Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 4. szám

Vízmérés forgószárnyas sebességmérővel az Aranyos patakon Őket követe: 5. Battai István (Duna­­haraszti), 6. Horváth László (Barcs), 7. Varga Szabolcs (Baja), 8. Hermy Zol­tán (Baja), 9. Tóth Mihály (Szolnok). A csapatversenyben: 1. Szeged, 242, 2. Baja 212, 3. Győr 189 pont. A győztes Lippai Márta, nyúlánk, kon­tyos, kékszemű lány. — örül? — Igen, nagyon boldog vagyok. — Várta a győzelmet? — Készültem, mert műegyetemre aka­rok kerülni. — Most sikerült. Családi hagyomány a vizes szakma szeretete? — Szó sincs róla, nincs „vizes" a családban. Megvan az eredménye — Szereti a vizet? —■ Szegeden élek, a Tisza mellett. És elárulom, szeretek búvárkodni. A Ma­tyón tározó építésénél is gyakran le­szálltam a víz alá — mondja a gratu­lálok gyűrűjében a boldog győztes. Kovácsné Jenovai Judit, Márta tanár­nője is boldog. — Két éve tanítom Mártit. Szorgal­mas, csak a legjobbakat tudom monda­ni róla. Nagyon készült — megérdemel­te a győzelmet. Somoskövy Jánossal, a szegedi Széche­nyi Gimnázium és Szakközépiskola taná­rával arról beszélgettünk, hogy jó a mű­szaki oktatás színvonala az intézetben, a tanárok arra törekednek, hogy a diá­kok minél több gyakorlati ismeretre te­gyenek szert. Jó tanári gárda dolgozik együtt Szegeden, s az iskola a patro­náló üzemekkel is szoros kapcsolatot tart fenn. Két napon át dolgozott a vizsgabi­zottság dr. Visnovszky Iván elnökleté­vel. Az OVH osztályvezetője dicsérte a szegedieket, a rendezőket is, akik méltó keretet biztosítottak s így a győztesek, és akiknek nem sikerült a feljutás, a vesztesek is élményekben gazdagon távoztak Szombathelyről. Fáradhatatlanul dolgozott a két na­pon át Mészáros Róbertné, a verseny egyik főrendezője és Nagy Lajos is, aki a szakmai technikai programok irányí­tója volt. Mészáros Róbertné mondja: — Nem szégyelltünk lemenni Fehér­vára, hiszen tavaly ők rendezték az or­szágos versenyt, hogy tapasztalatokat szerezzünk. Nálunk Szombathelyen nincs vízügyi szakközépiskola, ezért is alapo­san fel kellett készülnünk, hogy minden rendben menjen. Már január közepén munkához láttunk és legalább százan segítettek, hogy minden gördülékenyen A geodéziai mérőhely várja a verseny zőket menjen. A témafelelősök Szabó Lajos, Takács Sándor és dr. Keresztúri János osztályvezetők, Kuglics Kálmán főépítés­vezető. Aztán a VIZIG-nél Bognár Ár­pád, Szalai Miklós és Csordás Imre is sokat tett a sikerért. És sorolhatnám a többieket. . . Mert úgy érzem, minden­ki tette a dolgát. . . Valóban. A felvezetőktől a gépkocsi­­vezetőkig, a számítógépes értékelőkig — mert Fehérvár óta most már Szombat­helyen is számítógép segítette a zsűrit — mindenki ott serénykedett a diákok és kísérőik körül. Jagodich Béla a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója nem is titkolta, hogy az esemény az év legna­gyobb vállalati rendezvénye, amelyért mindenki szívét-lelkét kitette. így volt és elérte azt a célt, amit az igazgató köszöntőjében mondott, hogy tudniillik az országos vetélkedő hozzájárul a víz­ügyi szakma népszerűsítéséhez, a víz­ügyi vállalatok és a vízügyi szakközép­­iskolák tanulói közötti barátság elmé­lyítéséhez. Kép és szöveg: Szokács László Si* A hydromeriai verseny az idén is látványos volt Ezek az alumínium házak jól védtek az eső és a hideg ellen 13

Next

/
Thumbnails
Contents