Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 7. szám
A jelen és a jövő lUYAR Ц TISZA II. PARTIAH Az idegenforgalmi főszezon végén időszerű a mérlegkészítés. Hazánk üdülőövezetei, kirándulóhelyei 1985-ben is igen nagy számú bel- és külföldi turistának biztosítottak pihenési, szórakozási lehetőséget. Érdemes azt is megvizsgálni, mennyiben sikerült teljesíteni a központi célkitűzést, hogy csökkenjen egyes területek (főként a Balaton) idegenforgalmi túlterheltsége. Igaz, látványos, gyors eredményeket e téren nehéz elérni. Tény, hogy a Tisza II. (Kiskörei) tározó partját évről-évre többen keresik fel, s a jó természeti adottságú településeken, partrészeken a nyári hetekben több ezren keresnek és találnak felüdülést, pihenési, szórakozási lehetőséget. Szolnok megye két partmenti településének előzetes statisztikai adatai ismertek. Eszerint júliusban és augusztusban Tiszafüreden 5900, Abádszalókon 7000 vendég szállt meg a kereskedelmi szálláshelyeken. A két településen együttesen 45 ezer vendégéjszakát töltöttek, ebből 11 ezer a külföldi. A számok bizonyítják: a Tisza II. parti területe és körzete üdülőterületté fejleszthető. Amennyiben idegenforgalmunk fejlesztésében az 1979-ben megkezdett új úton kívánunk továbbhaladni —vagyis: a túlzott mennyiségi növekedés helyett, annak tervszerű keretek között tartásával a gazdasági eredményeket akarjuk növelni — ahhoz kiemelt figyelmet kell fordítani a belföldi idegenforgalom tudatos, célirányos alakítására. Mind a kül-, mind a belföldi növekvő idegenforgalmi kereslet színvonalasabb kielégítése és a népgazdasági érdek is. Az idegenforgalmi kínálatot területileg úgy kell fejleszteni és a keresletet ezzel is irányítani, hogy az összhatásában képes legyen az országon belüli egészségesebb „tehermegosztás" biztosítására. Ennek érdekében mindenekelőtt a Balaton ellenpólusainak kiépítésére van szükség. Ezen régióknak mind területi elhelyezkedésben, mind idegenforgalmi vonzerő jellemzőkben megfelelő ellensúlyt kell képviselniük a Balatonnal szemben. Ezek alapján a Közép-Tiszavidék és körzete az egyik kiemelten fejlesztendő idegenforgalmi régió. A KüZÉP-TISZAVIDÉK IDEGENFORGALMI RÉGIÓ E fogalom alatt — sajátos megjelöléssel — egy négy megyét érintő nagy terület értendő. E térségbe 20 olyan település sorolható, amelyek idegenforgalmi vonzerejüknél fogva fejlesztésre érdemesek. Ennek a térségnek a magva a Tisza II. kiskörei víztározó. Az 1040/1970-es Kormányhatározat szerint a közép-tiszavidéki üdülőkörzetbe csak 10 partmenti település tartozik. Ezek; Tiszafüred, Abádszalók, Tiszaderzs, Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána, Kisköre, Négyes, Tiszavalk. A közép-tiszavidéki idegenforgalmi régióhoz tágabb értelmezése szerint további 10 település sorolható. Ezt a partmenti területet körülvevő 30—40 km-es sávot háttérterületként lehet jelölni. Ezen belül 8 helységben (Mezőkövesd, Karcag-Berekfürdő, Jászapáti, Jászszentandrás, Kúnhegyes, Tiszaőrs, Heves, Tornáméra) jó adottságú termálfürdő van. Két községünk (Hortobágy, Tiszaigar) pedig természeti táj adottságai kiemelkedőek. A Tisza II. tározótó partján az utóbbi néhány évben megindult egy új üdülőkörzet kiépítése. Ezzel az Alföld szívében alakulhat ki egy idegenforgalmi centrum, ahol a pihenés, fürdés, a sportolás alapfeltételét a vízlépcső tározótava teremtette meg. A mesterséges tó vízfelülete a Velencei-tó négyszerese, a Balaton 1/5-e lesz a teljes duzzasztási szint után. A jelenlegi vízfelület is már igen alkalmas a vízisport céljaira. Napjainkban a vízfelszín összesen 90 km2, a végleges 70%-a. A többi terület 16 szigetként áll ki a vízből. Nagy térségekben összefüggő 2—2,5 méter mélységű vízfelület van. Az abádszalóki öbölben 14 km2-es, Sarudnál 20 km2-es a víztükör. Több, korábban megjelent tanulmány — a változó vízmélység és a vízminőség miatt —• vitatta, hogy a tározó egyértelműen alkalmas idegenforgalmi célokra. Már a jelenlegi feltöltési szintnél is bizonyított, hogy a megépített öblítőcsatornák garantálják a nemzetközi normáknak is megfelelő vízminőséget. Ezek a csatornák közvetlenül a partközeli részeken húzódnak, a vízutánpótlásukat az élő Tisza biztosítja. A PARTMENTI TERÜLET A partmenti területen jelenleg összesen 1154 kereskedelmi szállásférőhely van. A szálláshelyek csupán 0,3%-os részt képviselnek az országos összesenből. A kereskedelmi szálláshelyek döntő része ideiglenes kempingekben levő sátorhely. Szervezett közületi üdülő pedig egyáltalán nincs. A szórakozási lehetőségek közül a vízisport valamilyen feltétele mindenütt adott. A 10 település mindegyikénél lehetőség van csónakázásra és horgászatra. Vitorlázni, szörfözni a jelenlegi vízszintviszonyok mellett Abádszalókon, Sarudon és Tiszafüreden lehet. Tiszafüreden kajak-kenu versenypálya is van. Abádszalókon a Vízügy SE állóhajója jelenti a vízisport-bázist. Sportolási lehetőség még: Abádszalókon és Tiszafüreden a lovaglás és mind a tíz település határában gazdag az apróvad állomány, jó a vadászterület. A szabadvízi fürdőzés lehetősége jelenleg csak Abádszalókon és Tiszafüreden van meg. Szabadstrand kialakításának feltételei adottak még Kiskörén, Sarudon és Tiszanánán, valamint a tóban levő szigeteken. Termálfürdő Tiszafüreden működik. A HÁTTÉRTERÜLET Az itt levő kereskedelmi szálláshelyek és üdülők száma már jelenleg is számottevő: jó színvonalú ”-os szálloda van Karcag-Berekfürdőn és Hortobágyon, míg a mezőkövesdi *-os. A strandolok öröme 11
