Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 6. szám
na'k ilyen vonatkozásban egyrészt a meglevő ártalmak orvoslása, másrészt a továbbiak megelőzése terén. A kialakult bajok okai orra vezethetők vissza, hogy a Tatai-medencében működő termelő üzemek és az infrastruktúra szervei az országos átlagot meghaladó mértékű fejlődésük, gazdasági tevékenységük kísérő jelenségeként jelentős környezetterhelő hatást fejtenek ki, amely egyrészt az egyre kedvezőtlenebb üzemi emissziós paraméterekben, másrészt az ún. környezeti kiszóródásokban, azok veszélyes elegyedéseiben, tovagyűrűződésében nyilvánul meg. E komplex hatások mértéke sok esetben megközelítette a térség ökológiai teherbíróképességének határát, ami különösen kedvezőtlen az itt levő természeti és művi értékek megvédése szempontjából. Az említett hatások sok esetben a gazdasági fejlődést is akadályozzák, amelynek következtében egyre sürgetőbb beavatkozások szükségesek a gazdasági és környezeti folyamatok együttes, rendszerszemléletű megoldása érdekében, szem előtt tartva, hogy a tudatos cselekvés alapja — a környezeti tényezőik összefüggéseinek feltárása és elemzése, valamint — az erre épülő, megfelelő hatékonyságú módszerek alkalmazása. Ezeknek az alapvető követelményeknek az érvényesítése jeientős mértékben elősegíti a megoldásra váró környezetvédelmi feladatok célirányos és költségkímélő végrehajtását. Ugyanis a kellően át nem gondolt, csak rövid távra szóló „ad hoc” jellegű megoldások, vagy az egyes üzemek által elszigetelten — a komplex jelleget figyelmen kívül hagyó — intézkedések alapjában véve gazdaságtalanok, nem is szólva az egyéb negatív következményeiktől. Itt vissza kell utálnunk Magyary Zoltán modellalkotásának arra a pillérére, amely a komplexitásban és a rendszerszemléletben öltött testet, bár ez utóbibi fogalom abban az időben még terminológiáikig nem volt használatos. A gyakorlatban viszont Magyary következetesen érvényesítette mind a szervezeti keretek kialakításánál mind pedig a folyamatos munkánál azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a rendszerelmélet alaptételekként hirdet. Ugyancsak itt kell (kitérnünk a különböző szervek, intézmények, váHaliatok intézményesített együttműködésének kérdésére is, melynek csírái már megtalálhatók Magyary Zoltán szövetkezetszervezési koncepciójában. A Társulás a szellemi és anyagi erőforrások koordinált, szervezett felhasználása révén elismerésre méltó küldetést fejt ki, mivel ezáltal a környezetvédelmi célokat szolgáló műszaki, biológiai stb. megoldások nemcsak a szakmai követelményeknek megfelelően, hanem egyúttal gazdaságosan realizálódnak. Ebben van a Társulás fő ereje, ami rendkívül fontos tényező az anyagi erőforrások mikénti felhasználása tekintetében, különösen most, amikor a környezetvédelmi célokat szolgáló pénzeszközök iránti igények fokozódnak, a lehetőségek viszont korlátozottak. Az így élért eredmény máris igen jelentős, azonban ennél sokkal jelentősebb az a gazdasági hatás, amely a szakszerű, a komplex szemléletből fakadó intézkedések, megoldások eredményeként abban mutatkozik meg, hogy a térség környezeti értékei, melyek nemzeti vagyonunk felbecsülhetetlen részét képezik, nem pusztulnak tovább és így alapul szolgálnak a jövőben is e térség törésmentes társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. A Társulás elősegíti a térség különböző üzemeinél rendelkezésre álló eszközök, berendezések hatékony, gazdaságos kihasználását. A térségben eddig lefolytatott feltáró tevékenység eredményéként ismeretessé vált, hogy egymástól elkülönítetten igen jelentős kapacitások állnak rendelkezésre, amelyek alapot adnak megfelelő érdekeltségi rendszer és szervezési módszer esetén a környezetvédelmi munka racionális, költségkímélő fejlesztésére. A feltárás során ismertté vált az az igen értékes szellemi kapacitás is, amely adott esetben jól mobilizálható. De mindezek mellett igen nagy jelentőséggel bírnak a térségre vonatkozó pontos információk is, ezen bélül egyebek között a technológiák összefüggései, a folyamatok kimenetéi stb. Mindezek alapján a területen belül igénybe vehetők a meglevő műszerek, mérőeszközök, laboratóriumi kapacitások. Ehhez hasonlóan a későbbiek során — eszközfejlesztés nélkül — a meglevő számítástechnikai eszközök felhasználásával tárolhatók és feldolgozhatok a preventív környezetvédelmet szolgáló adatok. A Társulás által felvállalt szerteágazó, sok esetben interdiszciplináris jellegű feladatoknak a megoldása elsődlegesen az alkotó széliem! munka függvénye. Általánosan bizonyítható az a tény, hogy egyre inkább az alkotólképes, állandóan megújulni tudó emberek munkájától függ egy-egy szervezet tevékenységének sikere. Természetesen nem elegendő csak felismerni az alkotó szellemi munka értékét, hanem átgondolt szervezéssel, megfelelő alkotási technikák alkalmazásával ki is kell alakítani azokat a megvalósítási formákat, amelyek lehetővé teszik az alkotó szellemi munka hatékonyságának nagyfokú növelését. A szellemi alkotó tevékenységhez ugyanis más feltételeket kell biztosítani számtalan vonatkozásban, mint a rutin jellegű munkához. Szem előtt kell tartanunk, hogy bármilyen intézményes alkotó munkát a produktum kialakulási folyamatának természetéből kiindulva lehet a leghatékonyabban megszervezni. A Társulás — a megalakulástól kezdve — ezeket az alapelveket szem előtt tartva, céltudatosan kereste a feladatkörébe tartozó tevékenységek megoldásához szükséges szellemi erőforrások mozgósításának módozatait és arra a következtetésre jutott, hogy a leghatékonyabban team-ek szervezésével lehet a követelményeknek eleget tenni. A döntés igen helyes volt, mivel a környezetvédelmi feladatok megoldásának interdiszciplináris jellege miatt rendkívül nagy jelentősége van a csoportos alkotó (team-) munkának, ugyanis az egyén — legyen az bármilyen kiváló elme — egyre kevésbé tud megbirkózni olyan nagy horderejű vagy tudományos igényű feladatokkal, amelyek komplex ismereteket igényelnek. Ezeket csak az erők összefogásával, kiváló szakemberek szervezett együttműködésével lehet sikeresen megoldani. A csoportmunkával kapcsolatos koncepció kialakításánál a Társulás bátran alkalmazhatta iránytűként ezt a megoldást, mivel ez már a 30-as évek hivatkozott helyzetfeltáró munkájánál is bevált. Magyary Zoltán ezzel kapcsolatban „A közigazgatás és az emberek” c., 1939-ben megjelent tanulmány előszavában a következőket írta: „Ez a kötet szervezett csoportmunka eredménye. Az adatgyűjtés terjedelme oly nagy, hogy ugyanarra az időszakra vonatkozólag egy ember által nem lett volna elvégezhető. Azonkívül a feladat oly sokirányú is, hogy az adatgyűjtés, és még inkább a feldolgozás, különböző szakemberek közreműködését tette szükségessé. A csoport tagjainak összeválogatása és a munka összhangjának biztosítása, valamint az anyagi előfeltételék megszerzése és különböző hatósági közegek bizalmának és támogatásának megnyerése alulírott vezető feladata volt, akitől a tanulmány elvégzésének eszméje is származott.” Ha ez a módszer akkor sikeres volt — márpedig az volt —, akkor ennek alkalmazása a mai bonyolultabb körülmények között még inkább indokolt, különösen a környezetvédelem területén. A Társulás megalakulása óta eltelt néhány esztendő tapasztalatait elemezve örömmel állapíthatjuk meg, hogy itt a team munkában rejlő lehetőségek céltudatos kihasználása révén igen jelentős olyan megoldások születtek, amelyek hatékonyan járultak hozzá a térség környezeti állapotának javulásához. Ennek igazolására megemlítjük, hogy például a veszélyes hulladéknak minősülő gyógyszergyári szennyvíziszap elhelyezését, annak technológiai tanulmánytervét olyan team dolgozta ki, amelynek munkájában geológiai, hidrogeológiai, vegyész, földhasználati, földéntékelési, környezetvédelmi, közegészségügyi szakemberek mellett a helyi sajátosságokat jól ismerő, termelőmunkát irányító szakember is részt vett. Ugyancsak team munka révén előrelépés történt az olajtartalmú hulladékok, a galvániszapok problémájának megoldásában, a veszélyes hulladékok széles körének ártalmatlanításával kapcsolatos eljárások kimunkálásában, az erőművi pernye hasznosításában, a faapríték-tüzelés módszerének kialakításában stb. Ezek mögött — a nem teljes körűen felsorolt — műszaki megoldások mögött igen jelentős gazdasági eredmények húzódnak meg. Az eddig elért eredmények A Társulás tevékenységének is köszönhetően a Tatai-medencében jelentkező nagymértékű környezeti szennyezések csökkentésére az utóbbi években hathatós intézkedések születtek. A tervszerű levegőtisztaság-védelem érdekében terv készült a Tatai-medencére, amely területegységenként tartalmazza a levegő jelenlegi szennyezettségi fokát és üte11
