Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 3. szám
1984-es eredmények 1985-ös tervek <Ъь!Ъ A főmííves mezőgazdasági vízszolgáltatás Az 1982 ősze óta tartó csapadékszegény Időjárás következtében 1983, 1984-ben aszályhelyzet alakult ki Békés, Csongrád, Szolnok megyék területén, valamint Bács, Hajdú, Heves, Pest megyék területének egy részén. Ennek okait alapvetően az 1982/84-es év csapadékviszonyaiban kereshetjük. Az 1984. évi helyzetet negatívan érintette továbbá, hogy elmúlt két évben gyakorlati lag belvizes területek kialakulásáról nem beszélhetünk, így a talajok nedvességkészletét a csapadékon kívül más tényező nem növelte. A vízszolgáltató szervezetek felkészülésére a csapadékviszonyokon túlmenően hatott az öntözésre berendezett területek jelentős mértékű csökkenése is, mivel a költségtakarékos üzemelés megvalósítása — (energia, munkaerő, szállítás, fenntartás stb.) a főművek optimálistól eltérő mezőgazdasági üzemi hasznosítása a feltételek egyedi vizsgálatát igényelte. A vízügyi szervek a 203 ezer ha főműves vízellátású öntözött területre — a mezőgazdaságii üzemek igényei alapján — 298 millió m3 vízfelhasználást terveztek. A mezőgazdasági üzemek által jelzett igények alapján összeállított éves terv végrehajtásához szükséges emberi, gépi, anyagi jellegű stb. feltételek biztosítása 1984. február hó végéig befejeződött. A talajok vízállapotát figyelembe véve az OVH, az öntözési idény kezdetét III. 1-re előrehozta, ami az igény mellett a lehetőség oldaláról is módot adott az öntözések korábbi megkezdésére, az üzemi kapacitások — hoszszabb időszakra terjedő — hatékony hasznosítására. 1984. március hó folyamán a Gazdasági Bizottság az öntözhető területek bővítésére és az öntözési kapacitások minél jobb hasznosítására kedvezményeket biztosított a mezőgazdasági üzemeknek (alap-változó vízdíjmentesség, gépberuházáshoz állami támogatás -j- hitel, egyedi elbírálás alapján munkadíj alóli mentesség). A mezőgazdasági üzemek jobb és időben történt felkészülése, a kialakult időjárási helyzet és a kormányzati intézkedések hatására a főműveken kitermelt és a mezőgazdasági üzemek által ténylegesen öntözési célokra átvett víz mennyisége március hó elejétől dinamikusan növekedett. Április hó végéig megközelitőleg 100°/l)-kal több öntözővizet vettek igénybe a mezőgazdasági üzemek, mint 1983-ban és tízszeresét, mint 1979-ben. A vízfelhasználás dinamizmusa az egész tenyészidőszakra jellemző volt. 1984-ben a főművekből 1,76 milliárd m3 víz került kitermelésre, melyből 471,6 millió m3-t a mezőgazdasági üzemek öntözési célokra vették át. Mindkét adat az utóbbi 5 év legmagasabb teljesítményét mutatja. Az adatok alapján egyértelmű, hogy a mezőgazdasági üzemek időben és folyamatosan — a területi kapacitáshoz igazodóan — hasznosították a rendelkezésre álló lehetőtségeiket. Ezt bizonyítja az is, hogy 1984-ben a mezőgazdasági üzemék által öntözési célokra felhasznált vízmennyiség 95%-a az 1979. évi értéknek, amikor a főműves vízellátásra berendezett terület mintegy 77 ezer ha-al (27%) nagyobb volt. Ugyanakkor az üzemeltetett halastavaik területe kismértékű növekedése mellett a felhasznált vízmennyiség 20 millió m3-el (6%) csökkent. Ez a csökkenés a megelőző években kialakult „extra fogyasztások" mérséklésének tudatos eredménye. 1984-ben — az öntözésre berendezett területek csökkenése ellenére a főműveken kitermelt összes vízmennyiségből az öntözés és a halászati célokra felhasznált vízmennyiség (809 millió m3) aránya 46%, ami az egyéb célokra átadott vízmennyiséggel együtt 81,9%-os értéket mutat. 1984-ben erőteljesen növekedett a főműves vízellátásra kiépített öntözési kapacitások kihasználása (82,2%), ami az elmúlt 10 évben csak 1974 és 1976- ban volt magasabb (90, ill. 95%). Az 1. ábra. Csapadék a sokévi átlag %-ában kifejezve (1984. X.—1985. li.)
