosítása vízgazdálkodási érdek felhasználási cél, mód, hely, technológia, tartósság és költségvonzat szerint. E tárgyban — külön kiadványt kíván Igazgatóságunk közzé tenni az évente rendszeresen megjelenő növényvédőszer jegyzékhez hasonlóan, annak felhasználásával. 4. Egyes vegyitermékek hatásmechanizmusa, összehasonlítása hagyományos módszerekkel. 4.1 Műtrágyák: a hagyományos granulált monoelemes és kevert műtrágyák (ammóniumnitrát 34%, szuperfoszfát 20%, káliumklorid 60%, Peretrisz 4,4 14%) alkalmazási lehetőségei a hasznosulás és rossz helyi hatáskészség miatt lejtős területen, védgátakon nem gazdaságos. A gátkoronák peremén granulált műtrágyázás esetén tápanyaghiány, a gátak (lábánál túldúsulás jön létre. Mindkettő hatása gyepek kiégéséhez vezet. Ezért csak a talajban gyorsan megkötődő dózis kijuttatása célszerű ezeken a területeken, ugyanúgy, mint a karsztos fennsíkokon, ahol a tápanyag elmosódás tartós felszín alatti vízszennyeződést okoz. A hagyományos műtrágyákat elsősorban a véderdő sávok és csatorna menti fásítások területén telepítés-felújítás előtti tartós tápanyag feltöltésre érdemes használni. Alkailmazásuk gazdaságosságát elsősorban időegység alatti fatömeg növekedésben és védképesség fejlődésben lehet kimutatni. Megfelelő tápanyag feltöltöttségű talajon létesített vízügyi erdőnél az átlagos első záródás 6—7 év helyett 3—5 évre csökkenthető. Ez az előny gyorsvédképesség fejlődésében és a vágás érettségi kor lerövidítésében mutatható ki. 4.2. Produktum szabályozó peszticicidek Ebbe a csoportba elsősorban a mikroelem-tartalmú poralakú tartós hatású starter műtrágyák és a szuszpenziós könnyen hasznosuló levéltrágyák tartoznak. A startertabletták jellemző és jól használható változata a BUVIPLANT-A tabletta, de ismertek még, a műtrágyacsövek F, D, A változatai. A BUVIPLANT-A tablettával 1986. évben Makádon végzett mérési kísérleteink alapján kemény lombosfánál 3—4 db/tő dózis adagolás esetén (3—4 dkg/tő) 30—40 cm-es intenzív hajtásnövekedés, lágy lombosfánál 2 db/tő adagolása esetén 120—160 cm-es hajtásnövekedés és 6—10 cm-es törzsvastagodás volt tapasztalható. Cserjéknél 60—100 cm-es hajtásnövekedést és 3—6 szálas bokrosodást mértünk 1 db/tő adagolással. 20% nitrogén, 10% foszfor, 15% kálium, 4% magnézium, 0,35% vas, 0,20% mangán, 0,04% réz, 0,1% cink, 0,05% bár. összesen 11 g/tabletta. Szuszpenziós levéltrágyák közül a gyep, nád és erdőgazdálkodásban egyaránt alkalmazható vegyszercsaláddal végeztünk szintén Makádon kísérletet. Céljaink: fűfélék gyorsan hasznosuló tápanyag visszapótlásának megoldása és erdőink rovarkárosítás utáni rehabilitálása azonnal hasznosuló tápanyag féleségekkel. Folisol vegyszercsalád Elemek neve Folisől szuper fánál Mi/V % Folisol gabona (gyep) Ml/V % Fe 1,12 0,15 Mn 0,37 0,45 Zn 0,37 0,30 Cu 0,15 0,30 В 0,30 0,15 Mo 0,0015 — dózis 600 l/ha vízben oldva 4 l/hax3 4 l/hax3 alkalom alkalom évente évente Fáknál gyors záródást és fejlődést, gyepnél 500—600 kg terméstöbbletet eredményez az elvi 6000 kg/ha-s védképességi hozamszint felett. A produktum szabályozás más eszközeivel is végeztünk kísérleteket a csonkolt fejesfák 1—2 éves korban történő kialakítása érdekében. A lényege, hogy a szükséges törzsmagasság (170—180 cm) feletti 5 cm-es szakasza felett lemetsszük a koronát, és a szabad törzsmagasságot a hajtások letisztításával biztosítva, elősegítjük az 5 cm-es „fejkezdeten” a hajtások növekedését. A kézi munka kiváltására a „Biogál” növényvédő gyár „Diszperziós” festékben oldott ecetsavas-etilészter rügyfakadás gátló sze-19
