Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 3. szám

3. ábra. Szabályozási csomópont bályozó csomóponton kapcsolódó (3. ábra) osztóvezetékekről indulnak. Az egyes fák öntözése a gyümölcsös támberendezé­­sekre függesztett szárnyvezetékekbe (4. ábra) épített vízada­goló fejeken (5. ábra) át történik. A fejek elsősorban két­sugarasak. Az egyes vízsugarak 1,5 m oldalhosszúságú négyzet csúcsain érnek földet és mivel a fa előtt és után 0,75 m távolságban vannak a szárnyvezetéken, megfelelő módon átáztatják a fák gyökérzónáját. A szárnyak kb. 0,6 m magasságban való veze­tése a talajművelési és növényvédelmi munkák elvégzését nem akadályozza. 4. ábra. Szárnyvezeték-hálózat 1986-ban a Vízépítőipari Tröszt átvette a szabadalmat az AGROBER-től és a szórófej gyártásával a Pest megyei Mű­­anyagipari Vállalatot (PEMÜ) bízta meg. A szórófej (bár alap­elvében nem változott) lényegesen módosult. A korábbi, nyír­­pazonyi Zöldmező TSZ melléküzemága gyártású fejjel ellen­tétben, lerakodásra, eltömődésre nem hajlamos, mert a tör­zsek furatai lényegesen nagyobbak és más a vízosztás meg­oldása is. Ezenkívül, mint a 2. táblázatban látható, a furat­ban a gyakorlatban előforduló 1—5 m nyomásoknál jelentős sebességek alakulnak ki, ezzel is biztosítva a zavartalan üze­met. 5. ábra. Vízadagoló fej 15

Next

/
Thumbnails
Contents