Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 1. szám

Dr. OROSZLÁNY ISTVÁN (1914 — 1984) Dr. Oroszlány István okleveles mérnök, nyugalmazott egyetemi tanár eltávozott körünkből. A hír mélyen megrendítette mindazokat, akik ismerték, tisztelték, szerették, az egész vízügyi és mező­­gazdasági társadalmat. 1914. július 14-én született Marosvá­sárhelyen. 1938-ban a Budapesti Mű­szaki Egyetemen szerzett okleveles mér­nöki diplomát. Először az Országos Ön­tözésügyi Hivatalban dolgozott, öntöző­telepeket szervezett, épített, de már fia­tal mérnök korában is figyelemmel for­dult a fejlesztés, a kutatás felé. Egyik első publikációja a szennyvíz mezőgaz­dasági hasznosításával foglalkozott, olyan kérdésekkel, melyeknek megoldá­sa napjaink egyik főproblémája. A felszabadulás után különböző ve­zető beosztásokban irányította a hábo­rú okozta károk helyreállítását. Később több tudományos, illetve ku­tatásszervezési feladatot kapott. Kutatóintézeti évei alatt számos ku­tatási témát indított el, országos, sőt a határokon is átlépő szakmai hírnevet szerzett. A mezőgazdasági vízgazdálko­dás vezető egyéniségévé vált. .Példát te­remtett arra, hogyan kell felülemel­kedni az egyoldalú szakmai szemléleten, az ágazati érdekeken. Tudományos munkássága ezekben az években az öntözés nagyüzemi formái­nak kidolgozására összpontosult. Nevé­hez fűződik az ideiglenes csatornázás nagyüzemi öntözési eljárás kidolgozása, a barázdás és sávos öntözés elméleti és gyakorlati alapjainak hazai fejlesztése és elterjesztése. Maradandót alkotott az esőztető öntözés hazai vizsgálatában, a módszer fejlesztésében, az öntözés mű­szaki hatásfokának elméleti kidolgozá­sában és több más, az öntözés hazai tudományában művelt kérdésben. 1958-ben meghívták az Agrártudomá­nyi Egyetemre, a Földméréstani- és Kul­­túrtechnikai Tanszék vezetőjének. A tan­szék tudományos műhellyé vált, s oktató munkája is a kor színvonalára emel­kedett. Oroszlány István a mezőgazda­­sági mérnökképzés korszerűsítése kere­tében kidolgozta a mezőgazdasági víz­­gazdálkodás tananyagát, a mezőgazda­­sági nagyüzemek új igényeinek megfe­lelő modern szemlélettel. „Vízgazdálko­dás a mezőgazdaságban” című tan­könyve szakmai körökben általános el­ismerést keltett. A tanszéken kutató- és szakmai mun­kája kiszélesedett. A kor igényeit felis­merve dolgozott a komplex mezőgazda­­sági vízgazdálkodási szemlélet kialakí­tásán, a vízháztartás-szabályozás elvé­nek elfogadtatásáért. A mezőgazdasági tudományok dokto­raként rendkívüli aktivitással dolgozott a Tudományos Minősítő Bizottságtól ka­pott feladatokon, az MTA bizottságai­ban. Állandó szakértője volt az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak a távlati koncepciók kidolgozásában, de ott volt szinte valamennyi probléma megoldására irányuló törekvéseknél, mind az OVH, mind a MÉM szakértője­ként az érintkező szakterületeken. Egyik utolsó munkája volt a VGI-ben a víz­gazdálkodási keretterv korszerűsítésében való közreműködés volt. 1974-ben nyugállományba vonulásá­val sem szűnt meg aktív munkása lenni a magyar vízgazdálkodásnak. Mind a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszé­ken, mind a Vízgazdálkodási Intézetben az országos szakmai fórumokon számí­tottak tapasztalatára, rendkívüli mun­kabírására, nemzetközi áttekintő képes­ségére. Szinte élete utolsó pillanatáig dolgozott, a tőle megszokott önzetlen­séggel adta tanácsait, mindig a nem­zetben, á nemzet javára gondolkodva. 1955-ben lépett be a Magyar Hidroló­giai Társaságba, s ettől kezdve min­dent megtett, hogy előre vigye a társa­sági munkát. 1971-től haláláig tagja volt a Vízrendezési, Arvízmentesítési és öntözési Szakosztály, később a Mező­­gazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály vezetőségének, hosszú időn át a Hidro­lógiai Közlöny Szerkesztő Bizottságának. Oroszlány professzor munkásságát, több állami kitüntetés fémjelezte. A Magyar Hidrológiai Társaság a Bog­­dánfy Emlékéremmell (1958), a Vásár­helyi Pál Díjjal (1974) és végül Tiszteleti tagsággal (1981) ismerte el tevékeny­ségét. Lehet, hogy már jövőre az ivóvízért nagyon sokat fizet! Ipari víz előállítására alkalmas berendezéseink: CIRC03ET vízszűrők 15—100 m3/h Meszes vízlágyítók 5—50 m3/h MINDEZT FŐVÁLLALKOZÁSBAN IS! KIPSZER Kalorikus Gyáregység BUDAPEST, X., Jászberényi út 24—3é. Telefon: 570-7Í7 Telex: 225328 27

Next

/
Thumbnails
Contents