Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 2. szám
Ha az MNB eredményes működésének feltételeit keressük, elsőként kell szólni a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztálya és az MTA külügyi kapcsolatait irányító felelős személyek nyitottságáról és segítőkészségéről. Ehhez társult az Országos Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetőinek szakmai együttműködése és anyagi támogatása. Őszintén köszönjük a három irányító hatóság igényt támasztó és segítő támogatását. A Magyar Nemzeti Bizottság munkájához szükséges technikai és adminisztratív feltételeket a VITUKI főigazgatója és — 1981 óta — a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora elismerésre méltó szinten és módon biztosította és biztosítja. Ez alkalommal is kifejezzük köszönetünket mindkét munkahely vezetőjének és illetékes munkatársainak. Külön tisztelettel teszek említést a Magyar Nemzeti Bizottság azon tagjairól, akik egy-egy időszakban a MNB elnöki, vagy titkári tisztét töltötték be. így Mosonyi Emil professzorról, dr. Németh Endre professzorról, dr. Kovács György, az MTA levelező tagjáról, dr. Oroszlány István professzorról és dr. Darab Katalin, a mezőgazdasági tudomány kandidátusáról. Az hiszem, öngratuláció nélkül állapíthatjuk meg, hogy az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága 30 éves tevékenysége megérdemli a mai szerény méltatást. Annak eredményei megtalálhatók mind a magyar, mind pedig más országok öntözés-vízrendezés és árvízvédelem fejlesztését segítő és szolgáló tudomány, oktatás és gyakorlat számos területén. II. Az ICID MNB tevékenységének értékelése nem választható el magának a nemzetközi szervezetnek, az ICID egészének a helyzetétől és munkájától. Az ICID MNB eredményes nemzetközi tevékenységének fontos feltétele volt és a jövőben méginkább lesz, a nemzetközi szervezet vezetésének aktivitása és minősége. Nagyra értékeljük az ICID alapító elnökének, az indiai Gullhattinak kezdeményező és jövőre tekintő munkáját. Vezetésével 1950-ben olyan alapokat raktak le, amelyre azóta is eredményesen építhettünk. Az elnöki tisztséget a nemzetközi szakvélemény által elismert olyan személyek töltötték be, mint a volt szovjet vízgazdálkodási miniszter, Alekszejevszkij, a csehszlovák Holly professzor, a görög Földművelésügyi Minisztérium kiemelkedő személyisége, Papadopulosz. Mind hárman nagyon sokat tettek az ICID egyetemlegességének megvalósításáért, a magas színvonalú szakmai-emberi információcsere fejlesztéséért, ezen belül a MNB baráti és kooperatív partnerei is voltak. Számunkra különösen értékes volt a szervezet francia elnökével, a nemrég elhunyt Roland Darvos Bornoz elnökkel való együttműködés. A kétoldalú kapcsolatok fontosságán túl azonban el kell mondani, hogy 1978—81-es évek között ő volt az egyik vezető személyisége a Szervezet modernizációjával kapcsolatos felismeréseknek és tetteknek. Az őt követő brit Rangeley és jelenlegi elnökünk, Jensen ún egyrészt folytatói, másrészt tovább fejlesztői a szervezet több mint 35 éves tevékenységének. A nemzetközi Szervezet vezetői — nem könnyű munkájukban — mindig számíthatnak a magyar NB konstruktív együttműködésére. A változó világ számos olyan problémát vet fel, amelynek megoldása bonyolult és az együttműködés új formáit és módszereit igényli. Az ICID központi hivatala magas színvonalú és korrekt gazdálkodási, szervezési és adminisztratív munkája főtitkárunk, Framji úr irányításával nélkülözhetetlen feltétele volt és lesz mind az egyes nemzeti bizottságok, mind az egész szervezet folyamatosságát és egyben megújulását igénylő munkának. Úgy látjuk, hogy az ICID család — különösen az utóbbi években — fokozódó nehézségek közepette folytatja munkáját. Az általános világgazdasági helyzet problémái, Észak és Dél, Kelet és Nyugat közötti együttműködés akadályai hol közvetlenül, hol közvetve érintik a nemzetközi szervezetek és az egyes nemzeti bizottságok tevékenységét. A gazdasági és devizális nehézségek miatt a tagországok jelentős része nem tud folyamatosan közreműködni az ICID kongresszusokon, konferenciákon való részvétellel, vagy ilyenek rendezésével, ill. tagdíjfizetési kötelezettségeinek sem tud mindig eleget tenni. Olykor még adminisztratív akadályok is zavarják az együttműködést. Ilyen volt az, amikor 1985. évi Végrehajtó Tanács Chilében tartott ülésére a magyar delegátus — aki a szervezet tiszteletbeli alelnöke is — nem kapta meg beutazási vízumát. A MNB mozgásterét a devizakeretek beszűkülése szintén erősen korlátozza, Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal pályázatot indított „A szebb, emberibb környezetért” címmel. A Magyar Televízió és az OKTH kezdeményezésére minisztériumok, főhatóságok, megyei tanácsok és társadalmi szervezetek csatlakoztak a pályázat meghirdetőihez, s csaknem 15 millió forintot ajánlottak fel a legeredményesebb pályázóknak. A kezdeményezés célja, hogy a társadalom legszélesebb rétegei társadalmi akciókban konkrét környezetvédelmi feladatok megoldásában vegyenek részt. Annál is inkább szükség van erre — mutatott rá az államtitkár — mivel az állam csak a társadalmi erők bevonásával, aktivizálásával képes elérni a környezet megóvására kitűzött célokat. A pályázaton települések, munkahelyi kollektívák, lakóközösségek, egyéb kisebb közösségek vehetnek részt, felajánlva a természetes, vagy épített környezet egy pontosan körülhatárolható területének közösségi célú védelmét, fejlesztését, rendezését, vagy egyéb környezetvédelmi feladat megoldását. mindezideig azonban ez nem akadályozta meg az ICID fórumokon való magyar részvételt. Bízunk abban, hogy a helyzet a jövőben javulni fog, egyrészt az illetékes magyar szervek és személyek konstruktív segítségével, másrészt olyan kollektív és magán donorok közreműködésével, mint pl. a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya. Mai ülésünk szerény megemlékezés az ICID MNB létrejöttének és tevékenységének 30. esztendejéről. Ez, a több mint 30 év azonban nem választható el magyar mezőgazdaság és vízgazdálkodás színvonalának és nemzetközi kapcsolatainak fejlődésétől. Azért látszott indokoltnak a mai ülés keretében azt is bemutatni, hogyan alakultak Magyarország kormányközi és nem kormányközi nemzetközi kapcsolatai a vízgazdálkodás területén. Az ICID MNB, mint nem kormányzati nemzetközi szervezet sajátos eszközeivel és lehetőségeivel igyekezett szolgálni egyrészt a magyar tudományt és gyakorlatot, másrészt az öntözés, vízrendezés és árvízvédelem egyetemes, más országbeli fejlesztését is. Befejezésül idézni szeretném a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszterünk Váncsa Jenő úr egyik hasonló nem kormányzati nemzetközi szervezet budapesti kongresszusán elmondott szavait: ,,Mi magyarok mindenütt ott akarunk lenni ahol tanulni, vagy segíteni tudunk". Ez teljesen azonos az ICID MNB eddigi és jövőbeli céljaival és tevékenységével. Mindenütt ott akarunk lenni, ahol valamit tehetünk a magyar és más országok vízgazdálkodásának fejlesztéséért, az éhínség felszámolásáért, az emberi élet és a környezet védelméért. Ez egy mondatban az ICID MNB programja a következő 30 évre is. Dr. Petrasovits Imre A pályázatot a Magyar Televízió Natura szerkesztőségéhez (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) kellett benyújtani, 1987. március 31-ig. A bíráló bizottság ez év május végén dönt a pályázatok elfogadásáról. Az elfogadott pályaműveket 1989. május 17- ig értékelik és döntenek a pályadíjakról. A városok, nagyközségek, községek, üzemek kategóriájában 3 millió 500 ezer forintot, a munkahelyi csoportok kategóriában 1 millió forintot, az egyéb közösségek kategóriában pedig 600 ezer forintot kapnak az első díjat nyert pályázók. A díjkiosztás 1989. június 5-én a környezetvédelmi világnap országos rendezvényén lesz. A pályázaton részt vevők munkáját a TV „Tájkép" című környezetvédelmi magazinja folyamatosan bemutatja. A pályadíjak nyertesei a pályadíj 10 százalékáig személyi jutalomban is részesülhetnek. Az Országos Vízügyi Hivatal 200 ezer forintos különdíjat ajánlott fel a pályázatra, amely iránt a vízügyi ágazatban is igen nagy az érdeklődés. Környezetvédelmi pályázat 5
