Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 2. szám
II víz ésszerű felhasználása az ipari folyamatokban Ezt a címet adta az ENSZ keretében működő Európai Gazdasági Bizottság Vízügyi Albizottsága annak az 5 napos szemináriumnak, amelyet 1985. október 21—25. között rendeztek Párizsban. A rendezvény célja volt, hogy a tagországok kormányai kicseréljék véleményüket, tapasztalataikat és összehasonlítsák módszereiket a következő nemzetközi célkitűzések érdekében: — óvni a felszíni és mélységi vízkészletek mennyiségét és minőségét, — védeni a környezetet és az emberek egészségét más közegekben is (levegő, talaj), — a természetből egyszer kivett anyagok legteljesebb felhasználása. A célkitűzéseket igazgatási, jogi, gazdasági és műszaki intézkedésekkel lehet elérni. Az intézkedések országos, regionális vagy üzemi szintűek lehetnek. A szemináriumra a célkitűzések érdekében 49 dolgozatot nyújtottak be 14 országból. Közülük két cikket négy magyar szerző készített. A 49 dolgozatból 10 jogi és igazgatási kérdésekkel, 12 gazdasági természetű problémákkal és a fennmaradó rész műszaki megoldásokkal foglalkozott. A beérkezett dolgozatokat az előzetesen felkért témafelelősök a következő három fő témában foglalták össze: I. téma: Víztakarékos ipari technológiák, II. téma: A vízbe jutó szennyező anyagok csökkentését elősegítő tényezők, III. téma: A technológiai fejlesztéseket ösztönző vagy fékező gazdasági eszközök. A szeminárium a témafelelősök előadásában megvitatta a három anyagot, majd következtetéseket és ajánlásokat fogadott el. Az igazgatási és jogi kérdések három fő téma körül csoportosultak. Az engedélyezés során a technológia és a vízkezelés egységét, az ipari vízhasználat és a regionális vízkészlet-gazdálkodós ésszerű viszonyát kell keresni. Az egyes országok módszerei a technológiai színvonaluk, a vízkészleteik és azok terhelhetősége szerint természetesen egymástól eltérhetnek. Az ellenőrzés szintén lényeges igazgatási elem. A szeminárium kiemelte az önkontroll szerepét, amely nemcsak a felügyeletnek, hanem a vízhasználat lacionalizálásának és az ismeretek fejlesztésének is fontos eszköze. A tiltás és büntetés negatív, alacsony hatékonyságú — de elkerülhetetlen — ösztönzésnek tekinthető. Ezeket az eszközöket nem a károkozás, hanem a szabályok áthágásának a tényéhez kell kötni. A gazdasági jellegű intézkedések vagy késztetnek valamire vagy éppen ellentétes cselekvésre ösztönöznek. Ezek lehetnek pozitív irányúak, szubvenciók, díjcsökkentések stb., vagy negatív irányúak, mint a díjak, adók, büntető tarifák, kártérítések stb. A kártérítés nem büntetés, hanem az okozott kár megtérítése vagy az elhárításhoz szükséges intézkedések finanszírozásának forrása. Fontos, hogy a gazdasági eszközök alkalmazását egyszerű, áttekinthető módon kössék az elérendő célokhoz. A gazdasági tényezők a műszaki megoldások alkalmazását segíthetik, vagy éppen limitálhatják. A műszaki természetű eszközökhöz tartoznak a meglévő technikai eljárások és a vízgazdálkodás szempontjából indokolt innováció. A törekvés egyrészt a frissvíz-felhasználás, másrészt a szennyező anyagok kibocsátásának a csökkentésére, végső soron a teljes megszüntetésére irányul. A cél eléréséhez a módszer a víz többszörös felhasználása, a visszaforgatás, újabban a termelési és üzemi vízgazdálkodási technológiák együttes racionalizálása. A visszaforgatás során korróziót vagy környezetszennyezést okozó feldúsulások következhetnek be. Ezért és általában a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében a leghatékonyabb módszer a szennyezőanyagoknak a keletkezési helyükön, vagyis a technológiai folyamatban való kivonása. Ezzel nemcsak természet- és korrózióvédelmi célokat érnek el, hanem a kivont anyagoknak a termelésbe való visszavezetésével a melléktermékek és a hulladékanyagok újra hasznosítását is lehetővé teszik. A természetes befogadók védelmét Megbeszélést tartottak Budapesten az Országos Vízügyi Hivatal vezetői és a MEDOSZ titkárságának tagjai Kovács Antal államtitkárnak az Országos Vízügyi Hivatal elnökének és dr. Dobi Ferencnek a MEDOSZ főtitkárának vezetésével. A tanácskozáson áttekintették a vízgazdálkodási ágazat VII. ötéves tervi feladatait, a megvalósítás feltételeit és meghatározták a közös tennivalókat. A többi között tárgyaltak a Balaton, a Velencei-tó vízminőségvédelmi kérdéseiről és a térségi meliorációs munkák ágazatközi feladatairól, az egészséges ivóvízellátás, a csatornázás kiemelt fejlesztéseiről és a Bős—Nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról. Az OVH és a MEDOSZ vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a szociálpolitikai, a munkavédelem és az ágazatban folyó szolgáló módszerek a következőkben foglalhatók össze: — a szennyezők kivonása a termelési folyamat során, — a technológiai folyamatokból kilépő vizek hagyományos (I., II., III. fokozatú) tisztítása, — a keletkező iszapokból az ártalmas, de rendszerint még újra hasznosítható anyagokat ki kell vonni és visszavinni a termelésbe, a maradék iszapot a mezőgazdaságban hasznosítani, — a termelési és a tisztítási folyamatokból kilépő, mai műszaki színvonalon gazdaságosan nem hasznosítható károsító hulladékok hermetikusan izolált tárolása. A beküldött anyagok és a szeminárium alatt folytatott viták az alábbi területeket érintették: — élelmiszeripar, ezen belül a konzervipari üzemek, vágóhidak, húsfeldolgozók, olívaolaj-feldolgozók, — fémipar, ezen belül a kohászat és a felületkezelés, — papírgyárak, főképpen a pépgyártás, — szolgáltatások, mint a fáradt olaj begyűjtése és kezelése, továbbá az olaj- és gázvezetékek üzemelése, fenntartása terén követendő üzemi vízgazdálkodási módszerek. Az ötnapos szeminárium 22 következtetést és 29 ajánlást fogadott el, melyeket az EGB titkársága rövidesen megküld a tagországoknak. A témakör részletesebb feltárását a Magyar Hidrológiai Társaság újonnan alakuló Ipari Vízgazdálkodási Szakosztálya az 1986. évi programjában napirendre tűzi. Bognár Győző munkaverseny-mozgalom állami és szakszervezeti feladatairól. Megvitatták a tanácskozáson a vízügyi szervek anyagi érdekeltségének és belső ösztönzésének jelenlegi rendszerét és annak korszerűsítését is. Bencsik Béla kitüntetése Az Elnöki Tanács több évtizedes kiemelkedő munkája elismeréseként nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyaroszágért érdemrendet adományozta Bencsik Bélának az OVH Árvízvédelmi és Vízrendezési Főosztálya vezetőjének. A kitüntetést az Országos Vízügyi Hivatalban Kovács Antal államtitkár az OVH elnöke adta át. Az OVH és a MEDOSZ vezetőinek értekezlete 21
