Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 5. szám
ság és ennek eredménye egy kétszeres veszteség. Termelt növény: zöldségek Az előzőekben tárgyalt klasszikus szántóföldi terményekkel összehasonlítva, a zöldségtermesztés, különösen a leveles zöldségek esetében, sakkal magasabb NC>3~—N-maradékot eredményez a talajban. Ez nemcsak a betakarításkor szükséges nagyobb N-igény miatt van, hanem a sekélyebb gyökérmélység, a friss termény hulladékának nagyobb mennyisége, az intenzíven használt állati trágya és feleslegben alkalmazott N-műtrágya miatt is (Wehrmann és Scharpf, 1987). Ezért zellert használtunk tesztnövényként. A zellerterméshozam csökkenésének megakadályozására a latens ásványi bírna radékot 100 kg NOj-—N/ha körül kell tartani 60 cm mélységben. Következésképpen, a globális ásványi N-maradékok 150—200 kg NO3-—N/ha tartományban lesznek 120 cm-es mélységig tél előtt. Továbbá, az össze nem gyűjtött terménymaradványok ásványosodása miatt 100 kg N/ha kerül a laza szerkezetű talajba a tél során bekövetkező bemosódás révén. Egy optimális N-műtrágyázás után a nitrogénveszteség 75 és 100 kg NO3-—N között van, a talajoldatban a nitrátkoncentráció a gyökérmélység alatt 50 mg N03_—N/l-t is eléri. Kétéves periódus afatt, 10 különböző területen gyakorlati körülmények között végezve a kísérletekeit, megállapítottuk, hogy a teljes tolajikeresztmetszetben az NO3-—N-mamadékok mennyisége 425 kg/hia, míg az átlagos veszteség 250 kg N03-—N/ha. Közvetlen mérések a csapadékvízből átlagosan 100 mg NÜ3-—N/l-lkoncentráció't mutattak a teljes téli periódusban. Következtetések Az optimális termés és a betakarításkor mért alacsony ásványi N-tartalom a talajban, ami kis NO3“—N-veszteséggel jár, nem ellentmondás cukorrépa és téli gabonafélék esetében, Más terményekre, mint pl. burgonya, vagy méginkább zöldségfélék, a latens ásványi nitrogénnek nagyobbnak kell lennie, hogy megelőzzük a terméscsökkenést. Következésképpen, tél előtt nagyobb NC>3~—N-maradéklkoncentráoió a talajszelvényeikben, a csapadékvíz okozta fontosabb N-veszteségek, valamint télen a talaj- és felszíni vizeikben nagyobb nitrátkoncentráció várható. Dr. László Ferenc Környezetkímélő gyomirtási eljárás kísérletei az ÉDUVIZIG területén A természetes vízfolyások és csatornák vegyszeres gyomirtását az elmúlt években több esetben követték káresemények a mezőgazdasági termelésben. A bejelentett vízhasználók értesítése esetén is sok eseti és bejelentés nélküli vízkivétellel kell számolni, különösen a szántóföldi növényvédelem munkacsúcsai idejében. Ez az újabb technológiák bevezetésével és az intenzívebb termeléssel együttjáró többszöri növényvédelmi beavatkozás miatt időben jobban elhúzódik és átfedést jelent a vizekben és vízpartokon végzett vegyszeres gyomirtás optimális időszakával. így egy SYS 67 Omnidellel (dalapon) végzett nádirtás időszakában még a kalászosok gombaölő szeres és rovarölő szeres kezeléséhez vesznek vizet vagy a kukoricaállomány (postemergens) gyomirtásához. A vizet szállító traktoros, ha a kutakból vagy egyéb nem élővízi kinyerési helyekről nem tud elegendő vizet biztosítani, úgy külön utasítás nélkül is megkeresi a patakot, folyót vagy tavat, hogy a munka zavartalan folytatásához vizet szippantson. Új vegyszeres gyomirtási eljárás A víz- és energiatakarékos herbicid kenési eljárás a nyugati tapasztalatok és kísérleti gépek felhasználásával hat éve vált ismertté hazánkban is. A Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei több előadásban ismertették eredményeiket. A gélesített gyomirtó szer zárt tartályok közé lógatott kanócokba szívódik fel a legismertebb eljárásnál, és innen törli le a növény föld feletti része a herbicidet. Erre legalkalmasabbnak az egy- és kétszikű növényeket is irtó glifozat hatóanyagú Gltolka készítmény (Alkaloida-készítmény, Tiszavasvári) volt, amelynek gélesített változatát a gyártó kísérleti méretekben él is készítette. Ez a hatóanyag nagyobb adagban a félfás és fás növények jelentős fajszámát is kipusztítja. Erre a korábbi országos gyommentesítési program során számos tapasztalatot szereztek. Emberre és haszonállatokra is kevésbé mérgező. Nem fordulhat elő olyan sok és tömeges mérgezés, mint amilyent a Gramoxon okozott. Az eljárás szelektivitása a növények magasságkülönbségén alapul. Amennyiben ezt a kivitelezésnél figyelembe veszik, úgy a rézsű fűborítását sértetlenül meg lehet őrizni. Egy kezelésre főként az évelő növények pusztulnak ki, amelyek eddig a legnagyobb gondot okozták. A szer hamar lebomlik. A később magról kelő növényekre nincs hatással. Ezért alkalmazták direktvetések előkészítésénél is. Az adagot a kenőgép menetsebességével tudjuk befolyásolni. A behozott import kísérleti gépekhez a tönkrement kanóc pótlását Baján megoldották. A tartály gyártása se jelentene komoly feladatot egy műanyagüzem számára, hiszen ennél bonyolultabb műanyag elemeket is láthatunk pl. a DELTA Szövetkezet vásári kiállításain. Kísérletünk az új módszer bevezetésére A Kisalföld területén a sűrű vízhálózat, az intenzív mezőgazdasági termelés és a gyakoribb szeles idő különösen indokolttá teszi egy, a környezetet kevésbé terhelő eljárás alkalmazását. A térségben két termelőszövetkezetben cukorrépa-gyomirtáshoz a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás közvetítésével kipróbálták a Tecnoma cég Herbitec kenőgépét. A Darnózseli és Péri üzemben szerzett kedvező tapasztalatok alapján az egyik garnitúrát és a megmarardt gélesített Glialka gyomirtó szert átvéve a Csornai Szakaszmérnökség területén és munkatársaival kísérleti rézsű gyomirtást végeztünk. A három tartályból álló kenőgépet az RK—4 rézsűkasza gémjére szereltük rá. A feltöltés után meggyőződtünk arról, hogy a 45+10°-os szögbe állított berendezésen a kanócok vegyszerszívása megfelelő mértékű és a herbicid készítmény a kanócból nem csöppen meg. A munkáját így is tökéletesnek találtuk. A fentiek után egy közúti műtárgytól indulva 200 m hoszszon a gyepállomány felett nagyarányú évelő kétszikű fajokkal fertőzött csatorna rézsűt kezeltünk. A gyomosító fajok között nagy szómban fásodott szárú, nagy lombkoronájú bokor volt. Ezek tökéletes kiirtása a korábbi vegyszeres eljárásoknál a növényvédő szerek engedélyokirata alapján nem volt megoldott. A kezelt területen a hatás csak 21—24 nap elmúltával jelentkezett teljes mértékben. Ez a herbicid hatásmechanizmusából adódó. A rézsűszakasz azóta három éven át megőrizte a kívánatos gyommentességet. A kipusztult bokrok nem jelentenek a munkáknál akadályt. A kísérleti célra gyártott gyomirtószer-készítimény fogytával a munkákat folytatni nem tudtuk. Az AGROKER-eknél a készítmény nem megrendelhető. Az eljárás előnyei: — nincs szükség nehéz gépre és nem kell víz az eljáráshoz; — szeles időben is végezhető, mert a készítményt a szél nem viszi el, mint a permetlevet; — üzemi balesetet kivéve, szer nem kerül az élővizekbe és szomszéd növénykultúrákra; — a használt gép egyszerű és kanóccserén kívül különösebb karbantartást nem igényel; — a korábbi, pisztollyal végzett gyomirtó permetezéshez képest kevesebb az élőmunka- és traktoróra-igénye. Az eljárással kapcsolatos gondok. A gép és szer hiányában nem a jelentőségének megfelelő gyorsasággal terjedő eljárás felvet néhány problémát. így elsősorban az engedélyezés kérdését. A növényvédő szerek engedélyezésénél nem tettek különbséget a permetezésre szolgáló készítmény és a gélesített formuláció között. Eddig természetesen erre nem is volt mód és szükség. Az elterjesztésnél a gyomirtó szert gyártó és a kanócot előállító együttműködésére van szükség, esetleg együtt forgalmazásra. Célszerűnek látszik csak kétszikű irtóhatássa! rendelkező herbicidek gélesítése is, főként az új gyepesítésű rézsűk lágyszárú és félfás, fás gyomfajainak irtásához. Maries Gyula—Szilágyi Ákos 18
