Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 5. szám

A felvízcsatorna utolsó métereinél is csak akkor vonják ki a területet □ mezőgazdasági művelésből, amikor a tényleges építés eléri A Vág legújabb vízlépcsője Kralova-nál A Vág hasznosítási program kereté­ben épül és még az év folyamán üzembe helyezésre kerül a Kralovai (Királyfai) Vízlépcső. A vízlépcső 55 milliió m3-es tározójának feltöltését 1985. április hónapban megkezdték. A tározó az elsődleges vízkészletgazdál­kodási árvízcsúcs csökkentés, vízkész­let növelés stb.) célkitűzés mellett, hal­­gazdasági, üdülési és speciális kör­nyezeti (külön sziget a madaraknak) érdekeket is szolgál. A 4 db 16 m széles duzzasztóban már élhelyezték a billenő szegmens el­záró táblákat, s a 110x24 m-es méretű hajózsilipet is rövidesen üzembe állít­ják. A szerelés alatt álló 45 MW teljesít­ményű turbinák napi 4—5 órás csúcs­üzemben évi 110 millió kWh energiát szolgáltatnak az országos rendszerbe. A Vág folyón az első vízlépcsőt 1949- ben építették. A Kralovai Vízlépcső a huszonegyedik folyami hasznosító mű­tárgy. Ezen kívül a folyó vízkészletét használja fel két szivattyús energiatáro­zó. A vízierőművek beépített teljesít­ménye meghaladja a 800 MW-ot, a termelt éves energiamennyiség pedig kereken 2000 GWh. A Fekete Vág és a Mikso nevű szivattyús energiatározó a szlovák villamosenergia csúcsigény kö­zel felét fedezi. A 21 vízlépcső közül 3 alapüzemű, 18 pedig napi 3—11 órán át csúcsenergi­­áí szolgáltat többségük üzemvízcsator­­nás elrendezésű. A Vág folyó teljes hasznosítása érde­kében még további 13 vízerőmű építé­sét tervezik, ezek közül 2 alapüzemű, a többi napi 1—5 órás csúcsüzemű erő­mű lesz. Ezen kívül még 2 szivattyús energiatározó építését irányozták elő. Dr. Nagy László Magyar—szovjet vízügyi tárgyalások Budapesten június 24—28. között az Országos Vízügyi Hivatal és a Szovjet­unió Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumának szakértői tervegyezte­tő tárgyalást tartottak. A tárgyalásokon egyeztették, majd aláírták a két ország közötti 1986—90-ig szóló vízügyi együtt­működési programot. Megállapodtak egyebek között ab­ban, hogy a magyar és szovjet vízügyi szakemberek együttműködnek a légi és űrfelvételeknek a vízgazdálkodásban A Magyar Hidrológiai Társaság, az OVH, a MINICOOP Kisszövetkezet és a DRW MHT üzemi csoportja és a Veszp­rém Megyei Tanács július 26-án Bala­tonkenesén a Főnix téren a DRW öntö­zési üzemvezetőségének területén bemu­tatóval egybekötött szakmai ismertetőt rendezett. Ennek keretében előadások hangzottak el a Balaton-térségben al­kalmazható víztakarékos eljárásokról, azok továbbfejlesztéséről, az eddig ön­tözésre használt ivóvíz „kiváltásáról”, a víztakarékos locsolóberendezések hasz­nosításáról. Az eseményen részt vevő vízügyi szak­embereket dr. Varga Miklós, az OVH történő alkalmazásában, a vízépítési műtárgyak javítási és félújítási tech­nológiájának kidolgozásában és a víz­gazdálkodási rendszerek irányítási mód­szereinek tökéletesítésében. A szovjet vízügyi küldöttség ellátoga­tott a Balatonra, ahol megtekintette a keszthelyi szennyvíztisztítót és a fonyódi vízkivételi művet. Budapesten felkeres­ték a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Központot, Vácott pedig a Duna­­menti Regionális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalatot. elnökhelyettese köszöntötte. Előadásá­ban rámutatott, hogy a Balaton partján a víztakarékosság, s különösen az ivó­víz védelme nem választható el a „ma­gyar tenger" vízvédelmével összefüggő tennivalóktól, a természet- és környe­zetvédelmi feladatoktól. Az ivóvízvédel­mi- és víztakarékossági eljárások fejlesz­tése, s mind szélesebb körű alkalmazása része annak a kormányprogramnak, amelyet az ágazat részére a miniszter­­tanácsi határozatok előírnak. Az OVH törekvése az, hogy hazánkban, s így a Balaton partján is minél korszerűbb megoldásokkal, mind kevesebb költség­gel hozzák létre az igényeknek megfe­lelő hálózatokat. Ahol ezt a lehetőségek megengedik, ott a locsolási, öntözési és hasonló célú igényeket ne ivóvízzel, hanem külön erre a célra vezetett ön­tözővízzel elégítsék ki. Szántó Imre, a DRW műszaki igazga­tóhelyettese előadásában ismertette a Balatonkenesén kiépített külön locsoló­víz-hálózat működtetésének eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az új lakótelepen felszerelt locsolóvíz-vezeték üzembe­helyezésével mintegy 30—35 százalékkal csökkent az ivóvízmennyiség felhaszná­lása. Ez — távlati felméréseket tekintve — annyit jelent, hogy körülbelül 800 millió forintos befektetéssel egy 2 mil­liárd forint ráfordítást igénylő vízműlé­­tesítmény-rendszert lehet helyettesíteni. Bacsó Ferenc, a budapesti MINI­­COOP Kisszövetkezet elnöke előadásá­ban ismertette a locsolóvíz-szolgáltatás­sal kapcsolatos automatikusan dolgozó rendszert és műszerét. Ez utóbbi a be­programozás szerint öntözi a kiskertet, a gyümölcsöst, a parkot a tulajdonos kívánságának megfelelően. A mérőszon­da alapján akkor kapcsol be, amikor a föld nedvességigénye ezt kívánja. Kü­lön érdekessége, hogy a csúcsfogyasz­tási időszakban, a program szerint „nem ad engedélyt" a locsoláshoz, il­letve délután, este helyett éjjel kapcsol be öntözéshez. Az eseményen résztvevők nagy elis­meréssel nyilatkoztak a látottakról és a már üzembe helyezett vezetékhálózat működéséről. Tudományos előadások víztakarékos eljárásokról 13

Next

/
Thumbnails
Contents