Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1984 / 2. szám

Tanulmányúton az MSZK-ban

Szennyvíz-technológiai szakoktatás, egészségügyi mérnökképzés

A Carl Duisberg Gesellschaft e. V. meghívására 1983-ban nyochetes ösztöndíjas tanulmányúton vettem részt a Német Szövetségi Köztársaságban. A tanulmányúton alkalmam nyílt arra, hogy tájékozódjam a vízi környezetvédelmi gondokkal leginkább sújtott Ruhr-vidék vízgazdálkodási szövetségeinél folytatott szennyvíztisztítási-, szennyvíziszapkezelési és -hasznosítási gyakorlatról, továbbá a Szennyvíztechnológiai Egyesülés (ATV) által irányított, a tisztítótelepi személyzet kiképzését, továbbképzését célzó oktatási munkáról. Rövid programrész keretében megismerkedhettem a Müncheni Műszaki Egyetem Vízminőséggazdálkodási és Egészségügyi Mérnöki Tanszéke tevékenységével is.

A korszerű tisztítóüzemek bonyolult mechanikai—biológiai—kémiai technológiája, magas fokú gépesítettsége, automatizáltsága megköveteli a kezelő- és irányító személyzet alapos, komplex kiképzését a környezet védelméért felelős cselekvőképes technológus szakemberek nevelését, továbbképzését. A vízellátási-csatornázási szakoktatás-szakembernevelés ill. az üzemeltetési eredményeik összefüggéseit a hazai szakirodalomban Rácz—WisnovSzky fogalmazta meg. A szakmai képzés korszerű, igényes üzemeltetés egyértelmű kapcsolatáról tanulmányúti tapasztalataim is megerősítettek.

MUNKÁS- ÉS MÜVEZETÖKÉPZÉS, -TOVÁBBKÉPZÉS

Az NSZK-ban jelenleg több, mint 10 000 települési szennyvíztisztító telep üzemel települési, városi ill. szövetségi rendszerben. Ezeken a telepeken mintegy 16 000 fő üzemeltető személyzetet foglalkoztatnak. Az ipari üzemek tisztítótelepi személyzetével együtt mintegy 20 000 fő személyzettel számolnak. A növekvő létszám kiképzésével az Abwassertechnische Vereinigung (ATV) mellett működő Kuratorium für die Ausund Fortbildung von Fachpersonal im Abwasserwesen (KFFA: a Szennyvíztechnológiai Szakszemélyzet Kiképzése és -Továbbképzésének Felügyelősége) gondoskodik.

Az ATV 1960—1980 között 176 alapkurzuson 8000 főt képzett ki telepkezelőnek (betanított munkás Klärwerter). A szakmunkás-képzési kurzus bevezetése óta az alapkurzust végzett dolgozókból 3900 fő szakmunkásvizsgát, ebből 350 fő művezetői vizsgát (Klärfacharbeiter, Klärmeister) tett. A szigorodó környezetvédelmi törvények követelményei újabb 10 000 betanított és 3000—5000 fő szakmunkás kiképzését igénylik. A szakmunkás szakma a miénktől eltérően államilag nem elismert, a képesítést tanúsító bizonyítványt az ATV szakbizottsága adja ki.

A szakképzés három részre tagozódik: betanított munkás képzés, szakmunkás képzés, művezető képzés.

A háromszintű képzési program gondosan összehangolt, egymásra épült rendszert alkot (az összehangolás módszere és a szakmai tartalom fejlődésben levő hazai szakirányú képzésünkben kitűnően hasznosítható lenne).

BETANÍTOTT munkások képzése

A betanított munkást a telepi rendszeres felügyeleti munkára, a legfontosabb gyakorlati vonatkozású szennyvíztisztítási alapismeretekre (rendkívül kevés elmélettel) oktatják. Kiképzése három hét időtartamú, melyből 2 hét gyakorlat egy oktató mintatelepen, 1 hét elméleti alapismeretekre képzés oktatási központban.

A tevékenységi kör pontos figyelembevételével határozzák meg a szükséges ismereteket és készségeket. Ismeret: vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, szennyvíz- és szennyvíziszapfajták és tulajdonságuk. Szennyvíztisztítási- és iszapkezelési folyamatok. Az alkalmazott gépek és berendezések célja és hatásai. Higiénés és biztonságtechnikai előírások, védőeszközök, baleset elleni védekezés. Készség: felügyelet, kiszolgálás, üzemeltetés az üzemi előírások, adatok és mérési eredmények alapján. Egyszerű mérések, zavarok felismerése. Egyszerű javítások elvégzése. Egyszerű mérések és kiértékelésük (ezt igen pontosan kérik, s később is rendszeresen ellenőrzik).

A tanterv 2 hetes gyakorlati részét, a legfontosabb gyakorlati fogások elsajátíttatását, egy jól képzett szakmunkás, vagy művezető irányításával, iszapkezelő berendezésekkel is felszerelt mechanikai—biológiai tisztítótelepen

hajtják végre. A gyakorlati megfelelést az ATV számára a gyakorlatvezető igazolja. Az egyhetes elméleti rész 40 órás tanulmányi- és 2 órás vizsgaidőből áll.

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS

A szakmunkásképzést jelenleg gépészeti- és/vagy villamos szakmunkás számára ill. a betanító képzésre építik 2 év gyakorlati és öt hét elméleti alapképzéssel. Az ATV 1982-ben megjelentetett programja már a szakma állami elismerését is előirányozza. Eszerint a szakmunkásképzési idő 36 hónap. A szakmunkásképzés előfeltételei: — szakmunkásbizonyítvány gépészeti, építő-, elektrotechnikai- vagy vegyész szakmában, 1 év szakmai gyakorlat, 1 további év telepi gyakorlat és sikeres alapozó tanfolyam, vagy — egyéb szakmában szakmunkásbizonyítvány, 2 év gyakorlat tisztítótelepen, sikeres alapozó tanfolyam, vagy — öt év munkaviszony, abból legalább 2 év betanított (vizsgázott) telepi munkásként.

A szakmunkás munkatevékenysége: a mechanikai, biológiai és kémiai tisztítás végrehajtása, a technológia felügyelete, a gépek és berendezések felügyelete és karbantartása. Egyszerű javítások elvégzése. Kisebb, 30 000 léé alatti telepek önálló, felelős vezetése.

Ismeretei: alapismeretek a vízgazdálkodásról, vízjogról, fizikai, kémiai, biológiai ismeretek, anyagismeretek a szennyvíz és szennyvíziszap minőségének, ill. mennyiségének ismeretei. További ismeretek: a szennyvíztisztítási és iszapkezelési folyamatok és eljárások, a gépészeti és elektromos berendezések célja, hatása és alkalmazási területe.

Készségek: a telepen található anyagok egyszerű megmunkálása, a telepi berendezések felügyelete, ellenőrzése, kezelése és kiszolgálása az üzemeltetési utasítás, üzemi adatok és mérések alapján. A telep üzemnaplójának vezetése, teljesítményadatok és az üzemelés gazdaságosságának kimutatása. A külső berendezések karbantartása. A munkavédelmi és biztonságtechnikai berendezések felülvizsgálata.

Szakmunkásvizsgát az tehet, aki az alapkurzust elvégezte, s a szakmunkásképző tanfolyamot látogatta (évi 3—5 hét, bentlakásos). A gyakorlati (készségvizsgáló) vizsga három részből áll: anyagmegmunkálás (fúrás, köszörülés stb.); a telepi berendezések kezelése; mérések. Az elméleti (ismeretvizsgáló) vizsgára 100 db tesztkérdésből kell 90 perc alatt legalább 75-öt helyesen megoldani.

MÜVEZETÖKÉPZÉS

Az előzőekben bemutatott szintekre épülő művezetőképzés után művezetőt alkalmaznak a 30 000 leé-nél nagyobb, teljes technológiájú tisztítótelepeken. Nagyobb, 100 000 leé-t meghaladó telepeken két művezető alkalmazását tartják szükségesnek. A művezető főbb feladatai a telepkezelők és szakmunkások irányítása, a berendezések (tisztítóműtárgyak, üzemi épületek, gyepfelületek stb.) ill. a gépek, szerszámok, felszerelések ellenőrzése, felügyelete.

További feladata a telepi dolgozók betanítása, a telepkezelő és telepi szakmunkás kiképzése gyakorlati szakaszában részvétel, a biztonságtechnikai előírások betartatása, a gazdasági bizonylatok vezetése, beteg- és szabadságnyilvántartás, számlák felülvizsgálata, üzemeltetéshez szükséges anyagok megrendelése, a telepen munkát végző idegen vállalatok munkájának felügyelete, együttműködés a költségvetési előirányzatok összeállításában, racionális és üzembiztos üzemeltetési módok előterjesztése, részvétel a telep bővítésének ill. üzembe állításának tervezésében.

Szükséges művezetői képességek és ismeretek:

—• hibaokok kellő kritikai feltárása, a szakterületén önálló, felelős (vezetői) tevékenység ;

— differenciált gondolkozás, az üzemi folyamatok és beavatkozási lehetőségek áttekintésének képessége;

— gyakorlati tapasztalatok a telepi üzemeltetésben és a különféle vizsgálatok elvégzésében;

— a szennyvíztisztítás és iszapkezelés mechanikai, biológiai és kémiai folya6