Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)

1987 / 5. szám

kalmassági bizonyítvány szükséges-e, akkor az OVH döntését kell kérni.

Az alkalmazási engedélyt és az alkalmassági bizonyítványt annak kell kérnie, illetőleg az kérheti, aki az újfajta terméket (építési módot) első ízben forgalomba hozni, forgalmazó hiányában pedig építéstervezés vagy az építőipari kivitelezés során felhasználni kívánja;

az is kérheti, aki az újfajta terméket első ízben előállítani vagy külföldről behozni kívánja.

A tervező és az építő kötelezettsége az újfajta termék vagy építési mód alkalmazása esetén; Az újfajta terméknek vagy építési módnak az építriiény műszaki tervezése, illetőleg építőipari kivitelezése során történő alkalmazása előtt az alkalmazónak meg kell győződnie arról, hogy az alkalmazás előírt feltételeit teljesítették-e.

4. A rendelettel, rendelkezéssel nem

szabályozott kérdések megoldása

A 15 éve folyó engedélyezési tevékenység során jónéhány — a rendelkezésekben nem szabályozott — feladatot kellett megoldani.

Nincs intézkedés az engedélyek és a bizonyítványok érvényességének időtartamára vonatkozóan.

Határidő nélkül nem lehet az engedélyt (bizonyítványt) kiadni, mivel az újfajta terméknek a 3. pontban ismertetett kritériumával ez nem lett volna összhangban. Ugyanis, az engedélyezett termék (építési mód) sorsa kétféle lehet:

— Ha az alkalmazás során nem válik be, megszűnik, s ebben az esetben vele további teendő nincs.

— Ha pedig megfelelőnek bizonyul, akkor előbb-utóbb szabványt, vagy típustervet készítenek rá.

Az előzőekben vázoltak miatt, az engedélyeket és a bizonyítványokat legfeljebb öt évre (indokolt esetben rövidebb időre) adják ki és egy alkalommal, 3 évi időtartamra hosszabbítják meg.

Az összesen nyolc év — az esetek döntő többségében — elégséges a termék, vagy építési mód megfelelőségének, illetőleg a használhatatlanságának egyértelművé tételére, s ez alatt az idő alatt az említett szabályozási kiadványok valamelyike is elkészíthető. A tapasztalatok ezt a felfogást igazolták.

A 6/1969-es ÉVM számú rendelet, az építési célra szolgáló újfajta termék és építési mód engedélyezésére vonatkozik. Az engedélyezési munkánk során több esetben előfordult, hogy az újfajta termék egyúttal új technológiát is jelentett. De vannak olyan esetek is, amikor hagyományos elemekből állítanak össze új technológiát megvalósító létesítményt. Ez utóbbira a 3/1973-as OVH rendelkezés közvetlenül nem vonatkozik, de a kiadásának alapjaként feltüntetett 32/1964. Korm. számú rendelet már említi a technológiákat is. Ezáltal tehát a technológiák engedélyezésének is megvan a jogi alapja.

Amint az előzőekben már említettük, a 6/1969. ÉVM számú rendelet (3) szerint, ha az újfajta terméket épületnek nem minősülő vízilétesítményekben kívánják használni, akkor az OVH az engedély kiadása felől az ÉVM-me! egyetértésben dönt. Az újfajta építési mód alkalmazásához az OVH és az ÉVM együttes engedélye szükséges.

Annak érdekében, hogy a két főhatóság együttműködése zökkenőmentes és gyors legyen, az alkalmazási engedélyeket, ha azok nem technológiára vonatkoznak, a VITUKI az Építésügyi Minőségellenőrző Intézettel (ÉMI) egyezteti.

5. Az engedélyezés menete

Az engedélyt kérő a kérelmét a VITUKI-hoz nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell;

— a terveket (ha nem anyagról van szó);

— a műszaki feltételeket, vagy az üzemeltetési dokumentációt, illetőleg tartalmilag ezekkel egyenértékű leírást;

— az anyagra (berendezésre) vonatkozó bizonylatokat, engedélyeket stb-t;

— a vizsgálati eredményeket tartalmazó jelentéseket, jegyzőkönyveket stb-t;

— a referencia munka terveit és leírását;

— ivóvízellátás területén használandó termék (berendezés) esetén, amennyiben azt a 3/1971. EüM rendelet (6) előírja, az Egészségügyi Minisztérium engedélye is szükséges.

Az engedélyezéshez benyújtandó dokumentációból, minden esetben ki kell derülnie, hogy mit kérnek engedélyezni, annak mik a jellemző paraméterei, mi a teendő a tervezés, az építés és az üzemeltetés során, annak érdekében, hogy a terméket szakszerűen alkalmazzák, továbbá, hogy a biztonságos üzemeltetéshez mely előírásokat kell betartani.

Az adatok birtokában, a VITUKI az engedélyezési eljárás lefolytatására a kérelmezővel szerződést köt.

Az engedélyezési eljárás során, a dokumentációkat felülvizsgálják, a benyújtott adatok ellenőrzésére laboratóriumi és szükség esetén munkahelyi méréseket, vizsgálatokat végeznek, indokolt esetben a mérési eredmények alapján javaslatot tesznek a dokumentáció módosítására, az engedélytervezetet összeállítják s azt szakmai és munkavédelmi szempontból egyeztetik, továbbá — ha alkalmazási engedély készül — az engedélytervezetet az OVH-hoz felterjesztik. Az alkalmassági bizonyítványt a VITUKI adja ki.

Az engedélyezési tevékenység munkavédelmi szempontokra is kiterjed. Ennek során — többek között — a munkavédelmi minősítésre vonatkozó 7/1985. ME számú (7), valamint a villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szóló 8/1984. IpM számú rendeletet (8) is figyelembe veszik.

Az OVH a kiadott engedélyt a VITUKI-nak küldi meg, amely azt a kérelmezőnek kiadmányozza.

Az egész engedélyezési tevékenységet a VITUKI „Zártan kezelendődnek minősíti, tehát az engedélyezés menetéről, a mérések eredményeiről, stbről harmadik személynek vagy intézménynek tájékoztatást nem ad.

Az engedélyezési tevékenység során az összeférhetetlenségi szempontokat

is figyelembe veszik, tehát érdekelt személy vagy intézmény adatait — engedélyezés alapjául — nem fogadják el.

A VITUKI-n belül az engedélyezési feladatokkal a Műszaki Fejlesztési Intézethez tartozó Minősítési és Szabványosítási Osztály foglalkozik, amely

— a feladat természetétől függően — a VITUKI más intézeteit, vagy külső intézményeket is bevon az engedélyezési munkába.

6. A vízellátási és csatornázási

létesítményekre vonatkozó

engedélyek és bizonyítványok

A csővezetékekre és tartozékaikra, valamint a víz- és szennyvíztisztító berendezésekre kiadott — 1987. március 31-én érvényes —, alkalmazási engedélyeket két táblázatban jelentettük meg.

A két táblázatból kitűnik, hogy nem minden — a vízilétesítményeknél jelenleg is alkalmazott, engedélyköteles

— terméknek van alkalmazási engedélye, illetőleg alkalmassági bizonyítványa. Ennek a két fő oka — véleményünk szerint — a következő:

Az egyik — bizonyára a fő — ok az, hogy a tervezők, az építők, a gyártók, a forgalmazók nem érzik szükségét az engedélynek (bizonyítványnak).

A másik ok pedig, minden bizonynyal, az előírások betartása ellenőrzésének nem kellően hatékony volta.

Az első okkal kapcsolatosan megemlítjük, hogy az engedélyezésnek az is az egyik feladata, hogy a termék (építési mód) szakszerű alkalmazásához szükséges leírások, ismertetések, utasítások stb-k meglétéről gondoskodjon. Nem megfelelő tartalmú tervezési, építési és üzemeltetési utasítással rendelkező termék eredményes, széles körű alkalmazása alig képzelhető el. Ezt a megállapítást — sajnos

— nem egy építési és üzemeltetési hiba igazolja. Az eddigi, kereken 15 éves engedélyezési tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy az engedélyezendő termékek döntő többsége az engedélyezési igény bejelentésekor nem rendelkezett elfogadható tartalmú dokumentációval, leirattal. Azokat az engedélyezés folyamán kellett kiegészíteni. Pedig kétségtelen, hogy a célnak megfelelő tervek, leírások a gyártónak, a forgalmazónak és az üzemeltetőnek nyújtanak műszaki, valamint jogi biztonságot, védelmet.

Az a termék, amelyről a köztudatban elterjed, hogy nem megfelelő, nem terjed el. A kedvezőtlen hírnév nem minden esetben a termék nem megfelelőségének, hanem gyakran a nem kellő gondossággal elkészített tervezési, építési és kezelési (üzemeltetési) leírásnak a következménye.

De nemcsak a forgalom és ezáltal a haszon elmaradásával, hanem a szakszerűtlen használatból eredő többletkiadásokkal (javítási költség, esetleges kártérítés stb.) is számolni kell az említett esetekben.

Tehát — már csupán az előzőkben ismertetett okok miatt is — az engedélyezésben érintett szerveknek (forgalomba hozó, tervező, kivitelező, gyártó és a külföldről behozó) érdeke,

11