Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 3. szám
Szarka Mihály — Van időt jelző békája? — kérdem. Nevet. Irattárcája egy mini meteorológiai állomás adattára, havonta vezetett, gyöngybetűkkel írt jegyzetfüzete komoly megalapozottságra mutat. Mégis meglepődtem, amikor kérdésemre, nevezetesen, hogy előrejelzéseiből, ha 100%-ot veszek, mennyi valósul meg? — kivágta: — Kilencvenkilenc! — Melyek tudományos forrásai? — Elsősorban a vasutas sorsom — mondja. Harminc éve szolgálok, korábban Csöngéről a téli fagyos hidegekben a kenyéri állomásra jártunk naponta. Ma Celldömölkre, igaz már jobb feltételek között. De időjárástól függetlenül itt a fűtőháznál a szabad ég alatt dolgozunk. Bőrünkön érezzük a változó időjárást... Az idei tél talán növelte tekintélyemet is. Megfigyeléseit évtizedek óta rögzítette, ezen kívül sok meteorológiai irodalmat olvas, és az öregek tapasztalatait gyűjti szorgalmasan. Emlékeztet egy 94 éves idős emberre, akitől sokat hallott és tanult. Kapcsolatban van a a nyíregyházi ismert népi meteorológussal, Dávid Mihállyal is. összeírta a különböző napokkal kapcsolatos népi megfigyeléseket. S bámulatbaejtően sorolja fejből a napokat, közel száz mondókát s mindazt, amit pont akkor kell figyelni. Nem győzöm jegyezni a rigmusokba szedett népi mondásokat. Tudja és mondja is, hogy ezek többségét, már a néprajzi tudomány felgyűjtötte, dehát néki a mindennapi eszköznek számítanak. Ezek számára meteorológiai mérési módszerek. Sokszor megmosolyogták, főleg ha távlatokban mondott véleményt. 1969/70-ben nagy tél volt. Ö kijelentette, hogy 1971-ben szép telünk lesz, arra alapozva, hogy Szent Mihály napja előtt négy héttel, amennyi volt a dér és a hóharmat, ennyi lesz a hó. Enyhe telünk volt. Szeptember 21-én Máté napján, ha szép tiszta az idő, jó és sok bort hoz a következő esztendő. Június 10-e haragos-morgás Margit, nagy veszedelem következik. Nem szabad ezen a napon felhőnek lenni az égen, — Margit felhőtől fél. Rába folyó Kemenes határán Ostffyasszonyfa és Csönge határát 1979-ben kegyetlenül elverte a jég. Emlékezetes a pusztítás. A sok-sok példából említeném, hogy a Lőcsei Kalendárium 300 évvel ezelőtt február 22-e Péter napjáról így vélekedett: „amilyen üszkös Péter napján vagy estéjén az idő lészen, negyven napig nem kell tartani a fagytól. Ezen a napon nem szabad tyúkot ültetni, mert üszkös lesz a tojás. Se vége se hossza a felsorolásnak Egyed napjáról, a nevezetes Lőrinczről, február 2, azaz gyertyaszentelő napjáról, amikoris: a ziziket és a tüzelőt vedd elő", mert szükség lesz a fűtésre. Szenvedélyére fordítva a szót, elmondta Szarka Mihály, hogy a falujában is viccelődnek vele, de mindig kérik a véleményét. S kérésemre, hogy most a modern korban, pontosabban az atomkorban, amikor a tévé minden este mutatja a várható időjárást, magas szintű technikai lehetőségei révén, hogyan helyezi el saját tudományát világunkban? Babonás ember-e? — Nem hiszek abban — mondja —, hogy a népi megfigyelésnek nincs szerepe, és abban sem hiszek, hogy az atomok, űrhajók kavarják össze az időjárást! ötszáz évvel ezelőtt is volt szeszélyes idő. Mátyást is a Duna jegén kiáltották ki királlyá! Nem vagyok babonás! — Tudok egy esetet Mihály — mondtam —, amikor családot vártak, és maga a szobába vitte a baltát, fejszét, vasvillát, nagyfűrészt, azért, hogy fiú gyermek szülessék és jó dolgos legyen . . . Kislányuk lett! — Látja ez is a kuncogáshoz tartozik! Itt az üzemben és a falumban Csöngén is. Legyintek rá, tudom, hogy úgyis jönnek naponta: „no, Mihály, milyen lesz az idő holnap?” . . . Szarka Mihály naplójából: „Január 22-én, ha megcsordul a Vince, megtellik a pince, ha a kerékcsapában folyik a víz, akkor jó bortermésre lehet számítani.” „Április 1-én, ha esőbe kisüt a nap, cudar időt hoz a hónap, ördög veri a feleségét, a föld nem látja nyereségét.” „Nagypénteken, ha esik az eső, akkor utána szárazságra lehet számítani, de ha nem esik az eső, akkor meg csapadékos időre." „Január, ha fogas-fagyos, Február, ha hóviharos, Március, ha száraz poros, Április, ha csatakos, Május, ha fényes, lesz termés bőséges, de ahány szép nap volt januárban, annyi rossz lehet május havában.” „Június 8-án Medárd, ha akkor esik az eső, esős lesz a nyár. De ha nem esik, akkor bizony nagyobb részben szárazság uralkodik.” „Júniusra kívánkozik a következő jó tanács: Jól figyelj, s a vihar során messze került el a tölgyfát! Lucfenyőtől mindig szaladj, de a bükkhöz hű maradhatsz.” „Július 20-án Illés napkor az esőt ne kérd, mert ha mégis jő, attól pedig félj, mert akkor heves mennydörgéssel még jégverés is lehet.” „Illés 20-án, Magdolna 22-én, Anna 26-án, ezek is az esőt, mint a kanna zúdítják.” „Július 2-án van Sarlós-boldogaszszony, ha ezen a napon eső támad, az legtöbbször negyven napig sem igen köszön el." „Lőrinc napján, ha eső esik, vége a nyárnak, utána már nem igen lehet fürödni, de ha igen meleg nyári idő van, hosszú lesz az ősz." Dala József 27
