Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)

1988 / 5. szám

ság és ennek eredménye egy kétszeres veszteség. Termelt növény: zöldségek Az előzőekben tárgyalt klasszikus szántóföldi terményekkel összehasonlít­va, a zöldségtermesztés, különösen a leveles zöldségek esetében, sakkal ma­gasabb NC>3~—N-maradékot eredmé­nyez a talajban. Ez nemcsak a betaka­rításkor szükséges nagyobb N-igény miatt van, hanem a sekélyebb gyökér­mélység, a friss termény hulladékának nagyobb mennyisége, az intenzíven használt állati trágya és feleslegben al­kalmazott N-műtrágya miatt is (Wehr­­mann és Scharpf, 1987). Ezért zellert használtunk tesztnövényként. A zellerterméshozam csökkenésének megakadályozására a latens ásványi bí­rna radékot 100 kg NOj-—N/ha körül kell tartani 60 cm mélységben. Követ­kezésképpen, a globális ásványi N-ma­­radékok 150—200 kg NO3-—N/ha tar­tományban lesznek 120 cm-es mélysé­gig tél előtt. Továbbá, az össze nem gyűjtött terménymaradványok ásványo­­sodása miatt 100 kg N/ha kerül a laza szerkezetű talajba a tél során bekövet­kező bemosódás révén. Egy optimális N-műtrágyázás után a nitrogénveszte­ség 75 és 100 kg NO3-—N között van, a talajoldatban a nitrátkoncentráció a gyökérmélység alatt 50 mg N03_—N/l-t is eléri. Kétéves periódus afatt, 10 kü­lönböző területen gyakorlati körülmé­nyek között végezve a kísérletekeit, megállapítottuk, hogy a teljes tolajike­­resztmetszetben az NO3-—N-mamadé­­kok mennyisége 425 kg/hia, míg az át­lagos veszteség 250 kg N03-—N/ha. Közvetlen mérések a csapadékvízből átlagosan 100 mg NÜ3-—N/l-lkoncent­ráció't mutattak a teljes téli periódus­ban. Következtetések Az optimális termés és a betakarí­táskor mért alacsony ásványi N-tarta­­lom a talajban, ami kis NO3“—N-vesz­­teséggel jár, nem ellentmondás cukor­répa és téli gabonafélék esetében, Más terményekre, mint pl. burgonya, vagy méginkább zöldségfélék, a latens ásvá­nyi nitrogénnek nagyobbnak kell len­nie, hogy megelőzzük a terméscsökke­nést. Következésképpen, tél előtt na­gyobb NC>3~—N-maradéklkoncentráoió a talajszelvényeikben, a csapadékvíz okozta fontosabb N-veszteségek, vala­mint télen a talaj- és felszíni vizeikben nagyobb nitrátkoncentráció várható. Dr. László Ferenc Környezetkímélő gyomirtási eljárás kísérletei az ÉDUVIZIG területén A természetes vízfolyások és csatornák vegyszeres gyom­irtását az elmúlt években több esetben követték káresemé­nyek a mezőgazdasági termelésben. A bejelentett vízhasz­nálók értesítése esetén is sok eseti és bejelentés nélküli vízkivétellel kell számolni, különösen a szántóföldi növény­­védelem munkacsúcsai idejében. Ez az újabb technológiák bevezetésével és az intenzívebb termeléssel együttjáró többszöri növényvédelmi beavatkozás miatt időben jobban elhúzódik és átfedést jelent a vizekben és vízpartokon végzett vegyszeres gyomirtás optimális időszakával. így egy SYS 67 Omnidellel (dalapon) végzett nádirtás időszakában még a kalászosok gombaölő szeres és rovarölő szeres ke­zeléséhez vesznek vizet vagy a kukoricaállomány (poste­­mergens) gyomirtásához. A vizet szállító traktoros, ha a kutakból vagy egyéb nem élővízi kinyerési helyekről nem tud elegendő vizet biztosítani, úgy külön utasítás nélkül is megkeresi a patakot, folyót vagy tavat, hogy a munka zavartalan folytatásához vizet szippantson. Új vegyszeres gyomirtási eljárás A víz- és energiatakarékos herbicid kenési eljárás a nyu­gati tapasztalatok és kísérleti gépek felhasználásával hat éve vált ismertté hazánkban is. A Békés megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás szakemberei több előadásban ismertették eredményeiket. A gélesített gyomirtó szer zárt tartályok közé lógatott kanócokba szívódik fel a legismer­tebb eljárásnál, és innen törli le a növény föld feletti része a herbicidet. Erre legalkalmasabbnak az egy- és kétszikű növényeket is irtó glifozat hatóanyagú Gltolka készítmény (Alkaloida-készítmény, Tiszavasvári) volt, amelynek gélesített változatát a gyártó kísérleti méretekben él is készítette. Ez a hatóanyag nagyobb adagban a félfás és fás növények je­lentős fajszámát is kipusztítja. Erre a korábbi országos gyommentesítési program során számos tapasztalatot sze­reztek. Emberre és haszonállatokra is kevésbé mérgező. Nem fordulhat elő olyan sok és tömeges mérgezés, mint amilyent a Gramoxon okozott. Az eljárás szelektivitása a növények magasságkülönbsé­gén alapul. Amennyiben ezt a kivitelezésnél figyelembe ve­szik, úgy a rézsű fűborítását sértetlenül meg lehet őrizni. Egy kezelésre főként az évelő növények pusztulnak ki, amelyek eddig a legnagyobb gondot okozták. A szer hamar lebom­­lik. A később magról kelő növényekre nincs hatással. Ezért alkalmazták direktvetések előkészítésénél is. Az adagot a kenőgép menetsebességével tudjuk befolyásolni. A behozott import kísérleti gépekhez a tönkrement kanóc pótlását Baján megoldották. A tartály gyártása se jelente­ne komoly feladatot egy műanyagüzem számára, hiszen en­nél bonyolultabb műanyag elemeket is láthatunk pl. a DEL­TA Szövetkezet vásári kiállításain. Kísérletünk az új módszer bevezetésére A Kisalföld területén a sűrű vízhálózat, az intenzív mező­­gazdasági termelés és a gyakoribb szeles idő különösen in­dokolttá teszi egy, a környezetet kevésbé terhelő eljárás al­kalmazását. A térségben két termelőszövetkezetben cukorrépa-gyomir­táshoz a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás közvetíté­sével kipróbálták a Tecnoma cég Herbitec kenőgépét. A Darnózseli és Péri üzemben szerzett kedvező tapasztalatok alapján az egyik garnitúrát és a megmarardt gélesített Gli­­alka gyomirtó szert átvéve a Csornai Szakaszmérnökség te­rületén és munkatársaival kísérleti rézsű gyomirtást végez­tünk. A három tartályból álló kenőgépet az RK—4 rézsűka­sza gémjére szereltük rá. A feltöltés után meggyőződtünk ar­ról, hogy a 45+10°-os szögbe állított berendezésen a ka­nócok vegyszerszívása megfelelő mértékű és a herbicid ké­szítmény a kanócból nem csöppen meg. A munkáját így is tökéletesnek találtuk. A fentiek után egy közúti műtárgytól indulva 200 m hosz­­szon a gyepállomány felett nagyarányú évelő kétszikű fajok­kal fertőzött csatorna rézsűt kezeltünk. A gyomosító fajok között nagy szómban fásodott szárú, nagy lombkoronájú bo­kor volt. Ezek tökéletes kiirtása a korábbi vegyszeres eljárá­soknál a növényvédő szerek engedélyokirata alapján nem volt megoldott. A kezelt területen a hatás csak 21—24 nap elmúltával je­lentkezett teljes mértékben. Ez a herbicid hatásmechaniz­musából adódó. A rézsűszakasz azóta három éven át meg­őrizte a kívánatos gyommentességet. A kipusztult bokrok nem jelentenek a munkáknál akadályt. A kísérleti célra gyártott gyomirtószer-készítimény fogytá­val a munkákat folytatni nem tudtuk. Az AGROKER-eknél a készítmény nem megrendelhető. Az eljárás előnyei: — nincs szükség nehéz gépre és nem kell víz az eljáráshoz; — szeles időben is végezhető, mert a készítményt a szél nem viszi el, mint a permetlevet; — üzemi balesetet kivéve, szer nem kerül az élővizekbe és szomszéd növénykultúrákra; — a használt gép egyszerű és kanóccserén kívül különösebb karbantartást nem igényel; — a korábbi, pisztollyal végzett gyomirtó permetezéshez ké­pest kevesebb az élőmunka- és traktoróra-igénye. Az eljárással kapcsolatos gondok. A gép és szer hiányában nem a jelentőségének megfelelő gyorsasággal terjedő eljárás felvet néhány problémát. így elsősorban az engedélyezés kérdését. A növényvédő szerek engedélyezésénél nem tettek különbséget a permetezésre szolgáló készítmény és a gélesített formuláció között. Eddig természetesen erre nem is volt mód és szükség. Az elterjesztésnél a gyomirtó szert gyártó és a kanócot előállító együttműködésére van szükség, esetleg együtt for­galmazásra. Célszerűnek látszik csak kétszikű irtóhatássa! rendelkező herbicidek gélesítése is, főként az új gyepesítésű rézsűk lágyszárú és félfás, fás gyomfajainak irtásához. Maries Gyula—Szilágyi Ákos 18

Next

/
Thumbnails
Contents