Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 8. szám

HARMINC ÉVES a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Az ünnepség elnöksége Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte 1987. október 23-án a Kis­kunmajsa és Környéke Vízgazdálkodá­si Társulat. Az ünnepi taggyűlés elnökségében helyet foglalt többek között Kovács An­tal államtitkár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke, dr. Vályi István, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese, dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára és All Lajos, az Országos Választmány titkára. Elsőként Tóth István, a Társulat ügy­vezető igazgatója mondott beszédet. Mindenekelőtt a társulatok történelmi jelentőségéről szólt, arról a szerepről, amelyet a magyar vízügy történetében betöltötték. Emlékeztetett a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 1957. évi 48. sz. törvényerejű rendeletére, amely in­tézkedett a vízgazdálkodási társulatok szervezéséről. Kiskunmajsa—Felsőkígyós már rég­óta sokat szenvedett a belvízkároktól. Éppen ezért nem tekinthető véletlennek, hogy itt karolták fel elsőként a vízi­társulat megalakításának gondolatát. 1957. október 13-án szavazták meg és mondták ki a több mint 2000 ha terüle­tet érintő Kiskunmajsa—Kígyósi Vízgaz­dálkodási Társulat megalakulását. Az újtípusú társulatok történetében első­ként az országban. Tóth István hangsúlyozta, hogy a megalakulás jelentős politikai tartal­mat is kapott, hiszen példát mutatott a mezőgazdasági üzemek és az állam­polgárok együttműködésére. A társu­lati mozgalom összefonódott a szövet­kezeti mozgalom fejlődésével. A társulat fejlődésének első szaka­sza 1957-től 1960-ig terjed. Ekkor indult gyors fejlődésnek a társulati mozga­lom. A fejlődés második szakasza 1961 és 1965 közé esik. Ekkor már a komplex vízgazdálkodási szemlélet nyert teret. 1965 és 1980 között a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulat megerősödött. Mint az igazgató emlí­tette: a társulat bebizonyította élet­­képességét. A társulat fejlődésének negyedik sza­kasza jelenleg a feladatkör kiszélesí­tését jelenti. Tóth István elmondta, hogy a társu­lat fennállása óta éves tervét minden­kor teljesítette, a termelési érték folya­matosan emelkedett. 1986-ban a társu­lat létszáma 102 fő. Az elért egyenletes fejlődés záloga a Bács-Kiskun és Csongrád megyei ta­nácsokkal, a Vízügyi Igazgatósággal való szoros együttműködés. Tóth István példaként említette az ár- és belvíz­védekezés együttes jó munkáját, a me­zőgazdasági üzemek és tanácsok ré­szére végzett meliorációs, illetve csator­na és műtárgy építési munkák soron kívüli elvégzését. Megfogalmazta azt a véleményét, hogy a társulatok munkája nélkül nem lenne teljes a hazai vízgazdálkodás: tehát a Kiskunmajsa és Környéke Víz­gazdálkodási Társulat 30 éves ered­ményes működése is részét képezi a vízgazdálkodás országos egységének. Ezután Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke emelkedett szólásra. Ко­вш szöntötte a Társulat tagságát és veze­tőségét az ünnepi alkalomból. Beszédében kiemelte azt a szerepet, amelyet a társulatok betöltenek a he­lyi jelentőségű vízgazdálkodási felada­tok ellátásában. Beszélt arról, hogy a VII. ötéves tervben növekvő gazdasági feladatok hárulnak a társulati mozga­lomra, így a kiskunmajsai szakembe­rekre, munkásokra, vezetőkre is. A vízi­társulatoknak a tervidőszakban 3 mil­liárd forintnyi beruházást kell elvégez­niük. Folytatódik a falvak vezetékes víz-Társulati munka régen 10

Next

/
Thumbnails
Contents