Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 8. szám
Folyékony háztartási hulladékok (hígfekál) elhelyezése és kezelése a DmRVV szennyvíztisztító telepein A DmRVV közműszolgáltatási működési területe nagyrészben a Dunakanyar üdülőövezetbe esik. A Duna bal partján Vác—Nagymaros—Szob vonalon, a Duna jobb partján Szentendre—Visegrád—Pilismarót vonalon, ill. ezen említett vonaltól K-re és Ny-ra távolodva a bal parton a Gödöllői síkság és Nógrád megye irányában, a jobb parton a Pilis hegység csúcsai irányában egészen Budapestig, ill. Komárom megyéig terebélyesedik ki. A Dunának a fenti területeket érintő szakasza a vízminőség- és környezetvédelmi besorolás szerint a 11/2. osztályba esik, amely különösen szigorú feltételeket szab meg a környezetet szenynyező anyagok kibocsátása szempontjából Az említett területek ivóvíz ellátása 80—90%-ban megoldott, a nagyobb városokban és a kiemelt üdülőhelyeken, mint Vác, Gödöllő, Szentendre, Visegrád, Leányfalu stb. a vezetékes ivóvíz ellátás teljesnek mondható. Az ellátási terület csaknem minden községében van vezetékes víz, amely legalább közkifolyós vízvételt biztosít, és különösen a forgalmas kirándulóhelyek, üdülőövezetek közkutas vízellátása is megoldott. A regionális vízhálózat kiépítésével nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi igények további fokozottabb kielégítése is megvalósul. Nem ilyen jó a helyzet a szennyvízelvezetés terén. A közműolló sajnos ebben a térségben sem sokkal zártabb, mint az országos átlag. A már említett nagy településeken kívül csak néhány község egy-két főbb utcájában van szennyvízcsatorna (P.szentkereszt, P.szentiván, Pomáz), sőt a szennyvíztisztító teleppel rendelkező városokban, községekben is gyakori a szennyvíz űrgödrös gyűjtése. A megnövekedett vízminőség-védelmi követelmények, a kedvezőtlen és kedvezőtlenné váló talajviszonyok, valamint az életmód változás (háztartás gépesítése) miatt a hagyományos megoldások már nem felelnek meg (sőt már 5—10 éve sem feleltek meg) a mai igényeknek. Emiatt egyre gyakoribbá vált a csatornázatlan területeken a gyűjtőaknák szippantó kocsival történő ürítése. A megnövekedett szennyvízmennyiség és ismét csak a környezetvédelem miatt a szippantott szennyvizek korábbi elhelyezési módja sem felelt meg. A mezőgazdaság sem tudja ilyen mennyiségben, folyamatosan fogadni a szippantott szennyvizet. Felmerült tehát az igény a szippantett szennyvíz új, korszerűbb elhelyezése iránt. A megoldás: a szippantott szennyvizet be kell szállítani a szenny-8