Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
A politikai rendszer, a közigazgatási rendszer fejlesztésének új irányai, a' települési önkormányzatok erősítésének igénye szükségessé teszi a hierarchikus szintek túlzottan intenzív irányítási és koordinatív tevékenységének csökkentését. Ezért az eddiginél nagyobb szerepet kell kapjon a települések közötti együttműködés, társulás, munkamegosztás, a horizontális szintű koordináció. (Kőszegfalvi Gy. 1983., Laczkó L. 1983.) Eröforrrások kihasználásának fokozása Népgazdasági szinten egyértelmű elvárás valamennyi erőforrással való takarékos gazdálkodás, a kapacitások kihasználásának fokozása. Az előzőekkel összhangban (Trethon F. 1977.) ez önmagában is környezetkímélő lépés, mivel kevesebb hulladékot, szennyezőt, környezetkárosítást eredményez. További előrelépést jelent, illetve szükséges — a meglévő különféle kapacitásokra vonatkozó információk feltárása és szolgáltatása, — a vertikális folyamatkapcsolatok lehetőségeinek feltárása, — a szellemi kapacitásokban és — a szervezési módszerekben, interdiszciplináris eljárásokban rejlő tartalékok kiaknázása. A térségben eddig folytatott tudományos és feltáró, valamint gyakorlati környezetvédelmi és rekultatív tevékenység eredményeként ismeretes, hogy egymástól elkülönítetten igen jelentős kapacitások állnak rendelkezésre, amelyek alapot adnak megfelelő érdekeltségi rendszer és szervezési módszer esetén a környezetvédelmi munka racionális, költségkímélő fejlesztésére. Az igények feltárása során elsődleges szerepet kaptak — mint legolcsóbb és legkönnyebben mobilizálható tartalékok — a szellemi kapacitás és szervezési módszerek, de igen nagy jelentőséggel bírnak a térségre vonatkozó pontos információk, ezen belül egyebek között a technológiák összefüggései, a folyamatok kimenetei, helyi sajátosságok, történeti összefüggések, információk stb. Mindezek alapján a területen igénybe vehetők a meglevő műszerek, mérőeszközök, laboratóriumi kapacitások, illetve kiválaszthatók — az igényekkel összhangban — az alkalmazás legolcsóbb és legmegfelelőbb módszerei. Ehhez hasonlóan a későbbiekben — eszközfejlesztés nélkül — a meglevő számítástechnikai eszközök felhasználásával tárolhatók és dolgozhatók fel a preventív környezetvédelmet szolgáló adatok, biztosíthatók az igények szerinti szolgáltatások. Fentiekkel összhangban az igények kielégítésére létrehozott szervezetnek megfelelő szinten el kell érni a Beckhardt R. (1974) által megfogalmazott kettős célt, úm: ...a szervezet emberi erőforrásainak, energiájának teljes mozgósítása, a szervezet elé tűzött célok megvalósítása érdekében, a munka, a munkakörnyezet, a kommunikációs rendszer, s az emberek közötti kapcsolatok olyan szervezése, amely kielégíti az egyének igényét munkájuk tartalmával és fejlődésükkel szemben . . .” Ennek objektív lehetőségét biztosítja az a tény, hogy az emberi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések megtétele, az emberi lét alapfeltételeinek folyamatos biztosítása a valamennyi termelési folyamatban tevékenykedő szakember számára igen összetett, átgondolt feladatot jelent. Gazdaságosan, megfelelő határidőre csak tudományos-gyakorlati szakemberek együttműködése útján interdiszciplináris munkával oldhatók meg e feladatok. Fenti megközelítéssel elősegíthető a környezetvédelmi intézkedések gazdaságosságának komplex értelmezése, a több és nem mindig egyidejűleg jelentkező tényezők figyelembevétele. A népgazdasági szabályozásokkal összhangban a közvetlen tevékenységen túlmenően igényelt és biztosított a „második gazdaságban” rejlő lehetőségek felhasználása. (Liska T. 1978.) Példák, gyakorlati megoldások alapján mondható, hogy megfelelő helyi ismerettel és szellemi kapacitás ráfordításával pl. a mezőgazdasági termelés biológiai faktorainak felhasználása útján (erdőtelepítés, fajtanemesítés, erózió megakadályozása biotechnikai módszerekkel stb.) sok környezeti ártalom elkerülhető, illetve semlegesíthető volt. Ezzel szemben a „hagyományos” módszerekkel a biológiai egyensúly fenntartásához, illetve visszaállításához jelentősebb gazdasági befektetésre, költségesebb, időigényesebb megoldásokra volna szükség. Ökológiai, ökonómiai egyensúly kérdései Ismeretes, hogy a műszaki fejlesztést ökológiai, a környezetfejlesztést pedig gazdasági tűréshatárok korlátozzák. Ezeket a korlátokat az ökológusoknak és a közgazdászoknak együtt kell feloldaniok, közösen kell meghatározniok, azt az „alternatív részt", amelyen belül a műszaki fejlesztés, a környezetvédelem viszonyát reálisan határozhatják meg. Ilyen értelemben a környezetvédelmet, környezetgazdálkodást az ökonómiai és az ökológia szemlélet szintéziseként, gyakorlati útjaként is felfoghatjuk. E két tényező — a gazdaságfejlesztés ökológiai és a környezetfejlesztés ökonómiai tűréshatárai egymásra kölcsönösen ható, nagyságrendjük tekintetében is szoros összefüggésben álló tényezők, amelyek nem törvényszerűen ellentétes hatásúak egymásra. A környezetvédelmi intézkedések során biztosítani kell, hogy a gazdasági növekedés és a bioszféra védelme ne egymás rovására érvényesüljön, hanem egyidőben, egymást kölcsönösen elősegítve, aminek eredményeként a környezet mind közelebb kerüljön ezáltal az optimális állapothoz. ökológiai tűréshatárok pl. — a technika, a termelési eszközök, folyamatok szennyező és zaklató hatása az emberre, a munka- és életkörülmények romlása, a rekreációs folyamat meghosszabbodása, — a természeti erőforrások felélése, — a növények és állatok, a természeti környezet elpusztulása. ökonómiai tűréshatárok, pl.: — a technikai fejlettség foka, illetve annak elérhetősége, — a szennyezettség mértéke, kiterjedtsége, — a rendelkezésre álló anyagi eszközök nagysága, a biztosíthatóság üteme. A fenti csoportosításból is látható, hogy a gazdasági növekedés ütemét vele együttjáró környezeti leromlás, a természeti környezet fejlesztését viszont az adott társadalmi, gazdasági viszonyok határolják be. Ezen belül az ökológiai tűréshatárhoz közeli környezetterhelés esetén — a Tatai Medencében — eltérően orientálják az ökonómiai döntéseket is. Pl. a technikai szennyező és zaklató hatásához az ember egyre nehezebben alkalmazkodik, ezért az orvostudomány kategorikusan megszabja azokat a tűréshatárokat, amelyek átlépése már súlyosan fenyegeti az egészséget. E normák meghatározása adott esetben elegendő lehet, de legtöbb esetben a kibocsátási paraméterek hatását — az előzőekkel összhangban — komplex rendszerbe illesztve kell vizsgálni. Hasonlóan több összefüggést kell megvizsgálni az ökonómiai döntéseknél is. Hangsúlyozni kell, hogy az ökológia és ökonómia nem szükségszerűen és nem minden esetben egymással ütköző, ellentétes kategóriák. A környezetvédelmi intézkedések jelentős hányada járhat, illetve kapcsolható közvetlen, vagy közvetett gazdasági előnyt biztosító cél eléréséhez. Például hozható fel az erőművi pernye építőipari felhasználása, az arra alkalmas szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása stb. Az ökoszisztéma követelményeihez való alkalmazkodás nemcsak korlátot, de lehetőséget is jelent. A környezetvédelem igényei növekvő keresletet támasztanak nemcsak az ezt közvetlenül szolgáló berendezések, technológiák iránt (pl. Tatabányai Szénbányák Asványelőkészítési és Vízkezelési Fővállalkozás), hanem kedvezőbb feltételeket jelentenek más szempontból talán kevésbé optimális, de a szóban forgó paraméterek szempontjából élen járó termékek, gyártási eljárások értékesítéséhez. Példaként a bányameddőket hasznosító HALDEX eljárás és az értékesítésére, alkalmazására kialakított rendszer hozható fel. A Tatai Medencében a fejlesztési döntések kapcsán törekedni kell a preventív, megelőző hatások figyelembevételére, mivel a térség ökológiai szempontból számottevően nem terhelhető tovább, így a megelőző vizsgálatokkal, információ rendszer kialakításával stb. jelentős többletköltség felmerülése előzhető meg. Pl.: üzem vagy egység létesítése esetén ez jelentheti a pótlólagos beruházás, az üzemeltetési költségek jelentős emelkedésének stb. megelőzését. Ez pl. a telephely kellő információkra támaszkodó megválasztásával, a technológia igények szerinti kialakításával, a folyamathoz kapcsolódó további feldolgozási lehetőségek realizálásával stb. érhető el, megfelelő információk alapján. Dr. Fülöp László 20
