Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 8. szám
HARMINC ÉVES a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Az ünnepség elnöksége Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte 1987. október 23-án a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. Az ünnepi taggyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, dr. Vályi István, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára és All Lajos, az Országos Választmány titkára. Elsőként Tóth István, a Társulat ügyvezető igazgatója mondott beszédet. Mindenekelőtt a társulatok történelmi jelentőségéről szólt, arról a szerepről, amelyet a magyar vízügy történetében betöltötték. Emlékeztetett a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 48. sz. törvényerejű rendeletére, amely intézkedett a vízgazdálkodási társulatok szervezéséről. Kiskunmajsa—Felsőkígyós már régóta sokat szenvedett a belvízkároktól. Éppen ezért nem tekinthető véletlennek, hogy itt karolták fel elsőként a vízitársulat megalakításának gondolatát. 1957. október 13-án szavazták meg és mondták ki a több mint 2000 ha területet érintő Kiskunmajsa—Kígyósi Vízgazdálkodási Társulat megalakulását. Az újtípusú társulatok történetében elsőként az országban. Tóth István hangsúlyozta, hogy a megalakulás jelentős politikai tartalmat is kapott, hiszen példát mutatott a mezőgazdasági üzemek és az állampolgárok együttműködésére. A társulati mozgalom összefonódott a szövetkezeti mozgalom fejlődésével. A társulat fejlődésének első szakasza 1957-től 1960-ig terjed. Ekkor indult gyors fejlődésnek a társulati mozgalom. A fejlődés második szakasza 1961 és 1965 közé esik. Ekkor már a komplex vízgazdálkodási szemlélet nyert teret. 1965 és 1980 között a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat megerősödött. Mint az igazgató említette: a társulat bebizonyította életképességét. A társulat fejlődésének negyedik szakasza jelenleg a feladatkör kiszélesítését jelenti. Tóth István elmondta, hogy a társulat fennállása óta éves tervét mindenkor teljesítette, a termelési érték folyamatosan emelkedett. 1986-ban a társulat létszáma 102 fő. Az elért egyenletes fejlődés záloga a Bács-Kiskun és Csongrád megyei tanácsokkal, a Vízügyi Igazgatósággal való szoros együttműködés. Tóth István példaként említette az ár- és belvízvédekezés együttes jó munkáját, a mezőgazdasági üzemek és tanácsok részére végzett meliorációs, illetve csatorna és műtárgy építési munkák soron kívüli elvégzését. Megfogalmazta azt a véleményét, hogy a társulatok munkája nélkül nem lenne teljes a hazai vízgazdálkodás: tehát a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 30 éves eredményes működése is részét képezi a vízgazdálkodás országos egységének. Ezután Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke emelkedett szólásra. Ковш szöntötte a Társulat tagságát és vezetőségét az ünnepi alkalomból. Beszédében kiemelte azt a szerepet, amelyet a társulatok betöltenek a helyi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok ellátásában. Beszélt arról, hogy a VII. ötéves tervben növekvő gazdasági feladatok hárulnak a társulati mozgalomra, így a kiskunmajsai szakemberekre, munkásokra, vezetőkre is. A vízitársulatoknak a tervidőszakban 3 milliárd forintnyi beruházást kell elvégezniük. Folytatódik a falvak vezetékes víz-Társulati munka régen 10
