Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 8. szám

Dunaújvárosi papírgyár, szennyvíztisztító telep A VII. ötéves tervi elképzeléseik kö­zött szerepel a vízmennyiségmérők fel­szerelése, a vízmű és a vízhálózat folya­matos felújítása. A Szentendrei Papírgyár vízgazdálko­dásáról Balázs András főmérnök be­szélt, majd a legrégebbi és legkisebb kapacitású Diósgyőri Papírgyár egyedi vonásairól szólt a gyár főmérnöke, Görög Endre. Dr. Károlyi Csaba a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke a területükön levő 5 papír­gyár vízgazdálkodásáról szólt. A gyá­rak mindegyikének van saját felszíni vagy felszín alatti vízkivétele. A gyár­tástechnológiából adódóan az átlagos­nál nagyobb mértékű a vízvisszaforga­tás, a frissvíz-kihasználási tényező 8— 12 között van a gyárakban. A korszerű vízgazdálkodás alapjai minden gyárban adottak, azok továbbfejlesztése a terv­szerű gazdálkodás megvalósításával le­hetséges. összességében a papírgyárak min­degyikében fontos szerepet játszik a vízgazdálkodás, örvendetes, hogy a gyárakban közép- és felsőfokú képzett­ségű hidrotechnológus szakember fog­lalkozik a vízgazdálkodással, és a köl­csönös bizalom jele az önkontroll­­rendszerek bevezetése volt. Nagy István, a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság műszaki igazgató­­helyettes főmérnöke két szempontból vizsgálta a Szolnoki Papírgyár vízgaz­dálkodását. Elmondta, hogy a gyár víz­gazdálkodás-fejlesztési törekvései lég­ióként a szennyvízzel távozó értékes rostanyag visszanyerésére irányultak. A megtett intézkedések és az elért ered­mények a papírgyár vezetőinek és a vízgazdálkodással foglalkozó szakembe­reknek a magasfokú szaktudását bizo­nyítják. A gyár eleget tett az OVH rendelkezésének, amelyben előírta a felsőfokú üzemi hidrotechnológus alkal­mazását. Jakus György, az Északdunántúli Víz­ügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes fő­mérnöke a Lábatlant Papírgyárat, mint a terület egyik legnagyobb ipari víz­­felhasználóját mutatta be. A szennyvíz­­kibocsátás alakulásának reális meg­ítéléséhez figyelembe kell venni, hogy a gyár termelése 260%-kal nőtt, ennek ellenére ma csak kismérvű a szennyező anyag kibocsátása. A korábbiakhoz ké­pest kb. 60%kal csökkent a Duna ter­helése. Befejezésül utalt a Bős(Gabcikovo)— Nagymaros Vízlépcsőrendszer és a papírgyár vízgazdálkodási kapcsolatá­ra. Elkészült 1985-ben az új, Papírgyár­ral is egyeztetett egyezményes terv, amely tartalmazza azokat az intézkedé­seket, amelyeket a nagymarosi duzzasz­tás megkezdéséig — 1993-ig — az üzem védelmében el kell végezni. Dr. Hajós Béla a Középdunántúli Víz­ügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes fő­mérnöke a területükön levő két papír­gyár vízgazdálkodását értékelte. Megál­lapította, hogy mind a Fűzfői, mind a Dunaújvárosi Papírgyár jól gazdálko­dik a vízzel, s hogy a dunaújvárosi cel­lulózgyártás frissvíz-igényét — nem­zetközi összehasonlításban is — ala­csony értékre sikerült leszorítani. Felhívta a figyelmet a papíripari szennyvizek mutagén és karcenogén szennyezéseire. Javasolta a kutatómun­ka beindítását ezeknek az anyagoknak a kimutatására. Különösen Fűzfő térsé­gében lenne szükség ezeknek a vizs­gálatoknak az elvégzésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Hartai Ferenc politikai főmun­katárs szólt a környezetvédelem és az ipar feladatairól. Dr. Varga Miklós, az OVH elnökhe­lyettese a következőkben foglalta össze a tanácskozást: Amikor 1984-ben az Ipari Minisz­tériummal közösen elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk az egyes iparágak vízgazdálkodását, illetve bemutatjuk azt az ipari és a vízgazdálkodási szakem­bereknek, az a cél vezetett bennünket, hogy fórumot adjunk a közös gondok, az elért redmények megbeszélésére. Az 1984 őszén tartott országos bőripari ankét az együttes gondolkodás sike­res erőpróbája volt; nagy örömömre szolgál, hogy ezt a könnyűipar másik szakágazata, a papíripar követte. A tanácskozás időszerűségét bizonyít­ja az is, hogy ebben az iparágazatban mintegy 50 millió m3/év frissvizet fo­gyasztanak, amely közel 50%-át képezi a könnyűiparénak. A papíripar szennyvízkibocsátása pedig 80 t/d körüli KOI-val terheli befogadóinkat. Az előadások bizo­nyították, hogy a papíripar az el­múlt 10 évben jelentősen előrelépett a vízgazdálkodás terén. így e fórum is ta­núsította, hogy sokkal kevesesbb ma már a megoldatlan kérdések száma, mint sok más iparágazatban. Általáno­san elmondhatjuk, hogy a papírgyárak ipari vízgazdálkodási szakemberei — vízügyi közreműködéssel — eleget tettek a vízügyi ágazat főbb elvárásainak, így nincsenek alapvető rendezetlen kérdé­sek. Azonban az elhangzottak arról is meggyőzhettek minket, hogy van még közös tennivalónk. Ezekről néhány gondolat: — A vízgazdálkodás egyik alapvető feladata a vízmennyiségek mérése. Minden gyárban szükséges lenne a vízmennyiség-mérők felszerelése, olyan mérési helyek kialakitása, hogy egy­­egy termékcsoport vízfogyasztása is megállapítható legyen. — Alapvetően fontos az optimális üzemszervezet létrehozása és működte­tése az ipari vízgazdálkodási feladatok elvégzésére. — Az ipari vízgazdálkodással foglal­kozó egység a termelési irányításhoz kell, hogy tartozzon, mivel az üzemi vízgazdálkodás a gyártástechnológia szerves része. — A fokozottabb frissvíz-felhasználás csökkentése érdekében a gazdasági op­timum figyelembevételével kell növelni a víz visszaforgatását. Rostvisszanyerő berendezésekkel célszerű elérni, hogy a tisztított vízzel a frissvíz-használat ki­váltható legyen. — A szakágazat szennyvízgondjait technológián belüli módositással, cir­kulációs körök kialakításával és vegy­szeres kezelések alkalmazásával kell megoldani. Úgy gondolom, mindannyiunkban olyan kép alakult ki, hogy az ipari és a vízgazdálkodási érdekek nem össze­egyeztethetetlenek, sőt mindkét fél alapvetően támaszkodni kíván egymás munkájára. Ennek jó alapot adott ,,A magyar papíripar vízgazdálkodása és környezetvédelme" című ankét. Köszönet illeti a Dunaújvárosi Papír­gyár, illetve a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársait a gondos szervező munkáért, a szívélyes vendég­látásért. Végezetül ezen a fórumon kívánom bejelenteni, hogy ágazati kezdeménye­zésre a Magyar Hidrológiai Társaság Ipari Vízgazdálkodási Szakosztályt szer­vezett. Jelen rendezvény ennek az új szakosztálynak első hivatalos összejö­vetele volt. dr. Taxner Ernőné 5

Next

/
Thumbnails
Contents