Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 4. szám
rejölt környezeti körök esetiében segít az eligazításban. Ezén a téren az álltaim a különböző szankcióik alllkjallímbzá sóval szerez érvényt az ide vonalkozó előírásoknak, mégpedig úgy, hogy bizonyos esetekben ©nmeik a Büntető Törvénykönyv szerint már személyre szóló konzékvemciái is lehetnék. c) A környezetvédelmi céliolk érvényesítésiét jelentős mértékben segíti az az előírás is, hogy a vállalati beruházásokat a környezetvédelmi követelményekkel összhangban kell megmegvalósítani. A beruházások rendszerébe a környezetvédelmi célok beépülnek, és a pénzügyi feltételiek ils résziét alkotják a beruházások finanszírozási rendszeréinek. A környezet védelmét szolgáló beruházáSii éls üzeimellési ráfcdítósök szerves részét alkotják az egyes ilétesítmiényéknelk: ennek megfelelően tervezésűik és finanSzírozásuIk sem különülhet él azoktól. A szennyező anyagoknak a környezetbe kerülését megakadályozó berendezések létesítésének lés működtetésének költségeit ezért az egyes létésítményék beruházási és üzemelési ráffordiítótíai között kell el Simán yozmi. A környezet fokozott védelme így azt is jelönti, ihogy mind a fejlesztési, mi'nd az üzemeltetési ráfordítások — mlá's hatóságii előírásokhoz hasonlóan — az egyes tevékenységiek költségét növelni fogják. Ez nem zárja ki természetesem azt, ihogy egyegy beruházás esetében nem célszerű küllőn is feltüntetni azokat a költségeket, amelyek az emberi környezet védelmére szükségesék. A beru hó zások rendjét szabályozó, hatályos előírások 'szerint ma már meg kell tervezni mindazokat e beruihá'zólsoikat is, amelyékkel a szennyezéseik elkerülhetők. Hogy melyeik ezek, ainnalk meghatározása a hatósági elöíráisolk lés normák feladata. Ezek költségvonzata az adott beruházásnak szerves részeiként jelentkezik. Következésképp télhát finanszírozási forrásúik is megegyezik a beruházók egészére rendelkezésire álló forrásokkal. Gyakorlatilag tehát a környezetvédelem teltételeit új beruházások esetében a műszaki és pénzügyi jóváhagyás során kell megteremteni. A védőberendezések sokféleségének üzemeltetése, a földrajzi telepítéstől függően a befogadó légtér valgy imáís környezeti élem szennyezettsége a ráford'Máísoiknalk olyan sokféle variációját okozhatja, hogy normatív mentesítéssel megfelelően nem rendezhető. Mindezekre figyelemmel feltehetően az tekinthető kielégítő meg áldásnak, ha a preferenciát a tervezés időszakában egyedileg engedélyezik az érdekelt szerveik ímelghtailgiatálsa ufón, de annak függvényében, hogy a szennyező mennyiben tesz elegei a környezetvédelmi előírásoknak. Az eljárás során egyúttal módot 'lehet találni arra 'is, hogy a tényleges 'költségalakulás függvényében az változtatható legyen. Eminek érvényesítésére a bírságáliási rendszereiket úgy célszerű Ikitalltalkítainií, Illetve továbbfejleszteni, hölgy a büntető pénzügyi Szankcióik ne a meghatározott türelmi Idő után, annak elteltével lépjenek hatályba, hanem már a határidőn belül kényszerítsenek a szennyező góc felszámolására. Mentesítést ezért csak a szennyezést 'megszüntető beruházás megkezdése után, ainnaik tervezett időtartalmára indokolt engedélyezni. A késedelmes befejezés — a késedelem időtartamára — a bírság visszamenőleges 'befizetési kötelezettségével járjon. Amennyiben a előzőkben vázolt követelményeknek 'sikerül érvényt szerezni, 'bizton remélhetjük, hogy oz éltet megfelelő minőségiéhez szükséges feltételiek nemdsak a ima élő, Ihanelm a későbbi generációk számára is megteremthetők. A sikeres megvalósítás érdekében elengedhetetlen, hogy Földünk valamennyi országa magáévá tegye azokat az lalaipel.velket, melyéket az ENSZ megbízásából a Környezet és Fejlesztés Világbizottsága munkált Iki és az elmúlt évben tett közzé. Célszerűnek tartjuk, hogy a Környezetvédelmi Világnap alkalmából e helyen néhányat felidézzünk a zárójelentésnek „A környezet és a fejlesztés új megközelítése" c. fejezetéből. „Az emberi halódás mindig is a technikai leleményesség és az együttműködési készség függvénye volt. Ezielk a tulajdó óságaink segítenek hozzá a gazdaságii fejlődéshez: a vizes légszennyezés megfékezéséhez, hatékonyabb alnya'g- és energiafelhasználáshoz. Sok ország fékezi népszaporulatánaík ütemét, ugyanakkor növeli éltellmiiszeir-termellásét. Számos technikai előrelépés, főleg a gyógyítás területén, nemzetközi méretekben folyik. Ám mindez ném elég. A környezetkímélő fejlődés hiánya minden országra terheket ró. A környezet megóváisa és a fejlődés nem összeegyeztethetetlen. Lerontott környezeti erőforrások nem szolgálhatnak fejlődési alapul: nem tudjuk megvédeni a környezetet, ha a termelésnövekedésiben nem vesszük figyelembe a környezetben okozott kálit. 'Mindezek a problémák nem oldhatók meg elkülönült intézményekkel és széttagolt stratégiákkal. Ok és okozat ugyanis lkompliex rendszerré kapcsolódik össze. Először: a környezeti hatások összefüggnek. Például az eirdőirtás gyorsítja a talajeróziót és a folyók és tavaik éliszapoló'dását. A légszennyezés és a SaVosodáS pusztítja az erdőket és tavaikat. Épp ezék az összefüggéseik matatnak rá orra, hogy a különböző problémákkal egyidejűleg kell megbirkózni. Ha sikert énünk el egy probléma imégoldá'sáibain, pl. az erdővédelemben, iáikkor ez imás területeken is javíthatja a siker esélyeit, pl. a talajvédelemben. Másodszor: a gazdasági fejlődés és a környezeti stressz problémái is összekapcsolódnak. így hl- ez agrárpolitika jelentősen befolyásolhatja a föld, a víz és az erdő 'pusztulását. Ugyanígy az energiapolitika összekapcsolódiк olyan globális problémákkal, miiint az üvegházhatás, a 'savalsodás és tüzelői«-kitermelés miatt fellépő erdőpuSztulás sok fejlődő országiban. Ezek a környezeti terheléseik a gazdaságii fejlődést veszélyeztetik. A gazdasági és ökológiai kérdéseket együttesen kell figyelembe venni minden döntéshozatali és törvényalkotási folyamatban. A környezetvédelem sikere a fejlődés folyamatát is védi, illetve elősegíti. Az ökonómia nem csupán a jólétet és gazdagságot szolgálja, ugyanígy az ökológia is többet jelent a természet megóvásánál. Mindkettő egyaránt fontos az emberiség sorsának javításában. Harmadszor: a környezeti és gazdasági problémák egyéb társadalmi és gazdasági tényezőkkel is összefüggenek. így például a gyors népességnövekedés, almi alapvető 'környezeti terheléshez vezet, sok országban fésZbem a nőik társadalmi helyzetére és egyéb kulturális tényezőikre vezethető vissza. Hasonlóan, a környezeti stressz 'és az elégtelen fejlődés növelheti a társadalmi feszültséget. Végül pedig: a problémák az országhatárokon is túlnyúlnak ... Az ökoszisztémáik nem tisztelik a határaikat. A vízszennyezés áth'atöl a megosztott folyók, tavaik és óceán ok vizein. A légszennyezés árilás'i távolságra jut el. A nagyobb szerencSétlenségék — különösen az 'atomerőművekben vagy méngiező anyagok tárolása so'ráin ibékövetkező 'balesetek — hatásai nalgy területekre terjednék ki. Sok gazdaságii-környezeti összefüggés is globális jellegű. Például az ipari piaícgiazdá'sá'gók túlösztönzött, széles körű támogatást élvező mező'gazd'aiság'a túltermelésihez vezet, amely [lenyomja az áraikat, és a fejlődő országok mezőgtazdaságáinalk életképességét rontja. A találják és más környezeti erőforrások mindkét rendszerben tönkremennek. A legtöbb országiban a környezetpolitika a (káros irányú növekedés tünetéi eliten lép fel; az ilyen környezetpolitika a haladást szolgálja, gyümölcsöző, tehát folytatni és erődíteni kell. Ez azonban nem elegendő. Amire igazán szükségünk van, az egy olyan szemlélet. amely szerint olyan fejlesztési irányt tűznének ki célul minden országban, amely összehangolja a termelést, illetve a természeti erőforrások megóvását és gyarapítását, és ehhez kapcsolódóan figyelembe veszi a mindenki számára megfelelő megélhetést biztosító ellátást és az erőforrásokhoz való egyenlő hozzájutást is. A harmonikus fejlesztés ellve keretet ad a környezetpolitika és fejlesztési stratégia egységesítéséhez (itt a fejlesztés a lehető tágü'bib értelemben szerepel) ... A fejlesztés 'és a környezet egységét minden országiban (meg Ikell valósítani, gazdagban és szegényben egyaránt. A harmonikus fejlődéshez minden ország bel- és küllpoliitilkáljáin változtatni к éli. A harmonikus fejlődés a jelen 'szükséglétéinek léis törekvéséinek kielégítésével' 'lehetősléget hagy a jövő számára is. Távolról sincs szó a gazdaságii növekedés megszüntetéséről, hanem arról, hogy a szegénység éis az elmaradottiság problémáit csak új módszerekk'e'l tehet megoldani ... A gazdasági növekedés mindig magában hordozza a környezetkárosítás kockázatát, miiVell folkozZa a termié szeles erőforrások kihasználását. De a .Harmonikus fejlesztés élveit ‘szem előtt tartó politikusok szükségszerűen arra fognak törekedni, hogy a gazdasági fejlesztés szorosain kapcsolódjék az ökológiai alapokhoz, almelyéket Védeni és ápolni kell azért, hogy azok képesék légyének a hosszú távú növekedést biztosítani. A környezetvédelem tehát a hlalnmoniilkuís fejlesztés 'koncepciójának 'kiiszaikíthaitatitan ré'sz'e, amely Inkább a környezeti problémáik forrásaira összpon'tolsít, mint a tünetekre.” Dr. László Ferenc 6
