Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 1. szám
л ban h árom tégla vastagságúra csökken. A nyílások mérete 2x12 m. (Amikor építették a hidat, ez a méret 2x5 és egyharmad ölnek felelt meg.) Kár, hogy a hídnyílások erősen feliszapoltak. A boltvállakat is eltemette a föld. Amióta 1942-ben a miskolci Sajóhidat elbontották, ez lett Magyarországon a legnagyobb nyílásméretű régi híd. A híd teljes hossza 30 méter. A boltozatok szélesége 8,60 m. (4 és fél öl.) Ma szélesebb a híd az eredeti építésnél (8 méteres útpálya és 2x2 méteres járda), mert 1894-ben kétoldalon konzolsort helyeztek el rajta és erre került a gyalogjárda, amelyet 1932-ben és 1986-ban ismét átalakítottak. VÍZMÉRCE a hidpilléren A Fehér-Körös menti geodéziai munkák végzései elég régen megkezdődtek. 1782-ben Szüllő József kamara mérnök már készített itt felvételeket. 1806-ban Békéstől >— a Fehér-Körös torkolatától — kezdett felvételi munkát Juritskay Lajos geometra, és ezzel a munkával Székudvarig haladt. Ezután Vertich József Békés, Csanád és Csongrád , megye mérnöke végzett szintezést a folyó mentén. 1818—1823 évek között Huszár Mátyás és munkatársainak nagyszabású geodéziai munkái készültek, melyek nemcsak a Fehér- Körösre, hanem az egész Körösvidékre kiterjedtek. Több évtizeden át végezték tehát a folyómenti szintezéseket, amikor sor kerülhetett a vízmércék elhelyezésére. Ennek szükségessége Huszár tevékenységének kezdeti szakaszán merült fel. Ö 1819-ben engedélyt kért egy vízmérce elkészítésére a Körös-felvételi munkáihoz. A vízmércét a Körösvidék egyik hídjánáI helyezték el — de, hogy melyik hídhoz került, eddig ismeretlen. Az biztos, ihogy az a híd már nincs meg, s így a vízmérce sem —1 ahova a szóban forgó Huszár Mátyás-féle első vízmérce; elhelyezésre került. Ma még bizonytalan a gyulai Kapus-hídon — az egykori Fehér-Körösi híd medrében —< levő, ék alakban kihegyesedő pillérre helyezett vízmérce elhelyezésének időpontja. De tudjuk róla, hogy ez ma az ország legrégibb megmaradt vízmércéje, mely láb (31,6 cm) ésj hüvelyk (2,6 cm) beosztású. Ebben az időben a vízszint meghatározására szolgáló hosszmértékegység az alábbi volt: 1 láb —\ 31,6 cm, a hüvelyk a láb tizenketted része. 1 hüvelyk = 2,63 cm. A vonal a hüvelyk tizenketted része. 1 vonal = 0,22 cm. A vízmérce megért néhány nagyobb árvizet. A hídépítés, ill. a vízmérce elhelyezésének időszaka óta nagyobb árvizek voltak a Fehér-Körös mentén 1816, 1830, 1838, 1844, 1845, 1849-es években. A legnagyobb árvíz az 1855. évi kora tavaszi volt, amikor Gyulán 600 lakóház dőlt össze. Ekkor 13' — 2” — 8"’ (13 láb — 2 hüvelyk — 8 vonal) volt a vízállás. Ez a régi fajta hosszmértek 1872-ig volt érvényben. Ekkor a korábbi vízállási adatokat átszámították méter és centiméteres magasságra. Ezen 1855. évi gyulai Fehér-Körösi vízállás 418 cm-nek felel meg. Az 1855. évi árvízzel a vízmérce befejezte feladatát, mert a Nagyváradi Helytartótanács 1856. november 12-én kelt, 14 824. sz. alatt kiadott rendeleté alapján a Fehér-Körösnek Gyula és Békés belsőségén átfolyó szakaszát a városokon kívülre vezették. Az 1856— 1858 évek között 19,1 km hosszú, mai medrét ásták meg a Fehér-Körösnek (akkor Gyula—békési nagycsatornának nevezték ezen folyószakaszt) és ezzel a munkával levágták a folyónak 24,654 km hosszú kanyarulatát. Ezen munkák után a gyulai Fehér- Körösi vízállásokat a városon kívül a Sarkad felé vezető úton levő közúti hídnál mérték. A hídról a jobb oldali hídfőnél, az alsó oldalon lemenve látható a vízmérce, amelyet most megfiatalítottak. Láb és hüvelyk beosztásai és az egész lap átfestésre került. A vízmérce mellé a Vízrajzi Szolgálat centenáriuma alkalmából, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság emléktáblát helyezett. Az ünnepségen Fejér László, a Magyar Vízügyi Múzeum vezetője megerősíti állításomat: valóban ez az ország legrégibb beépített vízmércéje. Góg Imre 21 A gyulai Kapus-híd terve 1814-ben
