Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 2. szám

feladatok maradéktalan elvégzését, a társulati mozgalom további, tervszerű fejlődését. A vállalatok központi keresetszabá­lyozása lehetőséget adott a dolgozók anyagi helyzetének javítására, s bizto­sította a népgazdasági átlaghoz való fokozatos felzárkózás feltételeit. A VII. ötéves tervben biztosítani kell az ága­zat gazdálkodó szerveinél, hogy a ke­resetek növekedése érje el a népgaz­dasági növekedés ütemét. Az ágazat jelenlegi létszáma — 80 ezer fő — né­hány százalékos növekedésével lehet számolni. A vízgazdálkodási közszolgáltatások árrendszerében fenntartva a hatósági árakat a VII. ötéves tervben irányelv, hogy a természeti tényezőkből, az ob­jektív reálfolyamatokból adódó költsé­gek az árakban megtérüljenek és lehe­tőséget biztosítsanak a meglevő álló­eszköz-állomány dinamikus szintentartá­­sához. A víz- és csatornadíjakban ér­vényesíteni kell a műszaki és közegész­ségügyi követelményekben bekövetkező változások kihatását (a vizek növekvő tárolási, szállítási, kezelési, vas-, man­gán- és nitráttalanítási igényét, a gáz­mentesítést, a szennyvizek növekvő ará­nyú mechanikai és biológiai tisztítását, a szennyvizek és -iszapok hasznosítását és ártalommentes elhelyezését). A dí­jaknak ösztönözni kell az okszerű és ta­karékos vízhasználatra. Mindezek mel­lett hosszú távon is szükséges fenntar­tani az egyéb vállalati támogatások és dotációk rendszerét. V. A VI. ötéves tervben a vízgazdálko­dásban elért eredmények biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy a VII. ötéves tervben az ágazatra háruló növekvő fel­adatok megvalósíthatók legyenek. Eh­hez fegyelmezett és jól szervezett mun­kára van szükség a továbbiakban is. Az ágazat tevékenységének szorosan kapcsolódnia kell a népgazdaság és a társadalom gazdaságpolitikai célkitűzé­seinek valóra váltásához. Ez szigorú gazdálkodási követelményeket jelent a vízgazdálkodás egésze számára. Az ágazat rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges szellemi és anyagi feltételek­kel. A vállalatoknak, költségvetési szervek­nek és a társulatoknak ezeket a fel­adatokat, feltételeket és lehetőségeket figyelembe véve — a fő gazdaságpoli­tikai célokkal összhangban — szüksé­ges elkészíteniük az 1986—1990. évi időszakra szóló középtávú terveiket. Dr. Szirota István II uízgazdalkodas helyzete a MEDOSZ Központi Vezetősége február 27-i ülésének napirendjén A MEDOSZ Központi Vezetőségének február 27-i ülésén első napirendi pont­ként szerepelt a vízgazdálkodás VI. öt­éves tervének teljesítéséről és a VII. öt­éves terv főbb célkitűzéseiről szóló szó­beli tájékoztató, amelyet dr. Dobi Fe­renc főtitkár megnyitója után Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke terjesztett elő. Az OVH elnöke bevezetőjében utalt az SZKP XXVII. Kongresszusára, hangsú­lyozva, hogy ha a kongresszuson elfo­gadott program a megvalósulás útjára lép, akkor minden bizonnyal kedvezőbb feltételek jönnek létre a szocialista kö­zösség egészének gazdasági, társadal­mi programjának teljesítéséhez. A na­pirendi pont tárgyalására áttérve az OVH elnöke hangsúlyozta, hogy a víz­­gazdálkodás az ágazat VI. ötéves ter­vét a népgazdaság előirányzatainak megfelelően sikeresen teljesítette. Egy­millió állampolgár jutott 5 év alatt ve­zetékes vízhez. A kormányprogramnak megfelelően fokozódott a vízminőség vé­delmére tett erőfeszítés a népgazdaság szinte valamennyi ágában. Ezen belül fontos helyet kapott a Balaton vízgaz­dálkodás-fejlesztési programja, a Ve­lencei-tavi program, a szennyvíztisztítók építése. Az elért eredmények ellenére ebben az ötéves tervben még nem volt lehetőség felszámolni azt a belső arány­talanságot, amely a vízellátás és a használt vizek tisztítása között fennáll. A lakosságnak 46%-a még ilyen körül­mények között is már csatornázott terü­leten él. Nagy erőfeszítéseket tettünk — foly­tatta az OVH elnöke — a víztakaré­kossági megoldásokra. Ennek következ­tében mérséklődött az ipari-víz fogyasz­tásának növekedése és növekedett a használtvizek újrahasznosításának az aránya. A vízkárelhárítás területén foly­tatódott az árvízvédelmi főművek épí­tése, a folyószabályozási munkák, ame­lyek növelték az árvizek elleni bizton­ságot és javították a nagyvizek és a jég levezetésének feltételeit. Folytatódott a belvízrendszerek felújítása és bővítése, elsősorban ahhoz a nagyarányú melio­rációs programhoz kapcsolódva, mely­nek eredménye 700 ezer hektárt kitevő terület meliorálása. А VI. ötéves tervet az jellemezte, hogy a tervezési, szabályozási, döntési és szervezeti rendszer biztosította a ki­tűzött célok megvalósításához szüksé­ges eszközöket és feltételeket. A gaz­dálkodás takarékosabb volt mind anyagban és energiában, mind pedig munkaerőben. Bíztató eredmények mu­tatkoztak a gazdálkodási fegyelem, va­lamint a munkafegyelem javulása terén is. Az emberi tényezők szerepe igen je­lentős volt az elért munkateljesítmé­nyekben, a szocialista munkaverseny­ben, az újító és találmányi mozgalom­ban egyaránt. Mindez lehetővé tette a kitűzött bér- és szociálpolitikai célok kismértékű túlteljesítését is. A vízgazdál­kodási ágazatban a keresetek a nép­­gazdasági átlagnál kissé jobban nőt­tek. A szociálpolitikai előirányzatokat a vízügyi ágazatnak a MEDOSZ hatáskö­rébe tartozó része 3,8 milliárd Ft helyett 4,5 milliárd Ft-ra teljesítette. Kisebb túlteljesítés volt a munkavédelmi elő­irányzatokban is. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke áttérve a vízgazdálkodás VII. ötéves tervét érintő kérdésekre, hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodási politika fő cél­jai ebben a tervciklusban változatlanok, minden fontos területen folytatódik a kialakított programok végrehajtása. így többek között a közműves vízellátás a tervciklus végére eléri a 90%-ot. To­vább folytatódik a vízminőség fokozott védelmének munkája. Ezen belül ki­emelkedő a szennyvíztisztítási program. Az elgondolások szerint ebben az ötéves tervben az ivóvíztermelő kapacitás növe­kedése egyenlő lesz a szennyvíztisztító kapacitás növekedésével, azaz mintegy 500 ezer köbméter. Folytatódik a Balaton vízgazdálkodás­fejlesztési program végrehajtása, ezen belül többek között a Kis-Balaton víz­gyűjtő rendszerének II. ütemével kap­csolatos munkálatok, a Zala vízgyűjtő­jének meliorációs programja stb. A terv­ben szerepel a Velencei-tó vízminőségé­nek további javítása, 150 km árvízvédel­mi fővonal építése, valamint 900 ezer ha meliorációs programhoz kapcsolódó főművi és társulati művi rekonstrukció, illetve új létesítmények építése. А VII. ötéves terv ideje alatt teljes ütemben beindul a Duna komplex hasz­nosítására szolgáló Bős—Nagymarosi vízlépcső építése, az államközi szerző­désnek megfelelő ütemben. А VII. ötéves terv teljesítésének leg­főbb biztosítéka — hangsúlyozta az OVH elnöke —, ha fel tudjuk lendíteni a kezdeményezőkészséget. Szükség van az öntevékenység további erősödésére, a munkaversenymozgalom megújításá­ra, az újító mozgalomra. Ilyen munká­val megteremthető az ágazaton belül a népgazdasági átlagnak megfelelő bér­­fejlesztés lehetősége, a legfontosabb szociálpolitikai célok fedezete is. A napirend fölötti vitában elsőként dr. Bereczky András, a MEDOSZ Köz­ponti Vezetőségének titkára szólalt fel és elismeréssel nyilatkozott a vízügyi dolgozók munkájáról, helytállásáról, amellyel hozzájárultak az ágazati célok sikeres végrehajtásához. A Központi Ve­zetőség titkára arra is rámutatott, hogy a termelési feladatok teljesítésével összhangban valamennyi vízügyi szerv nagy figyelmet fordított a dolgozók ke­resetének tervszerű alakulására és kor­szerűsítették belső érdekeltségi rend­szerüket is. Az elkövetkező évek feladatait érint­ve Bereczky elvtárs hangsúlyozta, hogy ezek sikeres végrehajtása érdekében nagy figyelmet kell fordítani a szocialis­ta munkaverseny és brigádmozgalom erősítésére, az újítómozgalom további fejlesztésére. 5

Next

/
Thumbnails
Contents