Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 8. szám
Dunaújvárosi papírgyár, szennyvíztisztító telep A VII. ötéves tervi elképzeléseik között szerepel a vízmennyiségmérők felszerelése, a vízmű és a vízhálózat folyamatos felújítása. A Szentendrei Papírgyár vízgazdálkodásáról Balázs András főmérnök beszélt, majd a legrégebbi és legkisebb kapacitású Diósgyőri Papírgyár egyedi vonásairól szólt a gyár főmérnöke, Görög Endre. Dr. Károlyi Csaba a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke a területükön levő 5 papírgyár vízgazdálkodásáról szólt. A gyárak mindegyikének van saját felszíni vagy felszín alatti vízkivétele. A gyártástechnológiából adódóan az átlagosnál nagyobb mértékű a vízvisszaforgatás, a frissvíz-kihasználási tényező 8— 12 között van a gyárakban. A korszerű vízgazdálkodás alapjai minden gyárban adottak, azok továbbfejlesztése a tervszerű gazdálkodás megvalósításával lehetséges. összességében a papírgyárak mindegyikében fontos szerepet játszik a vízgazdálkodás, örvendetes, hogy a gyárakban közép- és felsőfokú képzettségű hidrotechnológus szakember foglalkozik a vízgazdálkodással, és a kölcsönös bizalom jele az önkontrollrendszerek bevezetése volt. Nagy István, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettes főmérnöke két szempontból vizsgálta a Szolnoki Papírgyár vízgazdálkodását. Elmondta, hogy a gyár vízgazdálkodás-fejlesztési törekvései légióként a szennyvízzel távozó értékes rostanyag visszanyerésére irányultak. A megtett intézkedések és az elért eredmények a papírgyár vezetőinek és a vízgazdálkodással foglalkozó szakembereknek a magasfokú szaktudását bizonyítják. A gyár eleget tett az OVH rendelkezésének, amelyben előírta a felsőfokú üzemi hidrotechnológus alkalmazását. Jakus György, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke a Lábatlant Papírgyárat, mint a terület egyik legnagyobb ipari vízfelhasználóját mutatta be. A szennyvízkibocsátás alakulásának reális megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy a gyár termelése 260%-kal nőtt, ennek ellenére ma csak kismérvű a szennyező anyag kibocsátása. A korábbiakhoz képest kb. 60%kal csökkent a Duna terhelése. Befejezésül utalt a Bős(Gabcikovo)— Nagymaros Vízlépcsőrendszer és a papírgyár vízgazdálkodási kapcsolatára. Elkészült 1985-ben az új, Papírgyárral is egyeztetett egyezményes terv, amely tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a nagymarosi duzzasztás megkezdéséig — 1993-ig — az üzem védelmében el kell végezni. Dr. Hajós Béla a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke a területükön levő két papírgyár vízgazdálkodását értékelte. Megállapította, hogy mind a Fűzfői, mind a Dunaújvárosi Papírgyár jól gazdálkodik a vízzel, s hogy a dunaújvárosi cellulózgyártás frissvíz-igényét — nemzetközi összehasonlításban is — alacsony értékre sikerült leszorítani. Felhívta a figyelmet a papíripari szennyvizek mutagén és karcenogén szennyezéseire. Javasolta a kutatómunka beindítását ezeknek az anyagoknak a kimutatására. Különösen Fűzfő térségében lenne szükség ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Hartai Ferenc politikai főmunkatárs szólt a környezetvédelem és az ipar feladatairól. Dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese a következőkben foglalta össze a tanácskozást: Amikor 1984-ben az Ipari Minisztériummal közösen elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk az egyes iparágak vízgazdálkodását, illetve bemutatjuk azt az ipari és a vízgazdálkodási szakembereknek, az a cél vezetett bennünket, hogy fórumot adjunk a közös gondok, az elért redmények megbeszélésére. Az 1984 őszén tartott országos bőripari ankét az együttes gondolkodás sikeres erőpróbája volt; nagy örömömre szolgál, hogy ezt a könnyűipar másik szakágazata, a papíripar követte. A tanácskozás időszerűségét bizonyítja az is, hogy ebben az iparágazatban mintegy 50 millió m3/év frissvizet fogyasztanak, amely közel 50%-át képezi a könnyűiparénak. A papíripar szennyvízkibocsátása pedig 80 t/d körüli KOI-val terheli befogadóinkat. Az előadások bizonyították, hogy a papíripar az elmúlt 10 évben jelentősen előrelépett a vízgazdálkodás terén. így e fórum is tanúsította, hogy sokkal kevesesbb ma már a megoldatlan kérdések száma, mint sok más iparágazatban. Általánosan elmondhatjuk, hogy a papírgyárak ipari vízgazdálkodási szakemberei — vízügyi közreműködéssel — eleget tettek a vízügyi ágazat főbb elvárásainak, így nincsenek alapvető rendezetlen kérdések. Azonban az elhangzottak arról is meggyőzhettek minket, hogy van még közös tennivalónk. Ezekről néhány gondolat: — A vízgazdálkodás egyik alapvető feladata a vízmennyiségek mérése. Minden gyárban szükséges lenne a vízmennyiség-mérők felszerelése, olyan mérési helyek kialakitása, hogy egyegy termékcsoport vízfogyasztása is megállapítható legyen. — Alapvetően fontos az optimális üzemszervezet létrehozása és működtetése az ipari vízgazdálkodási feladatok elvégzésére. — Az ipari vízgazdálkodással foglalkozó egység a termelési irányításhoz kell, hogy tartozzon, mivel az üzemi vízgazdálkodás a gyártástechnológia szerves része. — A fokozottabb frissvíz-felhasználás csökkentése érdekében a gazdasági optimum figyelembevételével kell növelni a víz visszaforgatását. Rostvisszanyerő berendezésekkel célszerű elérni, hogy a tisztított vízzel a frissvíz-használat kiváltható legyen. — A szakágazat szennyvízgondjait technológián belüli módositással, cirkulációs körök kialakításával és vegyszeres kezelések alkalmazásával kell megoldani. Úgy gondolom, mindannyiunkban olyan kép alakult ki, hogy az ipari és a vízgazdálkodási érdekek nem összeegyeztethetetlenek, sőt mindkét fél alapvetően támaszkodni kíván egymás munkájára. Ennek jó alapot adott ,,A magyar papíripar vízgazdálkodása és környezetvédelme" című ankét. Köszönet illeti a Dunaújvárosi Papírgyár, illetve a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársait a gondos szervező munkáért, a szívélyes vendéglátásért. Végezetül ezen a fórumon kívánom bejelenteni, hogy ágazati kezdeményezésre a Magyar Hidrológiai Társaság Ipari Vízgazdálkodási Szakosztályt szervezett. Jelen rendezvény ennek az új szakosztálynak első hivatalos összejövetele volt. dr. Taxner Ernőné 5
