Magyar Vízgazdálkodás, 1985 (25. évfolyam, 1-8. szám)

1985 / 1. szám

Kemény hidegben küzdelem a jéggel A Duna és Tisza vízgyűjtőjén bekö­szöntött hideg időjárás hatására még az elmúlt év decemberében a napi közép­­hőmérsékelt fagypont alá süllyedt. Ja­nuár 2-tól tovább fokozódott a lehűlés az átlagos napi középhőmérséklet tar­tósan mínusz 4, mínusz 5 °C alá süllyedt és valamennyi folyónkon megkezdődött a jégképződés. A rendkívüli hideg kö­vetkeztében január 5-én a Duna is erő­teljes zajlásnak indult és január 6-án az alacsony vízállás és a hideg következté­ben már 20—40%-°s jégborítottság ala­kult ki a folyón. A jégtáblák vastagsága átlagosan 6—8 cm volt. A Dunán és a Tiszán is rendkívül ala­csony vízállást mértek. A Duna jelentősebb mellékfolyói kö­zül a Rábán és a Marcalon megszakí­tásokkal állt a jég, míg a Sió, a Dráva és a Mura erősen zajlott. A Tisza vala­mennyi mellékfolyóján megszakításokkal állít a jég, kivéve a Bodrogot, ahol csak parti jégképződés volt észlelhető, A Balaton és a Velencei-tó jege is fokozatosan vastagodott. A kialakult és várható időjárási hely­zetre való tekintettel az Országos Víz­ügyi Hivatal központi ügyeletén a kö­vetkező intézkedéseket tették a védeke­zési felkészülés érdekében. A szükség szerinti jégtörésre a Dunán 16 jégtörő hajó állt rendelkezésre s ezek üzemanyaggal való folyamatos ellátását egy 160 tonnás tankhajó biztosította. A tiszai jégtörésben 10 db jégtörő hajó, míg a mellékvízfolyásokon 4 kisjégtörő várta a bevetést. A magyar—jugoszláv közös érdekű Duna-szakaszra beosztott jégtörő ha­jók közül 4 elfoglalta állomáshelyét Baján. Jugoszláv kérésre a hajókat ké­szenlétbe helyezték. A magyar—jugo­szláv jégvédelmi összekötők január 7-én hétfőn találkoztak Baján és egyeztették a további teendőket. Egyébként vala­mennyi a Dunára beosztott jégtörő hajó január 8-ig elfoglalta kijelölt állomás­helyét. A Tiszán is valamennyi jégtörő hajó készenlétben állt. Jégvédelmi URH ügyeletet rendeltek el a dunamenti víz­ügyi igazgatóságoknál és az Ár- és Belvízvédelmi Központi Szervezetnél na­ponta 6—18 óra között. A Vízgazdálko­dási Tudományos Központban a jég­helyzetet folyamatosan, fokozott figye­lemmel kísérték és értékelték. Január 10. A rendkívüli hideg időjárás január 7-e óta tovább tartott. A napi középhőmér­séklet —10; —11 °C alá süllyedt. A fo­lyókon a jégképződés intenzívebbé vált. A jegesedést, illetve a jégmegállás való­színűségét növeli a rendkívül alacsony vízállás. Megszakításokkal áll a jég az összes mellékfolyókon, a jégvastagság általá­ban 12—16 cm. A jégtörőhajók január 8-án elfoglal­ták kijelölt állomáshelyüket. Elsődleges feladatunk a jég zavartalan levezetése. Ha a beállás elkerülhetetlen, akkor pe­dig a torlódásmentes zárt jégtakaró kialakulását kell elősegíteniük. A közös érdekű jugoszláv Duna­­szakaszra irányított 4 magyar jégtörő hajó átlépte a határt és Dálja, Apatin térségében álltak munkába, mozgásban tartották a zajló jeget. Az alacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű vízellátásának bizton­ságát kiemelten kezelték. Feltétlenül, meg kellett akadályozni, hogy a jég be­állása Paks felett kezdődjön meg. En­nek érdekében megváltoztatták a jég­törőhajók eredeti beosztását és két ha­jót Paks térségébe irányítottak. A két jégtörő hajó a hidegvíz-csatorna torkolatánál az összetorlódott jeget megbontotta. Rajtuk kívül egy kis jégtö­rő hajó segített a csatorna jégteleníté­­sében. A nagy hideg miatt bekövetkezett gyors jegesedés és az apadás hatására a Dunán 55 db magyar és külföldi úszó egység akadt fel a parti zátonyokon, il­letve vesztegel a nyílt vizen. Ezek közül néhány egység kőolajszármazékkal van megrakva, ezért a megfelelő vízminőség­­védelmi intézkedések megtörténtek. A Budapest alatti Duna szakaszon a felakadt vízijárműveknek a lefelé vonuló jégtörő hajók a szükséges segítséget megadták, de az erősen felült uszályo­kat levontatni nem tudták, sikerült vi­szont ezeket folyásirányba beállítani. A Duna magyarországi alsó szakaszá­ra beosztott jégtörő hajók az elmúlt két nap alatt bejárták a szakaszukat és a jeget mozgásban tartották. A Duna jegének erőteljes zajlása, il­letve várható megállására való tekin­tettel sűrítették a jég és vízállás észlelés gyakoriságát. Felállították a folyama­tos hírközlési kapcsolatot, továbbá az OVH és az ABKSZ éjjel-nappali műszaki ügyelleti szolgálatát. A dunai vízügyi igazgatóságok is éjjeli-nappali ügyeleti szolgálatot tartanak. A légi felderítés — az időjárási viszonyoktól függően — rendszeresen tovább folyt. Január 11. A jugoszláv Duna szakaszra beosztott jégtörő hajók Apatin és Dálja térségé­ben a torlódott jeget bontották. A Mo­hács térségébe beosztott jégtörő hajók a Sárosparti kanyar és az országhatár között igyekeztek mozgásban tartani a jeget, hogy az alsó jégmező felrakodása torlódásmentes legyen. A bajai csoport hajói a Sió-torok környékén végeztek jégtörési munkát. A paksi csoport a hidegvíz-csatorna torkolatát jégmente­sítette, és megkezdte a jégterelés érde­kében uszályoknak a csatornához való beállítását. Pakson tovább folyt az ideiglenes szivattyúállások telepítése, és megkezdték az úszómű telepítését a szi­vattyú gerebe előtt annak érdekében, hogy jégtáblák ne kerülhessenek a ge­­rebhez. Január 15. A Balatonon és a Velencei-tavon a jégvastagság 27 cm. A Tiszán Tiszafüred és Polgár között 18 km hosszon zajlik, a többi helyen áll a jég. Az összes mel-10

Next

/
Thumbnails
Contents