Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 4. szám
— az üzemelés során megfigyelendő környezeti élemek adatainak gyűjtése (null-állapot rögzítés), — az új, kedvezőbb feltételek kihasználásának lehetősége. A fenti célokhoz illeszkednek I. Az építéssel kapcsolatos kutatások II. Az üzemeléssel kapcsolatos kutatások III. A társadalmi-gazdasági reagálások IV. Az üzembelépés utáni kutatások. A program főbb kutatóhelyekre és irányító szervekre bontva témaszinten fogalmazza meg a feladatokat, azok ütemezését és becsült költségeit. A Bizottság állásfoglalása szerint a témákon belüli feladatszinteket a beruházás megvalósításának részletes ütemezéséhez kapcsolódva kell operatív módon megható rozni. A VII. ötéves tervben szükséges kuta^ tások kereken 100 millió Ft értékű köréből kb. 60 millió Ft összértékű minősíthető közvetlenül a vízlépcsőrendszer miatt szükséges ráfordításnak, 30 millió Ft értékű- kapcsolódó kutatás a vízgazdálkodás VII. ötéves tervi K+F előirányzata terhére valósul meg. Ez többnyire olyan területi vízgazdálkodási tevékenységet szolgál, amely a GNV által csak részben meghatározott, de tudományos megalapozottságuk áttekintésére, korszerűsítésére a GNV megvalósítása ad célszerű alkalmat. A fennmaradó kb. 10 millió Ft értékű kutatás alapvetően más területeken hasznosul. Huszonhárom érdemi hozzászólás figyelembevételével az ülés úgy foglalt állást, hogy a program — a Minisztertanács 3238/1985. (Vili. 15.) sz. határozatának megfelelően — a Tudománypolitikai Bizottság elé kerül jóváhagyásra a második negyedév folyamán. Dr. Nagy László Alapkő Dubraván A Dráva jugoszláv szakaszán, a Mura torkolata felett 1986. április 3-án helyezték el a Dubravai Vízerőmű alapkövét. Az ünepélyes keretek között rendezett aktuson dr. Breinich Miklós vezetésével kis létszámú magyar küldöttség is részt vett. A Dráva jugoszláv szakaszán ez lesz a 11. vízlépcső, amely két db 40,3 MW teljesítményű, vízszintes Kaplan turbina segítségével hasznosítja a folyó esését évi 400 millió kWh energia termelésével. Az üzemvízcsatornás erőmű — a felsőbb Dráva-szakaszon működőkhöz hasonlóan — elsősorban csúcsenergiát szolgáltat már 1988—89-ben. A húsz vállalat összefogásával épülő vízlépcső felvonulási létesítményei elkészültek. A kereken 2 km hosszúságú alvízcsatorna jelentős részét is kikotorták már. A horvát parlament elnöke, dr. Józef Zmaic által elhelyezett alapkő az erőtelep építésének kezdését jelezte. Az ünepséget követően a vendéglátók bemutatták az 1982. őszén üzembe helyezett Cakoveci Vízlépcsőt, amely méreteiben hasonló a kb. 20 km-rel lejjebb épülő Dubravai Vízlépcsőhöz. A Cakoveci Vízlépcső szintén üzemvízcsatornás elrendezésű, kettő db vízszintes tengelyű Kaplan turbinája 80,6 MW teljesítményű, évente 355 millió kWh energiát termel. Az erőmű alvízcsatornája 6,5 km, a felvízcsatornához 9 km hosszú, 12 km2 vízfelületű tározó kapcsolódik. Az 500 m3/s víznyelésre kiépített vízerőmű 6—8 perc alatt indítható. A Dráva régi medrébe 10 m3/s élővizet engednek le, amelyet a duzzasztóban épített külön turbinával energetikailag is hasznosítanak. Az üzem igazgatójának beszámolójával megállapítható, hogy az igen rendtábilis üzem 5,5 dínár/kWh önköltség A magyar és jugoszláv delegáció vezetői gél dolgozik, ennek fele az amortizációs hányad. A Cakoveci Vízlépcső rendezett körülmények között dolgozik. Hasonló eredményeket várnak a most épülő Dubravai Vízlépcsőtől. A felülről lefelé haladó folyóhasznosítási tevékenység következő lépcsője a magyar—jugoszláv közös beruházásban tervezett Djurdjevaci Vízlépcső lesz. Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások színhelye volt június 10—11. között Budapest. Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke és Vladimir Margetin szlovák erdő és vízgazdálkodási miniszter áttekintette a határvfzi együttműködés aktuális kérdéseit, tárgyalt a két ország közötti vízügyi, műszaki-tudományos együttműködés fejlesztéséről és a bős—nagymarosi vízlépcső építési munkáinak előrehaladásáról .A szlovák vízügyi vezető ellátogatott Szentendrére, ahol megtekintette a Vízgazdálkodási Intézet számítóközpontját. VIZIT Szegeden Első ízben 1983-ban Szolnokon rendezték meg a vízgazdálkodásban dolgozó fiatalok országos találkozóját. A második VIZIT-re a napfény városában, Szegeden került sor június 6—8. között. Az eseményen megjelent Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal vezetője is. A rendezvény színhelye a KISZ Csongrád megyei Bizottságának politikai képzési központja volt, s a fiatalok a három nap során különböző szakmai és politikai fórumokon cserélték ki véleményüket, sportversenyeken és kulturális találkozókon kerültek közelebb egymáshoz. A VIZIT-en értékelték és adták át az Alkotó Ifjúság pályadíjait is. A fiatalok találkozójára legközelebbi számunkban részletesen visszatérünk. 11
