Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 5. szám

Lehalászás

6. a víztározó kezelőjének a kémiai és a bakterológiai vízminták vételére vonatkozó követelményeket is ismerni kell.

Ivóvíztározókban a fürdés, csónakázás és motoros jármű használata tilos.

Az általános előírások (lásd Rend. 10. pontban a—i-ig!) figyelembevételével a horgászat is engedélyezhető, de a tározók területére vonatkozó előírásokat a vízügyi hatóság — a közegészségügyi és a halászati szakhatóságok előírásainak figyelembevételével —állapítja meg.

A tározók üzemeltetése: a teendőket pontokba foglalva üzemviteli szabályzatot kell készíteni. Az üzemelési utasítást, illetve szabályzatot két fő fejezetre bontva célszerű összeállítani:

1. a tározó rendeltetése, általános és részletes ismertetés,

2. a tározó üzemeltetése: üzemi teendők, észlelések felsorolása, az üzemmenet leírása, vizsgálatok és karbantartási munkák ismertetése.

A szabályzathoz mellékelni kell egyszerűsített tervdokumentációt, a víztározások és a vízfelhasználások grafikonjával és működési vázlattal. Ezenfelül a vízjogi és egyéb engedélyek másolata is szükséges. Ide kell csatolni a Halászati Uzemtervet is, amelyben a halászati irányelveket is fel kell tüntetni. Az üzemelési költségeket a hasznosulás arányában az érdekeltek viselik. Főműjellegű víztározóknál ezeket az üzemeltető vízügyi szerv részére kell megtéríteni.

Gazdaságosság. Mérlegelés során a többcélú hasznosításból származó öszszes jövedelmet össze kell vetni a beruházási, üzemeltetési és a termelési költségekkel. A mezőgazdasági célokat szolgáló tározók beruházási hatékonyságának jellemzésére az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben két egyszerűsített mutatót alkalmaztunk:

1. jövedelmezőségi mutató:

• = I—1к

В

2. fajlagos beruházási költség:

V

ahol T = a beruházás évi összes bruttó hozama,

К = költségek (évente) munkabér nélkül,

B = a népgazdasági összes beruházás,

V = a tározó hasznos térfogata.

Ehhez járul még a vízinövényzet irtásából eredő fenntartási megtakarítás és a vízen nevelt szárnyasok exportképes tollazata. Korábbi vizsgálatok szerint: népgazdasági szinten és országosan ezeknek a többcélú víztározóknak a megtérülése legfeljebb 8—10 esztendő.

Dr, Fóris Gyula

Ekofilm fesztivál Ostravában

Csehszlovákiában, Ostravában május 19—23. között, sorrendben tizenharmadik alkalommal került megrendezésre a környezetvédelmi filmek és televíziós műsorok nemzetközi fesztiválja, az Ekofilm '86. A város negyedik kerületének, Porubának kultúrotthonában 25 ország 97 filmjét és 41 videoműsorát vetítették egyszerre két teremben. Hazánkból a MAFILM és több tárcastúdió kilenc filmet küldött a fesztiválra. Hagyományosan ott volt a résztvevők között a Vízügyi Filmstúdió, amely ezúttal a gyulai várfürdőről készült 16 perces filmjét, a közelmúltban elhunyt Herczenik Miklós rendező utolsó alkotását hozta el a fesztiválra. Az ostravai fesztiválon egyébként szép magyar siker született, mert Zöldi István egyperces filmje, A zaj fődíjat nyert a nevelő- és oktatófilmek kategóriájában. (Érdekesség, hogy a MAFILM által készített film volt a legrövidebb és utolsónak nevezték.) Az idén megrendezett fesztivál mottója: „Egészség- és környezetvédelem" volt. A fesztivál nagydíját egyébként egy angol videofilm nyerte, míg a fődijat egy csehszlovák film kapta. A magyar szakemberek találkoztak Libuse Novotna asszonnyal, a rendezvény igazgatónőjével, aki kikérte véleményüket. A következő években A természeti források és a holnap reményei, ökológus gazdaság és gazdaságos ökológia, valamint Civilizáció és bioszféra címmel rendezik az ostravai fesztiválokat.

Teleltető tó, részlet, Begécsen. Épült 1965-ben