Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 3. szám

A program a további kutatómurtka fő céljaiként az alábbiak tudományos alátámasztását jelöli meg:

— A beruházás korszerű, ütemes, biztonságos megvalósítása,

— a környezeti érdekeiket is szem előtt tartva üzemrend részleteinek kidolgozása,

—• az üzemelés során megfigyelendő környezeti etmeek adatainak gyűjtése (mull-állapot rögzítés),

— az új, kedvezőbb feltételeik kihasználásának le h etősége.

A fenti célokhoz illeszkednek:

I. Az építéssel kapcsolatos kutatások

II. Az üzemeléssel kapcsolatos kutatások

III. A társadalmi-gazdasági reagálások

IV. Az üzem belépés után 'kutatások

|A program főbb kutatóhelyekre és irányító szervekre bontva témaszimten fogalmazza meg a feladatokat, azok ütemezését és becsült költségeit. A Bizottság állásfoglalása szerint a témákon belüli feladatszinteket a beruházás megvalósításának részletes ütemezéséhez kapcsolódva kell operatív módon meghatórozm.i.

A VII. ötéves tervben szükséges kutatások kereken 100 millió Ft értékű köréből kb. 60 millió Ft összértékű minősíthető közvetlen ül a vízlépcső rend szer miatt szükséges ráfordításnak, 30 millió Ft értékű kapcsolódó kutatás a vízgazdálkodás VII. ötéves tervi K—j-F előirányzata terhére valósul meg. Ez többnyire olyan, területi vízgazdálkodási tevékenységet szolgál, amely a GNV által csak részben meighatározott, de tudományos megalapozottság uik áttekintésére, korszerűsítésére a GNV megvalósítása ad célszerű alkalmat. A fennmaradó ikb. 10 millió Ft értékű kutatás alapvetően más terül eteken hasznosul.

(Huszonhárom érdemi hozzászólás figyelem bevételével az ülés úgy foglalt állást, hogy a program — a Minisztertanács 3238/1985. (Vili. 15.) sz. határozatának megfelelően — a Tudománypolitikai Bizottság elé kerül jóváhagyásira a második negyedév folyamán.

Dr. Nagy László

• HÍREK, ESEMÉNYEK... •

Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások voltak a csehszlovákiai Komarnóban. Az ötnapos tanácskozáson a 'két ország szakemberei áttekintették a csaknem 200 kilométer hosszú közös Dunaszakasz szabályozásával, a gátlókotrásokkal, a hajózás feltételeinek biztosításával kapcsolatos tennivalókat.

Környezetvédelmi és hozamnövelő melioráció a Zala völgyében. Zala megye 18 termelőszövetkezetében kezdődik ebben az évben általános talajvédelem és vízrendezés. A Zala folyó vízgyűjtő területére kiterjedő munka fő célja annak megakadályozása, hogy a domboldalakról tápanyagok mosódjanak a élővizekbe. Több évig tart, s nemcsak a Zala folyó, hanem főként a Balaton vizvéde'lmét szolgálja. A jelentőségét jól érzékelteti az, hogy a Balaton a Zalából kapja vízutánpótlásának a felét.

Magyar — jugoszláv vízügyi tárgyalások

A Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság április 21—25. között Brionin tartotta a XXX. üléssszakát.

Áttekintették a határfolyókon az elmúlt évben végzett munkákat és meghatározták az idei feladatokat. Folytatják a Duna és Dráva szabályozását, valamint az árvízvédelmi töltések erősítését a Dráva és a Mura mellett.

Az új művek építése mellett gondot fordítanak a meglevők karbantartására is.

Megállapították, hogy a Duna és a Tisza vizének minősége nem romlott, a Dráván és a Murán javulás tapasztalható. A közös mérések szerint a paksi atomerőmű üzeme nem okozott változást a Duna vizének minőségében.

A harminc éven át folytatott vízgazdálkodási együttműködés alkalmából a Bizottság köszönetét fejezte ki a közös munkákat végző szervezeteknek és dolgozóknak.

A jegyzőkönyvet magyar részről dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatalelső elnökhelyettese, jugoszláv részről Branko Bergmann, a Horvát Szocialista Köztársaság Vízgazdálkodási Bizottságánek elnökhelyettese írta alá.

Öntözéses gazdálkodás Kirgíziában:

A jövő az automatikáé

Közép-Ázsia forró éghajlatú, kevés csapadékkal rendelkező szovjet köztársaságaihoz hasonlóan Kirgíziában is az öntözés az alapvető feltétele az intenzív mezőgazdasági tevékenységnek. Megfelelő mennyiségű csapadék esetén minden öntözött hektárról az öntözetlenekkel szemben három-négyszeres termés takarítható be.

— Jelenleg a köztársaságban az öntözött földterületek mértéke eléri az egymillió hektárt, azaz a teljes mezőgazdasági művelés alá vont területek megközelítőleg 90 százalékát — mondta Zsanibek Sarsenaliev, az öntözési rendszerek komplex autmatizálásával foglalkozó össz-szövetségi tudományos-kutatóintézet igazgatója. Ennek az egymillió hektárnyi területeknek az öntözésére a kirgiz szakemberek mintegy 30 ezer kilométer hosszúságú kiterjedt öntözőcsatornahálózatot építettek ki. A csatornák ellátását 20 millió köbméter befogadóképességű víztároló rendszer biztosítja, amelyhez 300, automatikus üzemmódban működő vízellátó csomópont is tartozik.

Automatikus és telemechanikai berendezések szabályozzák a víztározók zárógátjainak üzemelését, a megfelelő vízmennyiség leeresztését. Az automatika és a telemechanika eszközeinek széles körű alkalmazása az öntözésben komoly mértékben érinti a már működő öntözőrendszereket is. A jövőben automatikus működésű berendezések segítségével kívánjuk megoldani a köztársaság hegyi folyóinak vízelosztását is.

— Az automatika előtérbe helyezése távolról sem öncélú kezdeményezés, hanem számtalan, a körzet mezőgazdasága előtt álló feladat egyetlen lehetséges megoldási módja — folytatta Sarsenaliev. — Azon túlmenően, hogy ezzel megszűnik a régi Kirgíziában alapvető munkalehetőségként számító öntözők nehéz és alacsonytermelékenységű munkája, olyan nagylétszámú munkaerőt szabadit fel, amelyre igen nagy szükség van, más ágazatokban. Lehetővé teszi továbbá a vízben igen szegény köztársaság víztartalékainak gazdaságosabb felhasználását és minimális ráfordítások mellett a lehető legjobb termelési eredmények elérését. Egyszóval a mesterséges öntözés széles körű gyakorlati bevezetéséről van szó, hogy eközben intenzív technológiai módszereket kívánunk alkalmazni.

Ebben az irányban haladva intézetünk szakemberei és konstruktőrei kifejlesztették az automatizált és gépesített öntözési módszerek diszkrét (impulzus rendszerű) technológiáját. Az új technológia a teljes öntözési szakasz mentén azonos vízellátást biztosít, a vízveszteséget 35—40 százalékkal csökkenti, 2—3- szorosára növeli az öntözési munkálatok termelékenységet és 25 százalékkal a terméshozamot.

Kifejlesztették és ma már sorozatgyártásban van az a teleautomatikus komplexum, amely ellenőrzi a vízelosztást, valamint az automatizált vízellátó csomópontok vezérlését. Ez a rendszer ma ebben a témakörben a legjobb telemechanikai megoldásnak számít. Bemutatásra került többek között a „Automatizácíó— 83" (Szovjetunió) és a „Föld-tápláló” (Csehszlovákia) nemzetközi szakosított kiállításon is. Ez utóbbin „Arany-kalász” díjjal tüntették ki.

— Intézetünk legutóbbi műszaki fejlesztési eredményei közé tartozik a legelők gépesített öntözésének megoldása — folytatta a tudós. — Kirgizia, sok más egyéb mellett, jelentős állattenyésztő köztársaság is. A magashegyi legelőkön többszázezer szarvasmarha tartására van lehetőség. Ugyanakkor az állatállomány további növelése a megfelelő takarmánybázis kialakításától függ. Mivel a takarmánytermelésbe bevonható új földterület gyakorlatilag ma már nincs, ezért mi erre a célra a kevésbé termékeny természetes legelők felhasználását javasoltuk. Az öntözéshez szükséges vizet a fő szezonban alig hasznlát kutak biztosítják. Ezek megfelelő műszaki átalakítását minden gazdaság önerőből megoldhatja, különleges költség ráfordítás nélkül.

— Az öntözés műszaki problémáinak megoldása mellett az intézet kutatói

a hegyi körzet folyóinak vízhozamát is vizsgálják, előrejelzéseket készítenek. Vizsgálat tárgyát képezik a földalatti és felszíni vizek ésszerű felhasználásának módszerest a különféle talajtípusok optimális öntözési rendszere, az öntözés hatásának vizsgláata stb. Ezeknek a kíséreteknek az alapján Határozhatók meg a kirgíziai öntözési rendszer automatizálásának válaszra váró műszaki kérdései. A. E.

26