Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
Nagyszelvényű gyűjtőcsatorna átépítése tojásszelvényű műanyagcsövek alkalmazásával 2. kép. Tojásszelvényű műanyagcső gyűjtőcsatornák viszonylag nagy vízgyűjtő területe miatt — igen nagy mennyiségű lehet, ezért az átemelés költségei a teljes rekonstrukció költségeit nagymértékben megnövelik. A zsúfolt közműhálózat a gyűjtőcsatorna rekonstrukciójához szükséges munkaárok szélességét is korlátozza. Ez a körülmény úgyszólván kizárja azt a lehetőséget, hogy a rekonstrukcióhoz meglevő mászható vagy járható szelvényű csatorna vízelvezető képességével azonos vízszállító képességű előregyártott (vas)beton csöveket lehessen alkalmazni. Ha pedig a helyi adottságok kivételesen lehetővé tennék nagyátmérőjű előregyártóit betoncsövek alkalmazását, a több tonna súlyú betoncsövek daruzásához — a munkaárokba emeléséhez — a rendszerint szűk városi utcákban nem áll rendelkezésre megfelelő nagyságú terület a munkaárok mellett. Amennyiben a tojásszelvényű főgyűjtő csatorna rekonstrukciója során lehetőség nyílik előregyártott körkeresztmetszetű betoncsövek beépítésére, szélesebb munkaárokra van szükség. A fenti nehézségekre tekintettel a gyűjtőcsatornák rekonstrukciója jelenleg túlnyomórészt oly módon történik, hogy a meghibásodott csatornát feltárják, — általában teljes egészében — elbontják, hagyományos zsaluzással és helyszíni betonozással új csatornát építenek, amelyet bel ül ki inikerrel burkolnak. E módszer egyik súlyos hátránya, hogy a zsaluzásos monolitbeton technológia kivitelezési időtartama igen hosszú, lényegesen meghaladja azt az időt, ami előregyártott csőelemekkel való építés esetén merülne fel. A másik súlyos hátrány abban jelentkezik, hogy az új csatorna megépítése közben a szennyvizet folyamatosan át kel'l emelni, A több évtizeddel ezelőtt, túlnyomórészt a század elején épített betoncsatornák, különösen szennyvíz-gyűjtőcsatornák világszerte egyre nagyobb számban és mértékben (hibásodnak meg. Fokozottan jelentkeznek a problémák a bouxit- és román cementből készült csatornáknál, amelyek napjainkban már igen rossz állapotban vannak, szilárdságuk a megkívánt értéket nem éri el, a szennyvíz a betont a vízvonal magasságában gyakran megbontotta, helyenként a talajig kimosta. A csatornák rossz állapota miatt gyakoriak a meghibásodások, beszakadások, amelyek rendszerint sűrűn lakott nagyvárosokban, forgalmas utcákban, tereken, a nagy közúti terhelések miatt is jelentkeznek, és így nemcsak akadályozzák a közúti forgalmat, hanem annak biztonságát is veszélyeztetik. További súlyos problémát jelent, hogy a viszonylag keskeny utcákon a meglevő, rendszerint a közműhálózat igen sűrűn fektetett vezetékei miatt a meghibásodott vagy tönkrement csatorna felújítása, illetve újjáépítése csakis az eredeti nyomvonalán lehetséges, mivel új nyomvonal létesítése más közművezeték(ek) áthelyezését tenné szükségessé. Az esetleges közműáthelyezés nemcsak közvetlenül ezzel járó többletköltségeket okoz, de növeli a kivitelezés időtartamát is, aminek következtében a forgalom elterelése is hosszabb ideig tart. Amennyiben a gyűjtővezeték felújítását a meglevő nyomvonalon bármilyen jelenleg ismert módszerrel hajtják végre, a rekonstrukció kivitelezésének az időtartama alatt a szennyvizet a csatornából ki kell zárni, ami csak a szennyvíz átemelésével lehetséges. Az átemelendő szennyvízmennyiség — a 1. kép. A műanyagcsövek elhelyezése az üzemelő csatornában 10
