Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)
1985 / 4. szám
Pályázati felhívás Az Országos Találmányi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ KB, a MTESZ, valamint a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) egyetértésével és támogatásával hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére országos pályázatot hirdet „Újítók és feltalálók országos versenypályázata" címmel. A pályázaton a műszaki szellemi alkotások hazai szerzője, illetve szerzői, azaz csak természetes személyek indulhatnak. Ha a szellemi alkotással nem a szerző rendelkezik, a pályamű benyújtásához a rendelkezési jogot gyakorló szervezet hozzájárulása szükséges (például a szolgálati találmány, vállalati tevékenység körében kidolgozott újítás esetén). A pályázatban nem vehetnek részt azok, akik a pályázat kiírásában és lebonyolításában, valamint a bíráló bizottság munkájában közvetlenül is közreműködnek. A pályázat célja: a műszaki szellemi alkotó munka kibontakoztatásának elősegítése, az alkotó erőfeszítéseknek a legfontosabb feladatokra való összpontosítása, az alkotókedv fellendítése, az újítások, találmányok megvalósításának, hasznosításának ösztönzése, mindezekkel a gazdasági hatékonyság növelése, a kiemelkedő jelentőségű megoldások széles körű megismertetése, az újítók és feltalálók népgazdaságilag is jelentős tevékenysége társadalmi elismerésének növelése. A pályázatra benyújtható a népgazdaság valamennyi (termelő és szolgáltató) ágazatát érintően mindazon újítás, illetve találmány, amelyet — elősegítve valamely műszaki, szervezési feladat magasabb szintű, eredményesebb megoldását — az 1985. január 2-től 1985. december 31-ig terjedő időszakban jelentettek be, valósítottak meg. A beküldött pályaművek rangsorolásánál elsőbbséget élveznek azok, amelyek — a mikroelektronikával, — a biotechnikával, — az anyag (hulladékanyag) megtakarítással, — az energiamegtakarítással, — a munka- és környezetvédelemmel kapcsolatosak, gazdaságos exportnövelő, vagy importcsökkentő, illetve devizamegtakarító hatásúak, továbbá széles körben, több gazdálkodó szervezetnél alkalmazhatók. A pályaművek széles körű megismertetése fontos népgazdasági érdek. Ezért, ha ezt a pályázó nem ellenzi, a nyilvánosságrahozatalt elősegítően csatolnia kell az elterjesztést előmozdító előnyleírást. Amennyiben a pályázó elzárkózik a nyilvánosságrahozatal elől, úgy azt a pályázatban külön jeleznie kell. A beérkezett pályaműveket a meghirdetők állal kijelölt személyekből alakult bíráló bizottság vizsgálja meg. A díjakat a bíráló bizottság javaslata alapján az Országos Találmányi Hivatal Elnöke ítéli oda, a Szakszervezetek Országos Tanácsa egyetértésével. A pályázatot meghirdetők — az Országos Találmányi Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium, az Ipari Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, a Magyar Posta, valamint az Országos Vízügyi Hivatal anyagi hozzájárulása alapján — szakterületenként az első három helyezetteket díjazzák a következők szerint: I. díj 30 000,— Ft (max. 3 db), II. díj 15 000,— Ft (max. 6 db), III. díj 10 000,— Ft (max. 10 db), a fenti díjakon túl: — a Szakszervezetek Országos Tanácsa (a munka- és környezetvédelem témakörben) 50 000,— Ft — a KISZ Központi Bizottsága (kiemelkedő alkotást benyújtó ifjúsági kolektíva részére) 10 000,— Ft — a Belkereskedelmi Minisztérium (a szakággal kapcsolatos munkaszervezés témakörben) 30 000,— Ft — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (a szakággal kapcsolatos anyag (hulladékanyag) és energiamegtakarítás, munka- és környezetvédelem témakörben) 30 000,— Ft — a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület 10 000,— Ft — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a szakággal kapcsolatos biotechnológia, növényvédőszergyártás, anyag- és energia megtakarítás, munka- és környezetvédelem, mikroelektronika témakörben) 50 000,— Ft — a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (a szakággal kapcsolatos anyag- és energiamegtakarítás, munka- és környezetvédelem témakörben) 10 000,— Ft — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 20 000,— Ft összeget tűzött ki az arra érdemes pályaművek szerzői különdíjaira. Az egyes szervek által felajánlott díjak általában több pályamű között kerülnek megosztásra. A helyezést elért pályaművek alkotói elismerő oklevelet kapnak. A nyertesek nevét, valamint a nyertes pályaművek címét a meghirdetők mindazon fórumon ismertetik, ahol a pályázat meghirdetése történt. A bíráló bizottság külön javaslatára az Országos Találmányi Hivatal elnöke a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) által alapított érmet a legjobb pályamű szerzőjének adományozza. A pályázat beérkezési határideje: 1986. február 28. A határidő után beérkezett pályaműveket a bíráló bizottság a díjak odaítélésénél nem veszi figyelembe. A pályázatokat a következő címre kell postázni. Országos Találmányi Hivatal 1370 Budapest, Garibaldi u. 2. Pf. 552. A pályázat eredményhirdetésére előreláthatóan 1986. május 15. napjáig kerül sor. Erőmű a gleccserek tövében Tádzsikisztán a hatalmas gleccserek hazája, melyek bővizű, vad hegyi folyókat táplálnak, ezek viszont óriási energia forrásai. A Vahs folyó például energiát tekintve felülmúl olyan hatalmas folyókat, mint a Volga, a Jenyiszej és az Angara. Már fölépült a Vahs folyón a 2,7 millió kilowatt teljesítményű Nureki Vízerőmű, és a közelmúltban a folyó felsőbb szakaszán megkezdődött egy még nagyobb, a Roguni Vízerőmű építése. Teljesítményét 3,6 millió kilowattra tervezték és a legnagyobb kapacitású erőmű lesz egész Közép-Azsiában. A világ legmagasabb, 335 méteres gátját kell itt felépíteni olyan területen, ahol nem ritka a nyolcas erősségű földrengés, összesen mintegy 73 millió köbméternyi anyagot kell kitermelni a környéken található kőbányákból, elszállítani és beépíteni a gátba. A Nureki Vízerőmű gátja huszonhét tonnás dömperekkel épült tizenkét évig. Már akkor kipróbálták a futószalagrendszert, amelyen az építkezésre szállították az anyagot. A Roguni Vízerőmű gátjának építésénél egyáltalán nem használnak teherautókat: a kőbányák és a gát között két méter széles szállítószalag-vonalakat létesítenek. Az erőmű üzemi épületét teljes egészében a föld alatt helyezik el. Óriási csarnokokban lesznek az egyenként 600 ezer kilowattos turbinák, összességében több mint 60 kilométernyi alagutat építenek, a turbinák vízcsatornái szintén a föld alatt lesznek. Két, 800 méter hosszú és 10 méter átmérőjű alagúton vezetik el a Vahs folyó vizét a gát építési területéről a folyó elzárása után. Erre az év őszért kerül sor. A folyó elzárásához eddig még meg kell építeni az utakat, kialakítani a több kilométeres szállítószalag-rendszert. Párhuzamosan épül a városka is, Rogun lesz a neve, és a „befogadóképességét" 25 ezer lakosra tervezik. A Roguni Vízerőmű első egységeinek üzembe helyezésére a tervek szerint 1989-ben kerül sor. A roguni „tenger" kialakulásával — több mint tíz köbkilométer vizet fog tárolni — mintegy egymilliárd hektár föld öntözését lehet megoldani. APN 27
