Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 2. szám
Akadémiának egy Vízgazdálkodástudományi Bizottsága, s ennek a Vízellátási és Csatornázási Albizottságának én vagyok a titkára. Vízellátási szemináriumokat tartunk. És közben oktathatok is. A műegyetemen oktatom a vízszerzést szakmérnököknek, ehhez tankönyvet is kellett írnom. Bejárta a nagyvilágot. Vagy a munkája, vagy az érdeklődése vitte el szerte a világba. Járt Japánban, Brazíliában, Egyiptomban, Finnországban, Spanyolországban, Franciaországban... És persze Algériában. 1977-ben megkapta a Pro Aqua kitüntetést. És most a Schafarzik-emlékérmet... (takács) (De hát ki is volt Schafarzik Ferenc? Érdemes bemutatni olvasóinknak, hiszen neve csak szűk rétegben ismert, munkássága pedig megérdemli a fényt. 1854. március 20-án született. Ö a hazai műszaki földtan megalapítója, a magyar föld földtani felépítésének kutatója. Egyetemi tanár volt. A műegyetemen ásvány- és földtant tanított. Munkássága igen sokoldalú, bár most hadd ne foglalkozzunk a földtani eredményeivel, maradjunk csak a hidrológiával összefüggő vízföldtani vizsgálatainál. Kidolgozta több ásványvízforrás védőterületi javaslatát. Az ismertebbek közül említsük föl a nagyváradi Félix-fürdő, a budai Imre-fürdő, a margitszigeti régi artézi kút, a szovátai Medve-tó körül végzett munkásságát. Emlékiratban foglalta össze Herkules-fürdő forrásainak hidrogeológiáját. Igen sokat foglalkozott a Duna és a budapesti melegforrások hidrogeológiájával. Kutatásai nagyban hozzájárultak a budai melegforrások vízföldtani viszonyainak megismeréséhez. Ö ismerte fel a Duna medrében a Gellérthegy mentén fakadó szökevény melegforrások jelentőségét. Lelkes híve és propagátora volt a „Budapest fürdőváros" gondolatának. Sok munkája fűződött a Dunához. Baross Gábor kívánságára ő végezte el az al-dunai szabályozás újabb munkálataihoz szükséges földtani előtanulmányokat. Milyen érdekes, hogy már 1920-ban, egy külföldi cég azt tervezte, hogy energiatermelő telepet létesít a Duna visegrádi—dömösi szorosában. Az előzetes földtani tanulmányokat természetesen Schafarzik Ferenc készítette el. 1916-ban javasolta a Hidrológiai Társaság megalakulását. Ha ez nem is, de 1917-ben megalakulhatott a Magyarhoni Földtani Társulat kebelén belül a Hidrológiai Szakosztály. Schafarzik lett az alelnök, majd 1920-ban az elnöki posztra választották. Hidrológiai cikkeit ettől kezdve a szakosztály folyóiratában adta közre. Schafarzik Ferenc 1927. szeptember 5- én halt meg. Emlékét a kései utódok megőrizték, a nevével fémjelzett emlékérem a mindig arra érdemeseket díszíti.) Vezse Sándor kitüntetése — Dr. Pados Imre kinevezése Miskolcon az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság székházában február 1-én ünnepi tanácskozáson köszöntötték Vezse Sándort, az ÉVIZIG igazgatóját, aki 46 esztendőt töltött a vízügyi szolgálatban, s az utóbbi 30 évet fontos beosztásban. Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke nyugállományba vonulása alkalmából méltatta a 60 éves vízügyi vezetőt, kiemelte, hogy Vezse Sándor hozzáértő munkája az igazgatóság valamennyi szakterületén jelentős fejlődést eredményezett. Vezetésével az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság jól szervezett, a korszerű vízgazdálkodás követelményeinek megfelelő szervezetté vált. A terület vízgazdálkodásának irányításában végzett munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az igazgatóság mind az árvízvédekezésben, mind a helyi vízkárelhárításban kiemelkedő eredményeket ért el. Vezse Sándor vezetésével az elmúlt évek során az igazgatóság elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját és több alkalommal érdemelte ki a „Kiváló igazgatóság” címet. Megköszönve Vezse Sándor eddigi tevékenységét, eredményes alkotó munkásságáért több mint 3 évtizedes kiemelkedő gazdasági, vízügyi vezetői és társadalmi-közéleti tevékenységének elismeréséül Kovács Antal államtitkár átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrendet. Ezt követően az OVH elnöke bejelentette, hogy dr. Pados Imrét — a megyei pártbizottsággal egyetértésben — kinevezte igazgatónak és átnyújtotta az erről szóló okmányt. * * * (Dr. Pados Imre 42 éves, 1965-ben végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem általános mérnöki karát, 18 éve 1966-tól dolgozik a vízügyi szolgálatban. Az igazgatóságnál különböző beosztásokban tevékenykedett, legutóbb az árvízvédelmi osztály vezetőjeként. A folyami vízépítési szakmérnöki oklevelet 1978-ban, a műszaki doktori címet 1982-ben szerezte meg.) A megyei pártbizottság, a megyei tanács és az SZMT nevében Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára köszönte meg Vezse Sándor több évtizedes kiemelkedő munkáját, s kérte a vállalat kollektíváját, hogy támogassák munkájában a most kinevezett fiatal igazgatót. Vezse Sándor meghatottan mondott köszönetét a jelenlevőknek a több évtizedes eredményes együttműködésért, a magas kitüntetésért. Sajtótájékoztató a vízgazdálkodás időszerű feladatairól A vízgazdálkodás előtt álló időszerű feladatokról tájékoztatta március 15-én az OVH-ban az újságírókat Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. A tájékoztatón a központi hírközlő szervek munkatársai mellett jelen voltak a megyei lapok újságírói is. Kovács Antal államtitkár rövid áttekintést adott az 1983-ban végzett munkáról, majd részletesen időzött a kormány tavaly hozott akcióprogramjánál, amely a takarékos vízgazdálkodásról és a víztisztaság fokozott védelméről szól. Ezek meghatározói lesznek a jövőben az ágazat tevékenységének. A Balaton vízminőségének védelméről hozott döntésekről és munkákról, a Nagymaros—Gabcikovo Vízlépcső rendszer építéséről, majd az idei tennivalókról adott átfogó tájékoztatást az OVH elnöke. A sajtótájékoztatóról részletesen következő lapszámunkban szólunk. Horgászok közgyűlése A vízügyi dolgozók Vásárhelyi Pál nevét viselő horgászegyesületének közgyűlésén Milák László egyesületi elnök terjesztette elő a vezetőség beszámolóját — ismertette az elmúlt évi tevékenységét, s szólt az egyesület előtt álló feladatokról. Tavaly tovább gyarapodott a taglétszám, mert a 206 felnőtt horgász mellett 20 fiatal is váltott érvényes horgászengedélyt. Javultak a fogásátlagok a Dunaágban, mert az itt zsákmányolt 2194 kg hal az egyesület összes fogásának több mint a fele. Az egy főre eső fogás átlaga 22,9 kg volt, s ez erőteljes javulást mutat az előző évekhez képest. A legeredményesebb horgászok Buczkó Ferenc (158 kg), Kovács Géza (111 kg) és Bíró János (103 kg) voltak. Az elmúlt év krónikájához tartozik, hogy elkészült a Domony-völgyi hármas számú árvízcsúcs csökkentő tározó az egyesület saját vízterülete. A tó partján egy 10x6 méteres alapterületű horgásztanya is létesült. Késő ősszel 20 q halat telepítettek a vízbe. Az ünnepélyes avatásra horgászversennyel egybekötve június 17-én kerül sor. A közgyűlésen 11 -en nyilvánítottak véleményt, majd a tagság a vezetőség beszámolóját, az 1983. évi zárszámadást és az 1984. évi költségvetést egyhangúlag elfogadta. 21
