Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 6. szám
Ilyen esetben ugyanis a lezuhanó hordalék és jégtáblák a lefektetett kereteket tönkretennék. Újraduzzasztás a téli időszakban az árhullám levonulása után, a már leapadt vízszintnél kezdődhet. A hordaléklebocsátói tűit olyan vízoszlopnál kell helyükre tenni, hogy átmenetileg se szüneteljen ilyen esetben az Élővízcsatorna vízellátása. Építés A fiókduzzasztó építését a IX. 15—X. 30. közötti időszakban kiválasztott csapadék- és árhullám nélküli 12 munkanapjára irányoztuk elő. Mivel a mű két részből: hordaléklebocsátóból és betongátból áll, ennek megfelelően a mű építését két ütemben kellett elvégezni. Első ütemben a hordaléklebocsátó, második ütemben a gát épült. Bár IX. 15-től már csökken az öntözési igény, mégis bizonyos mértékig el kell látni az Élővízcsatorna vízutánpótlását. Ez a szeregyházi úszó vízkivételi művel történik. Az építés idejére a békési duzzasztómű max. 300-as szintet tarthatott. Balatonakarattyán július 16-án üzembehelyezték a DRW szennyvíztisztító telepén a Balaton vízminőségének védelmét szolgáló VII. regioinális csatornamű kivezető rendszerének létesítményeit. Az eseményen ott volt dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese, Bedő József, a megyei pártbizottság titkára, Rosta Sándor, a BIB főtitkára és több vízügyi vezető a politikai és állami szervezetek képviselői. A megjelenteket Topcsál József, a DRW igazgatója köszöntötte, majd dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Az OVH elnökhelyettese szólt arról, hogy a kormány 1983-ban hozott határozatot a Balaton vízminőségének javítására. Ennek egyik jelentős állomása a több mint 640 millió forintos beruházással megépült kisbalatoni védőrendszer I. üteme. Elmondta, hogy a Balaton partvidékén a fejlesztési programnak megfelelően folynak a csatornázás A fehér-körösi árhullámok 25 m/sec hozamig nem zavarhatták az építési munkát. A Fehér-Körös vízhozama a hordaléklebocsátó építése idején a mederben, a gát építése alatt pedig a hordaléklebocsátón át távozott. A mű építése során az alábbi főbb munkákat kellett elvégezni: 2800 m3 földmunka, 210 m3 betonmunka és 7 t betonacélszerelés. Az építésre előirányzott idő betarthatósága érdekében az előkészítésnek tökéletesnek, a munkaidőnek pedig 3 műszakosnak, folyamatosnak kellett lennie. Nagy György Felhasznált segédletek: Gyulai duzzasztómű eredeti tervei (1895) Csaba M.—Borsos Cs.: Műszaki tanulmány a gyulai tűsgát fiókduzzasztójának építéséhez (1971) Kádár J.: A Körösök vidéke c. előadásából (1983) és a szennyvíztisztítás fejlesztései. A szennyvíztisztító kapacitás az utóbbi 4 évben 40%-kal nőtt és jelenleg eléri a napi 70 ezer köbmétert. A csatornarendszerek közül az eddig átadottak és üzemelő művek a megtisztított szennyvíz 55%-át kivezetik a Balaton vízgyűjtőjének a területéről. A létesítmények közül 10 szennyvíztisztító telepen a berendezések a káros foszfort is eltávolítják. A Balatonakarattyai szennyvíztisztító telepen a Balatonkenese—Balatonaliga térségében keletkező szennyvizek mintegy 50%-a tisztul meg, amely már nem kerül a tóba, mert az átemelők a csatornán keresztül elvezetik. Az intézkedések hatására ma már elmondhatjuk, a Balaton vize tisztább lett. Az ünnepség után a tervezők, a kivitelezők, az üzemeltetők és a beruházók jelenlevő szakemberei megtekintették a mintegy 40 millió forintos beruházást. Százéves a Magyar Vízrajzi Szolgálat Jövőre ünnepli megalakulásának centenáriumát a Magyar Vízrajzi Szolgálat. Ebből az alkalomból az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, a Vízgazdálkodási Intézet és a Magyar Hidrológiai Társaság 1986. június 30—július 1. között tudományos ülésszakot rendez. A tudományos ülésszak fő célja az eredményekben gazdag múlt bemutatása és a gondoktól nem mentes jelen kritikus elemzése alapján konkrét programot adni a jövőre és meghatározni a fejlesztés főbb irányait. A tudományos ülésszak programja három kérdéscsoporthoz kapcsolódik. Az egyik a szolgálat alapítása és fejlődése, a másik a szolgálat mai helyzete, s végül a harmadik a szolgálat fejlesztésének fő irányai. A centenárium szervező bizottsága kéri a vízrajz iránt érdeklődő szakembereket, hogy az emltett három témakörben készített dolgozatok rövid kivonatát név és cím megjelölésével 1985. október 31-ig küldjék meg dr. Goda László, a VITUKI Vízrajzi Intézete igazgatója címére (Budapest, 92. 1453 Pf. 27.). Az előadások elfogadásáról bizottság dönt. Az elfogadott előadások benyújtásának határideje 1986. január 31. Az előadások szövege a Vízügyi Közleményekben megjelenik. Pályaválasztó fiatalok és továbbtanuló dolgozóki 1985. szeptemberétől a PMMF Vízgazdálkodási Intézet matematikából és fizikából felvételi előkészítő levelezést indít azok részére, akik a vízügyi pályát választják élethivatásul. Jelentkezni levélben, vagy személyesen a név és a pontos lakcím közlésével lehet az Intézetben Baján végzett vízügyi üzemmérnökök! Intézetünk fennállásának 20. évfordulóján a volt hallgatók egy emlékgyűrű alapítására tettek javaslatot. Az emlékgyűrűt az Állami Pénzverővel ezüstből elkészítettük, és az első gyűrűavatásra 1983. szeptember 17-én került sor, melyet minden évben megismételünk. Az elkövetkező időben lehetőség van az emlékgyűrű aranyból történő elkészíttetésére is. A gyűrű jelképezi összetartozásunkat és az Intézethez való kötődésünket. A végzett üzemmérnökök igényüket jelezzék 1985. december 20-ig levélben az alábbi címre: POLLACK MIHÁLY MŰSZAKI FŐISKOLA Vízgazdálkodási Intézet 6500 Baja, Bajcsy-Zs. ц. 14. ügyintéző: Törökné Hársvölgyi Éva Ontözőszivattyák magyar-egyiptomi kooperációban A Ganz-MAVAG, valamint az egyiptomi Tersana acélszerkezeteket gyártó vállalat vezetői szerdán Budapesten együttműködési megállapodást írtak alá öntözőszivattyúk kooperációs gyártására. A megállapodás aláírásánál jelen volt Iszam Radi Abdel-Hamid egyiptomi öntözési miniszter és Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A partnerek megállapodtak abban, hogy a jövő évtől kezdve о Ganz- MAVAG és az egyiptomi Tersana magyar tervek alapján közösen gyárt kis éí közepes teljesítményű öntöző szivattyúkat. A berendezések egyes részegységei Magyarországon, más részegységek pedig az észak-afrikai országban készülnek. A hazánkban gyártott alkatrészeket Egyiptomba szállítják, ott szerelik össze és helyezik üzembe. A magyar vállalat mór hosszú ideje exportál Egyiptomba különböző szivattyútelepeket, amelyekkel a Nílusból és a környező csatornákból juttatják el a vizet a földekre. Az ottani szakemberek elégedettek a magyar berendezésekkel. Az idén 6 millió dollár értékben rendeltek újabb szivattyútelepet. Ezen felül készülnek majd azok a szivattyúk, amelyeknek kooperációs gyártásáról most állapodtak meg. Vízminőségvédelmi beruházás Balatonakarattyán 13
