Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 3. szám
Betonfólia burkolat készítése egy ukrajnai csatornán 1983-ban jelentős erőfeszítések történtek a „Vízépítési művek javítási-helyreállítási munkái technológiájának kidolgozása" c. témában (3. o. téma), amelynek során a szovjet szakemberek létrehozták a repedésre hajlamos beton műtárgyak javítási technológiáját, módszereket dolgoztak ki az állékonyság és az elzáró szerkezetek vízzárósága helyreállítására, kidolgozták lecsapó földcsatornák tisztítási technológiáját is. üzemelési körülmények között vizsgálták meg az MP—7 A és MP—16 típusú csatornatisztító gépeket. A kísérletek azt mutatták, hogy ezek a gépek elég kielégítő módon végzik a csatornafenék tisztítását. Kísérleti üzemben vizsgálták meg azt a speciális berendezést, amely a betonban levő repedések betömését végzi injektált polimer összetételekkel, s a rongált betonrészt polimerrel itatja át. Ezzel a berendezéssel egyidejűleg ellenőriztek különböző szovjet gyártmányú polimer anyagokat és dolgozták újra, vagy finomították a technológiát a kivitelezés folyamán. A magyar szakemberek a beszámolási időszakban összesítették a fröccsbetonnal való javítás-helyreállítás, a magyar gyártmányú epoxi gyantákkal, ragasztókkal és keverékekkel való felújítás tapasztalatait, összesítették továbbá a földművek univerzális rotációs kaszákkal és speciális úszókaszákkal való karbantartásának tapasztalatait is. Mint már korábban említést nyert külkereskedelmi szerződés keretében több éven át dolgozott a szovjet és magyar partner az öntözőrendszerek vízelosztásának komplex automatizálására vonatkozó módszerek kidolgozásával, eszközök bevezetésével, kísérleti üzemük elemzésével és mindezt összegzőén normatív módszertani útmutatók összeállításával. A szovjet szakemberek konzultációt nyújtottak a К—IV csatorna automatizálási műszaki terveire vonatkozóan, kidolgozták ennek programcsomagját és a szerződési tervnek megfelelően leszállították a К—IV csatorna automatizálásához szükséges berendezéseket 116,5 ezer rubel összegért. A magyar fél a kirgiziai Nagy Csujszki Csatorna Keleti Szárnyának (öntözőfürtjének) automatizálásához szállította le a szükséges berendezéseket, amihez már korábban a szovjet fél ugyancsak rendkívül sok munkát végzett (a magyar fél a К—IV csatornát készítette elő az automatika fogadására). így részlegesen felújították a vízépítési műveket, kiegészítő kábelvonalat fektettek le, elektromos hálózatot építettek ki, felszerelték, beépítették a műszaki eszközöket. А К—IV csatorna átadása 1983 nyarán, a kirgiziai öntözőfürtjének automatikája 1984 májusában kerül átadásra. AZ 1984. ÉVI EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÄNYA Folytatódik az 1.0.; 2.0; 3.0 témában az együttműködés az SZSZKSZ Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumának 8 szervezete és az MNK Országos Vízügyi Hivatala 3 szervezete között. Az együttműködés az elfogadott munkamegosztásnak megfelelően az alábbi fő irányokra koncentrálódik: — a magyar kidolgozású Digitális terepmodell bevezetése a szovjet vízgazdálkodási gyakorlatba; — szovjet „szétágazó nyílt csatornákban és medrekben fellépő nem permanens áramlás számítása” c. program bevezetése a magyar gyakorlatba ; — vízgazdálkodási rendszerek vízminőségi és vízmennyiségi előrejelzésére vonatkozó algoritmusok és számítógépi programok kidolgozása; — a régiókra kidolgozott vízgazdálkodás-fejlesztési prognózisok összehangolása a népgazdasági ágazatok fejlesztési prognózisaival (módszer); — számítógépi program és algoritmus a szennyvízkibocsátások előre jelzésére a tisztításukra fordított beruházások függvényében; — számítógépi program a szennyvizekkel kibocsátott szennyezések előrejelzéséhez; — előrejelzési variációk az MNK és SZSZKSZ konkrét objektumaira a gazdasági hatékonyság meghatározásával; — prognózisváltozatok az SZSZKSZ és az MNK megadott régióira; — irányelvek az árvédekezés operatív irányítására; — adatbank létrehozása kísérleti vízgyűjtőkre; — módszertani ajánlások az árvizek optimális levezetésének szabályozására ; — beton- és földművek felújítási-javítási technológiájának kidolgozása és ezen technológiákra vonatkozó útmutatók összeállítása. A fent jelzett témakörök vizsgálati eredményeinek megvitatására a szakértők felváltva szovjet és magyar területen találkoznak. A találkozók devizamentes csere keretében valósulnak meg. A Szovjetunió és az MNK a meliorációs és vízgazdálkodási objektumai tervezéséhez és építéséhez szükséges új módszerek, technológia, műszaki eszközök és gépi programok kidolgozása problémakörben folytatott műszaki-tudományos kutatásoknak a két ország számára megnyilvánuló jelentőségétől vezéreltetve a múlt évi decemberi ülésen a két fél illetékesei megállapodást írtak alá, amely az előttük álló két évre meghatározza együttműködésük tartalmát. A megállapodás és a hozzá mellékelt Program teljes részletességgel felsorolja a tennivalókat. Természetesen a Programot még az együttműködés időszakára összeállított munkatervek pontosítják, amelyek egyidejűleg figyelembe veszik a résztvevő szervezetek közötti munkamegosztást, határidőket, a munka végzésének, az eredmények átadásának, a szakértők delegálásának stb. körülményeit és feltételeit. A megállapodás cikkelyei (összesen 17) kitérnek a kutatások finanszírozására, a műszaki színvonal biztosítására, a létrehozott eredmények jogi védelmére, a Program szerinti munkák végzésének ellenőrzési feltételeire. A megállapodásban is aláhúzzák a felek, hogy a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság ajánlásainak és határozatainak szellemében járnak el tevékenységük és a vízgazdálkodási együttműködés távlati célokat is tekintetbe vevő vitele során. A magyar—szovjet vízgazdálkodási együttműködés immár 15 éve eredményekben gazdag volt. A magyar szakemberek tudásukat gyarapították, ismereteiket hasznosították a közös munka során. A közvetlen együttműködés és baráti kapcsolat megteremtette az alkotó munka légkörét és feltételeit. Kutatóink, szakembereink olyan barátokra találtak a szovjet szakemberekben, akik mindig készek segítséget nyújtani a legnehezebb feladatok megoldásához. Borza Dezsöné 5
