Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
hetnek, mint tagolt domborzat esetén. Vízerózió által veszélyeztetett, tagolt terepen a táblákat csökkenteni kell és a rétegvonallal párhuzamosan húzódó téglalap alapot kell kialakítani. A talaj védelme műszaki meliorációs módszerekkel A közismert mezőgazdasági és erdészeti meliorációs módszerek a kevésbé veszélyeztetett talajokon válnak be jól, mégpedig elsősorban akkor, ha a talaj hajlamos elvizesedésre, kiszáradásra, eróziós vagy más károsodásra. Ezek a módszerek általában nem elégségesek a talaj erősebb károsodásakor. Ilyen esetekben műszaki meliorációs módszereket kell alkalmazni. A talaj károsodási fajtái szerint — amelyek gyakran még kombinálódnak is és ezzel károsító hatásuk felerősödik — választjuk meg a műszaki meliorációs eljárást. Az elvizesedett talaj vízrendszerét lecsapolással javítjuk meg; a kiszáradt vagy száraz talajt öntözzük; a lejtős vagy szélnek kitett területek talaját védjük az erózióval szemben; a gyenge termelékenységű vagy terméketlen talajt feljavítjuk; a lepusztult talajt rekultiváljuk és a rosszul hasznosítható talajt területrendezéssel javítjuk meg. Az összes meliorációs eljárást: a mezőgazdaságit, az erdészetit és a műszakit célszerű úgy kombinálni, hogy hatásuk hatékonyan egészítse ki egymást és ezzel egyszerűsödjön és olcsóbb legyen a komplex melioráció, amely nemcsak a talajvédelmet oldja meg, hanem a tájvédelmet és a táj alakítását, az élettérről való gondoskodást is. A komplex meliorációs folyamat első része a talajt legjobban károsító okok kiküszöbölése. Azután fokozatosan következnek a célszerű sorrendben kapcsolódó, egymást kölcsönösen kiegészítő eljárások, módszerek. A művi környezet talajt kárositó hatásai Igen értékes természeti kincsünk, a talaj, nagymértékben ki van téve a művi környezet különböző károsításainak is. Legnagyobb veszélyt a levegőben szállított szennyező anyagok jelentik, melyek leülepedve mechanikusan is, kémiai úton is károsítják a talajt. A talajszennyezés másik jellemző formája az ipari és háztartási hulladék területfoglalása. A szemét szabad területeken való elhelyezése megakadályozza a lefedett talaj aktív hasznosítását, nem is beszélve a szeméttömeg tájképrontó hatásáról. A művi környezettel kapcsolatos talajkárosítás eredményei a roncsolt területek, amelyek különböző bányászati tevékenység, anyagnyerés, földtöltések építése nyomán, mint hasznosítóban és esztétikailag is kedvezőtlen területek maradnak vissza, örvendetes, hogy ma már egyre gyakrabban érvényesül ezekkel kapcsolatban az újra megművelés követelménye, vagyis a terület humuszszál való befedése és beültetése. Az előzőkből azt a következtetést kell leszűrnünk, hogy hazánk talajtani adottságai, klimatikus és vízrajzi helyzetünk miatt, talajaink okszerű, előrelátó és biztonságos használata, gondozása és védelme elsőrendű fontosságú népgazdasági és társadalmi feladat. A mezőgazdasági termelés modern módszerei nem nélkülözhetők. Amíg a gyűjtögető életformában primitív szinten, több ezer, a nomád életformákban több száz hektár, az egyszerű földműveilő rendszerekben több hektár szükséges — a mezőgazdasági termelés korszerű eszközeivel és módszereivel 1/4—1/2 hektár mezőgazdasági terület még a kontinentális klímákon is elegendő 1—1 fő magasszintű ellátásához. A talaj sokoldalú funkciója, élettani jelentősége azonban feltétlenül megkívánja, hogy ez a természetes teljesítményt sokszorosan meghaladó terméseredmény, a talaj minőségi szempontjából is nagy biztonságú talajhasználattal járjon együtt. Elsődlegesen a mezőgazdaságban kell érvényesülniük a modern ökológiai elveknek és kell kialakulniok a helyesen méretezett, elhelyezett és a koncentráció mértékét a természeti környezet teherviselő képessége szempontjából is ellenőrzött és nemcsak üzemgazdasági nézőpontokból mérlegelt, termelő rendszereknek. A földmozgatásnak, külszíni bányáknak, a szerves hulladékok, a szemét, a szennyvizek, szennyvíziszap kezelésének a talajtani szempontokat — minőségi megóvás és javítás — messzemenően és egyetemesen szolgálniuk kell. A szemétégetés nem helyeselhető olyan esetekben, amikor az adott területen a talajadottságok kedvezőtlenek. A minőségi szervesanyagpótlás a leghatékonyabb biztonsági tényező, amire a mi talajainknak is nagy szüksége van. Az erózióvédelemre szoruló területeken, az intenzíven és monokultúrás formában használt talajokon, a szakosított állattartó telepek és az élelmiszeripari feldolgozó bázisok környezetének a vízháztartás-szabályozás modern módszerei, a permanens és „önszabályozó” természetes rendszerek analógiájára létesített korszerű vízháztartás-technikai rendszerek kiépítése, nélkülözhetetlen alapberuházásnak kell hogy minősüljön talajtani szempontból is. L. F. Lehet, hogy már jövőre az ivóvízén nagyon sokat fizet! Ipari víz előállítására alkalmas berendezéseink: CIRCOJET vízszűrők 15—100 m3/h Meszes vízlágyítók 5—50 m3/h MINDEZT FŐVÁLLALKOZÁSBAN IS! KI PSZER Kalorikus Gyáregység BUDAPEST, X., Jászberényi út 24—36. Telefon: 570-767 Telex: 225328 24
